Hat grúz állampolgárt ítéltek el Párizsban 18 hónap felfüggesztett szabadságvesztéstől 7 év letöltendő börtönig terjedő büntetésekre.
Mi a közös a louvre-i ékszerrablásban és a 19. századi orosz szerzők értékes köteteinek ellopásában? A könyveknek több neves párizsi és lyoni könyvtárból kelt lábuk. Egyik ügyben sem bukkantak az eltulajdonított dolgok nyomára. A könyvek ügyében azonban az igazságszolgáltatás most ítéletet hirdetett.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hat grúz állampolgárt ítéltek el Párizsban 18 hónap felfüggesztett szabadságvesztéstől hét év letöltendő börtönig terjedő büntetésekre a klasszikus orosz irodalmi művek ellopása miatt. A zsákmány között Alekszandr Puskin művei is szerepeltek, köztük a „Borisz Godunov” (1825) első kiadása, valamint Mihail Lermontov és Nyikolaj Gogol írásai – ez „valódi kincsrablás” volt az ügyész szerint, aki vádbeszédében egy „masszív, szervezett, előre megtervezett, nagy alapossággal és cinikusan végrehajtott” akcióról beszélt.
Az ügy egy olyan rabláshullám része, amely az Ukrajna elleni, 2022-ben kirobbant ukrajnai háború óta szerte Európában könyvtárakat vesz célba, és amelyet egy, feltehetően Moszkvához köthető szervezett hálózathoz kapcsolnak.
A hat vádlottat – öt férfit és egy nőt – péntekről szombatra virradó éjjel mind bűnösnek mondták ki bűnszövetkezésben való részvételben, bűncselekmény elkövetése céljából; némelyiküket emellett kiállított kulturális javak eltulajdonítása miatt is elítélték.
A nyomozás szerint a tolvajok ritka kötetek tanulmányozása ürügyén keresték fel a könyvtárakat: a könyveket lefényképezték, lemérték, majd később szinte észrevehetetlen fakszimilékre cserélték. Csak a Francia Nemzeti Könyvtárban (BnF) a kárt 770 ezer euróra becsülik.
Kettőjüket távollétükben ítélték el; őket már őrizetbe vették Grúziában, származási országuk ugyanis nem adja ki saját állampolgárait.
A Mikheil Z.-ként és Beqa T.-ként azonosított párost már korábban elítélték és börtönbe zárták a balti államokban hasonló bűncselekmények miatt, és ideiglenesen átadták Franciaországnak, hogy bíróság elé állítsák őket.
Az 50 éves Mikheil Z. kapta a legsúlyosabb ítéletet: hét év börtönt, amelyhez a Franciaország területéről való végleges kitiltás is társul, miután letölti büntetését és kiutasítják az országból. Tavaly Litvániában már három év négy hónap börtönre ítélték 19. századi kiadványok szervezett eltulajdonítása miatt, amelyek értékét több mint 600 ezer euróra becsülték.
A 49 éves Beqa T.-t négy év börtönre ítélték, a korábban Észtországban kiszabott három év hat hónapos szabadságvesztésen felül.
Az orosz kulturális örökség „hazaszállítása” a cél?
A Németországot, Svájcot és Csehországot is érintő lopássorozat nyomán az Europol és az Eurojust égisze alatt közös nyomozócsoport alakult, amely 2024-ben több letartóztatáshoz vezetett.
2024 júniusában a ritka antik könyvekre szakosodott orosz Litfond aukciósház katalógusába felvette Alekszandr Puskin „A Kaukázusi fogoly” című költeményének második kiadását, amely megfelel a Francia Nemzeti Könyvtárból (BnF) ellopott egyik példánynak.
Az aukciósház közölte a francia hatóságokkal, hogy rendelkezik a könyv 2014 és 2015 között, Oroszországban történt megvásárlását igazoló dokumentumokkal.
Francia bírák szerint a lopások az orosz kulturális örökség „hazatelepítésének” logikájába is illeszkedhetnek, az Ukrajna elleni invázió óta fokozódó Moszkva–Európa feszültségek közepette.
Az ellopott kötetek közül egyet sem találták meg, a Francia Nemzeti Könyvtár (BnF) ügyvédje, Alexandre de Konn azonban – akit az AFP idézett – kijelentette, hogy az intézmény „nem vesztette el a reményt” a művek felkutatására.
Az Euronews megkereste a BnF-et, hogy részleteket tudjon meg az azóta bevezetett vagy megerősített biztonsági intézkedésekről különböző tereiben, ám a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.