Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Krasznahorkai László munkásságáról Visy Beatrix és Bazsányi Sándor irodalomtörténészekkel, illetve Károlyi Csaba kritikussal beszélgetünk.
Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. A szerzőnek a díjat látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus szenvedés közepette megerősíti a művészet erejét. Az Euronews podcastjában mindezt a magyar olvasók számára sokkal személyesebben fogalmazzák meg beszélgetőtársaink.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Podcastunkat a lejátszóra kattintva vagy itt lehet meghallgatni:
Visy Beatrix és Bazsányi Sándor irodalomtörténészekkel, illetve Károlyi Csaba kritikussal, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettesével beszélgetünk Krasznahorkai László munkásságáról az elismerés bejelentésének napján. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Az irodalmi Nobel-bizottság elnöke, Anders Olsson kiemelte, hogy Krasznahorkai 1954-ben született Gyulán. Ennek a dél-alföldi, román határ menti világnak a hangulatát idézte meg Sátántangó című első regényében, amely Magyarországon 1985-ös megjelenését követően irodalmi szenzációvá vált, és amelyből 1994-ben a szerző forgatókönyve alapján Tarr Béla forgatott világhírű filmet.
A szerző második műve, Az ellenállás melankóliája egy alföldi kisvárosban játszódik, ahová vándorcirkusz érkezik. A regény megjelenése után Susan Sontag amerikai kritikus Krasznahorkait az "apokalipszis mesterévé" koronázta. "Álomszerű jelenetek és groteszk karakterábrázolások segítségével Krasznahorkai László mesteri módon mutatja meg a rend és a rendezetlenség közötti brutális küzdelmet" - fogalmazott Olsson.
A Háború és háború című regényében a levéltáros Korin György New Yorkba, a "világ közepébe" utazik, hogy egy az archívumban felfedezett rejtélyes eposzt bemutathasson a világnak. Az irodalmi Nobel-bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy "Krasznahorkai prózája a hosszú, kanyargós, pontok nélküli mondatokkal jellemzett, folyékony szintaxis felé fejlődött, amely mára már a szerző védjegyévé vált".
A Báró Wenckheim hazatér című, 2016-os művében a hangsúly a hazatérésen van. Az irodalmi hagyományokkal szívesen játszó Krasznahorkai Dosztojevszkij egyik hősét idézi meg a reménytelenül szerelmes, szerencsejáték-függő báróban, aki az Argentínában töltött évek után hazafelé tart Magyarországra. A regény csúcspontja, amely sok szempontból komikus csúcspont is, a helyi közösség által a bárónak rendezett örömteli fogadás, amelyet a melankolikus főszereplő minden áron el akar kerülni.
Ezekhez az "apokaliptikus" eposzokhoz egy ötödik mű is hozzáadható a 2021-ben megjelent Herscht 07769, amely "egyetlen lélegzetvétellel íródott az erőszakról és a szépségről, amelyek "lehetetlenül" kapcsolódnak egymáshoz" - fogalmazott Olsson. Kiemelte, hogy a Herscht 07769-et a német társadalmi zavargások pontos ábrázolása miatt a kortárs német irodalom egyik legnagyobb regényének tartják.
Az író Kelet felé fordulását is több mű jelzi, amelyet kínai és japán utazásainak mély benyomásai ihlettek. 2003-as regénye, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó egy Kiotóban játszódó rejtélyes történet, erőteljes lírai részekkel. A mű előzményének tekinthető a Seiobo járt odalent (2008) című, tizenhét novellából álló, Fibonacci-sorozatban elrendezett gyűjtemény, amely a szépség és a művészi alkotás szerepét vizsgálja a vakság és a mulandóság világában. Krasznahorkai öt eposzával együtt ez a műve is legfontosabb alkotásai közé tartozik - hangsúlyozta a Nobel-bizottság elnöke.
Krasznahorkai László sokoldalúságát és irodalmi sokszínűségét bemutató lenyűgöző műveként említette még a szerző 2018-ban megjelent Aprómunka egy palotáért - Bejárás mások őrületébe (2020) című regényét is, amely Manhattanben játszódik, ahol az egykor ott élt nagy Herman Melville szelleme és fanatikus rajongói kísértenek.
Októberben újra látható a Krasznahorkai-műből készült opera
Az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László regényéből készült Eötvös Péter-mű, a Valuska című opera október 17. és 24. között három alkalommal látható az Eiffel Műhelyházban, Budapesten.
Krasznahorkai komor, szürreális regényéből, amelyből Tarr Béla korábban Werckmeister harmóniák címmel forgatott filmet, Eötvös Péter és librettót jegyző alkotótársai – Mezei Mari, valamint Keszthelyi Kinga dramaturg – az opera és a színház műfaját a groteszkkel ötvöző előadást hoztak létre.
Varga Bence rendezésében a Valuska címszerepét az ősbemutatóhoz hasonlóan Haja Zsolt, a további főszerepeket Miksch Adrienn (Pflaumné), Szabóki Tünde (Tünde), Farkasréti Mária (Parasztasszony), Hábetler András (Tanár úr), Cser Krisztián (Posztókabátos, Katona) és Horváth István (Direktor) formálja meg. Az Opera Zenekart és Énekkart Szennai Kálmán dirigálja.
Eötvös Péter egyetlen magyar nyelvű operája megkomponálására 2018-ban kapott felkérést a Magyar Állami Operaháztól.
A zeneszerző darabja alapjául Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című, 1989-ben megjelent regényét választotta.
Eötvös Péter előrehaladott betegsége dacára szoros figyelemmel kísérte a premier előkészületeit, az Eiffel Műhelyházban 2023. decemberében megtartott ősbemutatón személyesen is részt vett, ez volt utolsó nyilvános szereplése.