Immár arc nélküli vagy letakart fejű bábuk állítanak emléket az afgánok Szovjetunió elleni harcának.
Eltüntették az arcokat a szovjet invázióval szembeni afgán ellenállás múzeumából. A Dzsihádmúzeumnak is hívott intézményt 2010-ben hozták létre Afganisztán nyugati részén, Herátban, ahol 1979-ben az első tüntetést szervezték meg az ország szovjetbarát vezetése ellen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A múzeum hamar a város egyik legfontosabb nevezetességévé vált, ikonikus, kék-fehér csempékkel borított épülete és az azt körülvevő kert is sok látogatót vonzott.
A múzeum híres gondnoka egy volt szovjet katona volt. 1985-ben Bahretdin Hakimov sebesülten került a mudzsahedek fogságába, és miután felháborodott azon, hogy honfitársai meg sem próbálták megkeresni őt, végül úgy döntött, hogy Afganisztánban marad, felveszi az iszlám vallást és nevet változtat. Hakimov harcolt a mudzsahedek oldalán és részt vett a kilencvenes évek polgárháborújában is.
A múzeumot a Talibán átmenetileg bezáratta, a kiállítást pedig átalakították úgy, hogy megfeleljen az iszlám legszigorúbb előírásainak is. Az összes alakról, még a kőszobrokról és az állatokat ábrázoló bábukról is eltüntették az arcokat, a legfontosabb mudzsahed harcosokat bemutató hírességek csarnokát pedig teljesen felszámolták.
A múzeum már újra látogatható, de néhány kivételes alkalomtól eltekintve csak férfiak nézhetik meg a tárlatot. A Szovjetunió elleni háború egy évtizedig tartott Afganisztánban és nagyjából egymillió ember életét követelte.