Iszlám Civilizáció Központjába kerülnek a műtárgyak: múzeumokkal és műkincspiaccal együttműködve keresik és mentik a kulturális javakat, átadás az Amir Temur-évfordulón
Kilenc, a 2. és a 7. század közötti időszakból származó műtárgy kerül vissza Üzbegisztánba, miután a londoni rendőrség (Metropolitan Police) felkutatta őket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tárgyakat illegálisan vitték külföldre, és 2025 novemberében foglalták le az „Inherent Vice” fedőnevű nyomozás során.
Átszállításuk előtt a műtárgyakat a londoni üzbég nagykövetségen mutatták be. A leletek között gipszből és terrakottából készült, a 2–5. századra datált szoborfejek is vannak, amelyeket a kusán korszakhoz és az ókori Termezhez kötnek, köztük olyan buddhista művészeti központokhoz, mint Karatepa, Fayoztepa és Dalverzintepa.
A leletek között a 7–8. századból származó falfestmény-töredékek is találhatók, amelyekről egyes szakértők úgy vélik, hogy a szogd művészeti hagyományokhoz vagy Dél-Üzbegisztán korábbi monumentális iskoláihoz kapcsolódhatnak.
A nyomozásban európai rendőri hatóságok és kutatók működtek együtt. A londoni rendőrség szerint a műtárgyak felkutatása annak az erőfeszítésnek a része, amely a kulturális javak illegális kereskedelmének visszaszorítását célozza, s amely továbbra is határokon átnyúló együttműködést igényel a bűnüldöző szervek és a tudományos intézmények között.
Sali Shahsivari, a londoni Al-Furqan Iszlám Örökség Alapítvány ügyvezető igazgatója szerint a műtárgyak visszaszolgáltatása túlmutat magukon a tárgyakon.
„Ez a történelmi emlékezetről szól, és üzenetként szolgálhat arra, hogy további műtárgyak is visszatérjenek származási országukba” – mondta.
Ajándék a világnak
Az átadás egy Londonban tartott nemzetközi kulturális rendezvényen történt, amelyet Amir Temur (Timur Lenk) születésének 690. évfordulóját ünneplő programsorozathoz kapcsoltak. A találkozó kutatókat, kulturális intézményeket és tisztségviselőket hozott össze, akik az illegális műkincs-kereskedelem megelőzését célzó nemzetközi együttműködésről, valamint a kulturális örökség védelmének jogi kereteiről tárgyaltak.
A londoni rendőrség nyomozója, Sophie Hayes a résztvevőknek elmondta, hogy a leletek nemcsak Üzbegisztánnak, hanem az egész világnak szánt ajándékot jelentenek. Hozzátette, hogy a nyomozást hazai és nemzetközi szakértők, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) segítették, az Üzbegisztán kulturális örökségének tanulmányozásával, megőrzésével és népszerűsítésével foglalkozó Világtársaság (WOSCU) támogatásával.
„Nekiláttunk az eredetük azonosításának, és felvettük a kapcsolatot az üzbég nagykövetséggel, hogy megértsük kulturális jelentőségüket” – mondta Kerry Wood detektív-felügyelő, a londoni rendőrség gazdasági bűnözés elleni osztályának vezetője.
A lopott és illegálisan kivitt kulturális javak azonosítására szakosodott Art Loss Register szervezet szintén szerepet játszott a műtárgyak visszaszerzésében. Képviselői szerint a folyamat azt követően indult, hogy egy műkereskedő kétségeit fejezte ki az egyik tárgy, egy timurida kori kenotafium eredetét illetően.
„Amikor a proveniencia nem egyértelmű, a piac felelős szereplői időnként maguk jelentkeznek” – mondta James Ratcliffe, a szervezet jogi igazgatója és a visszaszerzési részleg vezetője. – „Ebben az esetben a kereskedő azt szerette volna, ha a tárgy visszakerül származási országába, és mi segítettünk ezt előmozdítani.”
A műtárgyakat most az Iszlám Civilizáció Központjába szállítják, az üzbég fővárosban nemrég megnyílt múzeumi és kutatókomplexumba. A központ tájékoztatása szerint a tárgyakat megőrzik, tudományos vizsgálatnak vetik alá és kiállítják gyűjteményük részeként.
A központ igazgatója, Firdavs Abdukhalikov szerint a kulturális javak visszaszolgáltatása összehangolt, több szereplőt bevonó munka eredménye.
„2017 óta számos nagyszabású projektet valósítottunk meg ezen a téren” – mondta. – „Az egyik legjelentősebb az Iszlám Civilizáció Központjának létrehozása. Egy külön csoport feladata a külföldre került kulturális örökségi tárgyak felkutatása és visszahozatala, és ez a munka továbbra is zajlik.”
Hozzátette, hogy London továbbra is a globális műtárgypiac egyik kulcsfontosságú csomópontja, ezért az ottani galériákkal és intézményekkel folytatott együttműködés különösen fontos.
„Ezeknek a felbecsülhetetlen értékű műtárgyaknak a visszatérése nemcsak Új Üzbegisztán győzelme, hanem az ország történelmi örökségének megőrzésében megmutatkozó nemzetközi együttműködés erejének bizonyítéka is” – fogalmazott.
Folyamatos erőfeszítések a kulturális javak visszaszerzésére
Az ügy jól mutatja a folyamatban lévő erőfeszítéseket azoknak a műtárgyaknak az azonosítására és visszaszerzésére, amelyeket elszakítottak származási országuktól.
Szakértők szerint az ilyen ügyek rávilágítanak a provenienciakutatás és a nemzetközi együttműködés jelentőségére a kulturális javak illegális kereskedelmének visszaszorításában.
„Úgy gondolom, hogy a modern kultúra nem fejlődhet ki teljesen anélkül, hogy megértenénk saját örökségünket” – mondta Olivia Whitting, az Art Loss Register kulturális örökségért felelős vezetője. – „A kulturális javak felkutatására és visszaszolgáltatására irányuló erőfeszítések ennek az alapnak a megteremtéséhez járulnak hozzá.”
Az Iszlám Civilizáció Központjának képviselői szerint a múzeumokkal, galériákkal és aukciósházakkal folytatott együttműködés továbbra is folytatódik, hogy újabb tárgyakat azonosítsanak.
A központ azt is jelezte, hogy a nemzetközi műtárgypiacokkal is szeretne kapcsolatba lépni – többek között aukciókon való részvétellel és intézményi partnerségek révén –, hogy felkutassák és visszaszerezzék az Üzbegisztán kulturális örökségéhez kapcsolódó további tárgyakat.
A folyamatban részt vevő kutatók szerint a visszaszerzett műtárgyak különböző történelmi korszakokhoz kapcsolódnak, és hozzájárulnak ahhoz, hogy képet kapjunk Közép-Ázsia kulturális fejlődéséről több évszázadon keresztül.