Még nem végleges Orbán Viktor uniós biztosjelöltjének a helyzete, mert parlamenti megerősítését elhalasztották, Várhelyi Olivérnek ugyanis nem sikerült meggyőznie a képviselőket a reproduktív és szexuális jogokkal kapcsolatos álláspontjáról.
Háromórás meghallgatást követően az európai törvényhozók szerda este úgy döntöttek, hogy elhalasztják a döntést Várhelyi Olivér egészségügyi és állatjóléti biztosi kinevezéséről, mivel úgy vélik, hogy a jelölt nem hajlandó a nők egészségét uniós hatáskörként elismerni.
A parlamenti szabályok szerint a bizottsági elnökök és koordinátorok a meghallgatás után zárt ajtók mögött ültek össze, hogy szavazzanak arról, szerintük a biztosjelölt alkalmas-e a feladatra.
Miután a képviselők a mai ülésen véglegesítik a további kérdéseket, Várhelyinek 48 órája lesz a válaszadásra. A frakcióvezetők várhatóan jövő hétfőn (november 11-én) értékelik a válaszait, hogy eldöntsék, elégedettek-e vagy további meghallgatásra van szükség.
Várhelyi, aki Orbán Viktor magyar miniszterelnök delegáltja, már korábban is ellentmondásos jelöltnek számított az egészségügyi posztra, mivel nem rendelkezik tapasztalattal ezen a területen.
Lehet, hogy a portfóliójának egyes feladatait most más biztosoknak adják át, hogy szabaddá tegyék az utat a megerősítése előtt. A különböző frakciók négy képviselője az Euronewsnak azt mondták, Várhelyi azt kockáztatja, hogy elveszíti a reproduktív egészségügy és különösen az állatjólét felügyeletét.
Egy kereszténydemokrata és egy liberális név nélkül nyilatkozó képviselő szerint a magyar jelölt megfelelő szakmai tudásról tett tanúbizonyságot, ami azt mutatja, hogy jól felkészült a meghallgatásra, különösen az egészségügyi témákban.
A képviselők azonban egyes válaszait kitérőnek tartották, különösen az érzékeny politikai kérdésekben, amikor Várhelyi azt mondta, hogy az EU nem rendelkezik hatáskörrel bizonyos kérdések kezelésével kapcsolatban.
"Egy Fidesz-közeli biztost kinevezni a reproduktív jogok felügyeletére teljes vörös vonal"
A legvitatottabb a nők egészségügye volt, amelyet a képviselők élénken figyeltek, mivel a magyar kormánypárt, a Fidesz ellenzi az abortuszhoz való szélesebb körű hozzáférést Magyarországon.
Arra a kérdésre, hogy a szexuális és reproduktív egészséget az EU egészségügyi uniójának kulcsfontosságú részének tekinti-e, Várhelyi azt mondta, hogy az abortusz inkább alkotmányos és emberi jogi kérdés, mint egészségügyi, és mint ilyen, az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik.
Christophe Clergeau francia szocialista EP-képviselő nem értett ezzel egyet, azzal érvelve, hogy a reproduktív jogok az EU egészségügyi hatáskörébe tartoznak.
Szerinte az EU a rák elleni küzdelemről szóló terv mintájára átfogó női egészségügyi tervet indíthatna, amely a reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést is magában foglalná.
"Egy Fidesz-közeli biztost kinevezni a reproduktív jogok felügyeletére teljes vörös vonal" - mondta az Euronewsnak Pascal Canfin francia liberális EP-képviselő, jelezve, hogy az EP-képviselők nehezen fogadnák el, hogy Várhelyihez tartozzon ez a terület.
Nők és vakcinák
Más EP-képviselők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy Várhelyi csak korlátozottan támogatja a nők egészségét és az LMBTQ+ személyek integrációját az egészségpolitikában. A meghallgatás légköre feszültté vált, amikor egyes képviselők azzal vádolták, hogy figyelmen kívül hagyja a nők és az LMBTQ+-személyek jogait és az őket érintő kihívásokat az egészségügyben.
"Miért gondolják, hogy nem vagyok a nők szövetségese? Négy nővel élek együtt - a feleségemmel és három lányommal. Nem tartanak a nők szövetségesének?" - válaszolt védekezően Várhelyi.
Emma Fourreau, egy franciaországi baloldali EP-képviselő "Orbán Viktor által távvezérelt nőgyűlölőnek" nevezte Várhelyit.
Várhelyi azzal a magyar döntéssel kapcsolatos kérdésekkel is szembesült, hogy Magyarország az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyását megkerülve engedélyezte az orosz és kínai COVID-19 vakcinákat, ami ellentmond az EU közös álláspontjának.
Canfin liberális képviselő szerint Várhelyi képtelen volt elhatárolódni Orbán Viktor ezen döntésétől, ami miatt az EP-képviselők elhalasztották a biztosjelölti pályázatának támogatását.
Politikai bejelentések
Várhelyi ígéretet tett arra, hogy megbízatásának első 100 napjában - amennyiben megerősítik - előterjeszti a várva várt, kritikus gyógyszerekre vonatkozó törvényt, amely az orvostechnikai eszközök és gyógyszerek súlyos hiányát hivatott kezelni.
Bejelentette továbbá egy európai kezdeményezés tervét a szív- és érrendszeri egészségről, beleértve a cukorbetegség és az elhízás megelőzésére irányuló stratégiákat is. "Tervünknek segítenie kell abban, hogy új és személyre szabott megelőzési és kezelési lehetőségeket dolgozzunk ki és tegyünk elérhetővé az európaiak számára" - jelentette ki.
Az orvostechnikai eszközök uniós szabályozásával kapcsolatban Várhelyi jelezte, hogy akár rövid távon is hajlandó lenne felülvizsgálni a keretrendszert. "Fokozni fogom a jelenlegi szabályozás értékelésével kapcsolatban folyó munkát azzal a céllal, hogy jövőre készen álljunk a felülvizsgálattal" - mondta.
Várhelyi a dohányzást jelentős egészségügyi kockázatként jelölte meg, jelezve, hogy az EU hamarosan felülvizsgálja a dohányirányelveket. Várhelyi biztosított arról, hogy a Bizottság "nem fog szégyenlősködni" ebben a felülvizsgálatban.
A sejtalapú húst illetően Várhelyi az EU Élelmiszerbiztonsági Ügynökségére (EFSA) bízta a tudományos értékelést, de elismerte, hogy etikai vitára van szükség a technológia körül.
Azt javasolta, hogy a géntechnológiával módosított szervezetekhez (GMO) hasonlóan az uniós országok a sejtalapú hús esetében is elfogadhatnának egy opt-out rendszert, amely lehetővé tenné, hogy az ellenzők kimaradjanak belőle.
Az állatjóléttel kapcsolatos kérdések is felmerültek, és Várhelyi ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják az állatok szállítási körülményeinek javítását. Thomas Waitz, a zöldek európai parlamenti képviselője azonban kétségeit fejezte ki Várhelyi elkötelezettségével kapcsolatban, nem nevezte kielégítőnek a kérdéssel kapcsolatos válaszait, és komoly kétségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy alkalmas-e a feladatra.