Per a legújabb ügyben: igazságszolgáltatásért az európai könyvtárakban az elmúlt években elkövetett, szervezett hálózathoz köthető lopássorozat miatt
Ki mondja, hogy az olvasás szeretete nem hoz hasznot... csakhogy a nyereség néha akár több év börtönben is mérhető.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hat grúz állampolgár állt kedden egy párizsi bíróság elé azzal a váddal, hogy ritka kiadású orosz irodalmi klasszikusokat loptak el neves francia könyvtárakból, köztük Alekszandr Puskin műveit is. Az ő nevét Oroszországban – némi iróniával – gyakran a „Puskin, az nekünk minden” mondással kísérik, ami jól mutatja jelentőségét az orosz kultúrában.
Ez a per az utolsó a hasonló lopások sorában, amelyeket az elmúlt években követtek el európai könyvtárakban, és amelyek mögött feltehetően szervezett hálózat áll.
A tolvajok célpontjai ritka orosz klasszikusok voltak, összesen több millió euró értékben, köztük a 19. század nagy szerzőinek művei, például Puskinnak, a „Jevgenyij Anyegin” atyjának, illetve Nyikolaj Gogolnak, a halhatatlan „Holt lelkek” írójának kötetei.
A Franciaországban bíróság elé állított vádlottakat bűnszövetségben való részvétellel és lopási kísérlettel vádolják. Néhányukat ezen felül kiállított kulturális javak ellopásával is.
Akár tíz év börtönbüntetésre is számíthatnak.
Eredetileg hét embernek kellett volna bíróság elé állnia, ám a keddi délutáni tárgyalás megnyitásakor bejelentették, hogy egy nőt eljárásjogi okok miatt külön, 2026. december 2-án fognak megítélni.
A fennmaradó hat ember közül kettőt távollétükben vonnak felelősségre, mivel elfogatóparancsot adtak ki ellenük.
A tárgyalás péntekig tart.
Két másik személyt, akiket csak Mikheil Z. és Beqa T. néven azonosítottak, már elítélték és bebörtönözték más országokban hasonló bűncselekmények miatt, onnan ideiglenesen adták át őket a francia hatóságoknak.
Az 50 éves Mikheil Z.-t tavaly Litvániában három év négy hónap börtönre ítélték 19. századi kiadványok szervezett ellopásáért, amelyek értékét 606 000 euróra (698 000 dollárra) becsülték.
A 49 éves Beqa T.-t Észtországban három év hat hónap börtönre ítélték.
Az előzetes letartóztatásban lévő egy másik férfi és egy szabadlábon védekező nő is a bíróságon megjelent vádlottak között volt.
Az AFP által megismert nyomozati iratok szerint a francia vizsgálóbírók arra gyanakszanak, hogy a vádlottak egy szervezett bűnözői hálózat tagjai.
A lopások Németországot, Svájcot és Csehországot is érintették, és az Europol és az Eurojust, az Európai Unió rendőrségi és igazságügyi együttműködési ügynökségeinek égisze alatt közös nyomozócsoport felállításához vezettek. A csoport 2024-ben több letartóztatást is eredményezett.
Összesen mintegy tíz európai ország könyvtáraiból tűntek el kéziratok. Az európai nyomozók becslése szerint több országban csaknem 170 ritka orosz kötetet lophattak el.
„Védelmének megerősítése”
A Franciaországban elkövetett lopásokra 2023-ban került sor a Lyoni École Normale Supérieure (ENS) Diderot-könyvtárában, valamint a Francia Nemzeti Könyvtárban (BnF) és a Párizsi Nyelvek és Civilizációk Egyetemi Könyvtárában (BULAC).
A nyomozók szerint a tolvajok azért keresték fel a könyvtárakat, hogy ritka és értékes műveket tanulmányozzanak, azokat lefényképezzék és lemérjék, majd később szinte felismerhetetlen másolatokra cseréljék.
2023 márciusa és októbere között Mikheil Z. negyvenszer kereste fel a Francia Nemzeti Könyvtárat, és kért ki főként Puskin-kéziratokat, arra hivatkozva, hogy a 19. századi orosz irodalomban megjelenő demokráciáról folytat kutatást.
A könyvtár novemberben észlelte, hogy kilenc kötetet másolatokra cseréltek, a kár összértéke 650 000 euró. Nyolc kötet Puskinhoz (1799–1837), egy pedig Mihail Lermontovhoz (1814–1841), az orosz romantika két vezéralakjához köthető, akik ráadásul mindketten párbajban haltak meg.
Irodalomtörténeti érdekesség, hogy Lermontov írta a „A költő halála” című verset Puskin haláláról, akit Georges Charles de Heeckeren d’Anthès francia katona és politikus lőtt le párbajban, aki később a Második Császárság idején szenátor lett.
Mindez alighanem hidegen hagyta a tetteseket: Mikheil Z. beismerte a nyomozóknak, hogy ő lopta el a köteteket, de tagadta, hogy bármelyik másik vádlottal együttműködött volna. Azt állította, pusztán anyagi haszon reményében cselekedett, és a könyveket Oroszországban egy bizonyos „Maximnak” adta el.
2024 júniusában az orosz Litfond aukciósház katalógusába felkerült Puskin „A Kaukázusi fogoly” című művének második kiadása, amely megegyezik a BnF-ből ellopott példánnyal.
Az aukciósház a francia hatóságoknak azt állította, hogy rendelkezik olyan dokumentumokkal, amelyek szerint a könyvet 2014-ben vagy 2015-ben vásárolták meg az orosz tulajdonosától.
A vizsgálóbírók szemében a lopások összefüggésben állhatnak azzal a törekvéssel, hogy az orosz kulturális örökséget hazavigyék, mégpedig egy olyan időszakban, amikor Oroszország és Európa viszonya az Ukrajna elleni orosz invázió miatt egyre feszültebb.
A lopott művek közül egyet sem találtak meg, de a Francia Nemzeti Könyvtár jogi képviselője, Alexandre de Konn szerint az intézmény „nem mondott le arról a reményről, hogy visszaszerezze őket”.
„A Könyvtár hű marad küldetéséhez: továbbra is a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a kulturális örökséget, miközben folyamatosan erősíti annak védelmét” – mondta az AFP-nek.