Az utóbbi néhány évben számos népszerű előadó szólalt fel nyíltan Orbán Viktor politikája ellen. A nyugati világban az ilyesmi egyáltalán nem számít különlegesnek, de a magyar kormány egyelőre nem nagyon tud mit kezdeni a színpadokról érkező kritikával.
HIRDETÉS
Mindössze három szót írt ki Charli XCX tavaly júniusban az X-re, de az a 67 millió felhasználó, aki látta a bejegyzést, egyből tudta, hogy mit akar üzenni ezzel. A nemrég a Szigeten is fellépett énekesnő 2024 legfontosabb lemezét hozta ki brat címmel, kvázi új divat- és életérzésirányzatot alapított az albummal, és ebbe a körbe az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltjét, Kamala Harrist is bevette az X-en közölt bejegyzésével.
Messze nem az egyébként angol Charli XCX volt az egyetlen, aki nyíltan oldalt választott az amerikai elnökválasztás előtti hónapokban, és még csak nem is ő volt az, aki a legnagyobb visszhangot váltotta ki. Hanem Taylor Swift, napjaink talán legnagyobb popsztárja, aki egy Instagram-bejegyzésben egyrészt arra szólította fel a követőit, hogy legyenek minél tájékozottabbak a politikai ügyeket illetően, mielőtt döntést hoznak, másrészt pedig bejelentette, hogy Kamala Harrisre fog szavazni.
A poszt több mint 11 millió lájkot gyűjtött be, és kiváltotta Donald Trump haragját: az akkor még elnökjelöltként kampányoló politikus először még óvatosabban bíráltak az énekesnőt, majd saját platformján, a Truth Social-on már nem fogta vissza magát, és azt írta, hogy utálja Taylor Swiftet.
Charli XCX-en és Taylor Swiften kívül még számos híres zenész állt be Kamala Harris mögé a tavaly novemberi választás előtt: Billie Eilish, Megan Thee Stallion, Lil Jon, Bon Iver, John Legend, Stevie Wonder, Bruce Springsteen, Lizzo, Jennifer Lopez, Beyoncé, Cher, a Mumford & Sons, a National, Remi Wolf, Cardi B, Michael Stipe R.E.M.-énekes, Jon Bon Jovi, Lady Gaga, Christina Aguilera és Katy Perry is így tett, csak hogy a leghíresebbeket említsük a Rolling Stone gyűjtéséből. Donald Trump támogatóinak névsorában például Kid Rock, Azealia Banks, Billy Ray Cirus, Kanye West, Lil Pump, vagy éppen M.I.A. szerepelt.
Több mint fél évszázados hagyománya van a zenészek politizálásának az Egyesült Államokban
A teljes lista mindkét tavalyi elnökjelölt esetében ennél jóval hosszabb, ami jól mutatja, hogy a világ egyik legrégebbi demokráciájában teljesen bevett dolognak számít, hogy egy zenész állást foglal (párt)politikai kérdésekben. A jelenség hőskora talán a vietnámi háború idején volt, amikor a háborúellenesség igazi kulturális mozgalommá bővült, a zenészek közül pedig olyan legendák támadták az amerikai kormány politikáját, mint John Lennon, Bob Dylan vagy Neil Young.
Emlékezetes momentum volt még az is, amikor 1984-ben Ronald Reagan felhasználta Bruce Springsteen Born in the U.S.A. című dalát a kampányában, függetlenül attól, hogy az valójában nem egy hazafias himnusz, hanem erősen kritizálja az amerikai államot amiatt, ahogy a vietnámi háború veteránjaival bánik. Bruce Springsteen akkor nemtetszését fejezte ki azért, hogy Reagan őt is felhasználja a kampányához, hasonló esetek pedig azóta is gyakran előfordulnak.
Tavaly egy sor előadó kérte meg arra Trump stábját, hogy ne használják a dalaikat kampányrendezvényeken, köztük az ABBA, az Earth, Wind and Fire, a Foo Fighters, a Guns N' Roses, Ozzy Osborne, Rihanna és a Rolling Stones is. A White Stripes pedig egészen odáig ment, hogy beperelte Donald Trump kampánystábját, amiért egy azóta már törölt videóban felhasználta a zenekar Seven Nation Army című dalát.
Franciaországban tavaly 1200 zenész fogott össze a szélsőjobb ellen
Egy másik, hosszú ideje demokratikus keretek között működő országban, az Egyesült Királyságban szintén nagy hagyománya van a zenészek politikai véleményformálásának. Itt elsősorban az egyik legpolitikusabb zenei műfajt, a punkot érdemes kiemelni, melynek már a legkorábbi képviselői is kacérkodtak az anarchizmussal és élesen kritizálták a brit kormányt. A legnagyobbat a Sex Pistols God Save the Queen című száma szólt, ezt 1977-ben a BBC ki is tiltotta a rádióból, mert a dalszövegben Johnny Rotten fasiszta rezsimnek nevezte a brit monarchiát.
Az évtizedes hagyomány az elmúlt néhány évben sem szakadt meg. Emlékezetes volt például, amikor 2018-ban a Brit Awards színpadán Stormzy, miután megnyerte az este két legfontosabb díját, felkérdezte Theresa May miniszterelnököt, hogy mi van a Grenfell-tragédia érintettjeinek kárpótlásával:
Még egy példa, de a sort hosszan lehetne folytatni: idén májusban Elton John totális lúzereknek nevezte a brit kormány tagjait arra reagálva, hogy Keir Starmer kabinetje lehetővé teszi a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeknek, hogy jogdíjak fizetése nélkül felhasználják az emberek által alkotott zeneműveket a modelljeik fejlesztésére.
Fontos még megjegyezni az utóbbi évek talán legnagyobb zenészkiállását, amit Franciaországban hozott össze nagyjából 1200 előadó, DJ és promóter: a Front Électronique tagjai kiadtak egy adománygyűjtő lemezt, valamint nyílt vitákat és ingyenes koncerteket szerveztek annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés erősödését a tavaly nyári választások előtt.
Magyarországon egészen a közelmúltig alig voltak politizáló zenészek
A fenti példákkal szemben Magyarországon egészen a közelmúltig nem volt jellemző, hogy a zenészek állást foglaltak volna politikai, pláne pártpolitikai kérdésekben. A szocializmus alatt erre nyilván nem is nagyon volt lehetőség. Emlékezetes ellenpélda az Illés együttes Miért hagytuk hogy így legyen? című dala, ami 1969-ben jelent meg, a cenzúra kijátszása érdekében filmzeneként: a dal szövege áthallásosan utal az 1968-as prágai tavasz leverésére.
A nyolcvanas években aztán fokozatosan tere nyílt a rendszerkritikának, de sokáig csak az undergroundban, szigorú állami megfigyelés mellett. Ennek a korszaknak állít örök emléket a Kontroll Csoport Besúgók és provokátorok című dala.
A rendszerváltás után aztán úgy alakult, hogy a zenei élet szereplőinek nagy része nem kereste aktívan a politizálás lehetőségét, sőt, inkább elkerülte azt. Voltak ugyan olyan zenészek, akik nyíltan támogatták egyik vagy másik pártot, de az elmúlt évtizedekben inkább az volt a jellemző, hogy a zenészek nem foglaltak nyíltan állást. Talán azért is, hogy ne idegenítsék el maguktól a másik táborba tartozó rajongókat.
Hasonló volt a helyzet az elmúlt 15 év Fidesz-uralmának jelentős részében is. Néhány előadó, például Ákos, Nagy Feró vagy Tóth Gabi nyíltan kiállt a Fidesz mellett, páran pedig rendre kormánykritikus üzeneteket fogalmaztak meg, például a Kispál és a Borzból és a Kiscsillagból ismert Lovasi András. Ők azonban bőven kisebbségben voltak, a mainstream zeneipar nagy része (párt)politikamentes maradt.
Ennek az állapotnak azonban néhány évvel ezelőtt vége szakadt, a magyar zene új, rövid idő alatt hihetetlen népszerűségre szert tett generációja ugyanis már egyáltalán nem politikamentes. A legnépszerűbbek, így Krúbi, Pogány Induló, a Carson Coma, Sisi, de még a Puskás Arénát háromszor megtöltő Azahriah is nyíltan vállalja, hogy nem ért egyet a kormánnyal, sok más előadóhoz hasonlóan.
A fent nevezett zenészek annak ellenére állnak bele a politikába, hogy ezzel láthatóan anyagi kockázatot is vállalnak. 2023-ban például a brüsszeli Liszt Ferenc intézet mondta le a Carson Coma koncertjét, miután a zenekar többször is kritizálta a kormányt, az idei augusztus 20-i ünnepi programok fellépőlistájáról pedig mindkét előadót kihúzták, amelyiknek nem volt teljesen politikamentes a múltja: a Margaret Island és a Byealex és a Slepp sem léphetett fel a nemzeti ünnepen.
Nem sok mindent tud kezdeni a kormány a „mocskos Fidesz"-hullámmal
A magyarországi zenei színtér átpolitizálódása 2024 nyarára csúcsosodott ki. Idén számos fesztiválon zúgott a „mocskos Fidesz"-rigmus olyan előadók koncertjein is, akik maguk egyébként nem álltak bele a politizálásba. A kormány pedig egyelőre nem nagyon találja a jó megoldást a helyzet kezelésére. A háborgó fiatalok felé tolmácsolt fő üzenete az, hogy nem is tudják, valójában milyen jó nekik a Fidesz-kormány alatt. A kissé kioktató hangnem leglátványosabb példája Sulyok Tamás köztársasági elnök „Kedves fiatalok"-kezdetű bejegyzése, amely jóval több nevetős szmájlit váltott ki a Facebook közönségéből, mint ahány lájkot.
A kioktatás mellett a kormánypárti véleményformálók másik eszköze a helyzet kezelésére jelen állás szerint a támadás. A marihuánafogyasztás mellett rendszeresen kiálló Pogány Indulót például legutóbb már azzal fenyegette meg Horváth László drogügyi kormánybiztos, hogy lépéseket fog tenni ellene, mert hiába próbálta, a szép szó nem volt elég a meggyőzésére.
A valóságshow-szereplőből műsorvezetővé, majd popsztárrá előlépett Majka hasonlóan kemény támadásokat váltott ki a kormányoldalból, miután az egyik koncertjén eljátszotta, hogy lelövik az általa alakított képzeletbeli diktátort, akiről a legtöbb embernek Orbán Viktor jut eszébe. Az egy generációval fiatalabb Azahriah szintén kapott hideget-meleget, miután véglénynek nevezte a fideszes szavazókat – az előadó ezért nem sokkal később elnézést kért.
A miniszterelnök Tusványoson azzal kommentálta a történteket, hogy valami láthatóan félrecsúszott a választás előtt a magyar showbizniszben. „Én értem, hogy mindenki pénzből él, de a pénz ennyire azért nem lehet fontos" – fűzte hozzá Orbán, arra utalva, hogy a kormány kritikusai igazából nem meggyőződésből, hanem csak anyagi érdekből álltak bele a politizálásba. A kormányellenes hangulat azonban még a Fidesz házi fesztiváljára is beszűrődött, ahol ugyan „mocskos Fidesz"-ezés nem volt, de a Margaret Island és a Punnany Massif is kifejezte a nagyszínpadon, hogy nem ért egyet Orbán Viktor politikájával.
A kormány harmadik eszköze a helyzet kezelésére talán az lehet, hogy megmutatja, hogy azért olyan zenészek is vannak, akik kiállnak mellette. Ez azonban nem könnyű feladat, már csak azért sem, mert a nemzetközi szórakoztatóiparhoz hasonlóan a hazai fiatal zenészek között is többségben vannak a liberális beállítottságú emberek. Az egyetlen látványos példa erre a módszerre jelenleg gengszterrapper Dopeman, akinek a feltűnése a Majka kormányellenességére adott válasznak is tekinthető. Dopeman azonban sokkal kevésbé népszerű, mint a kormánypárti támadásokra adott reakciójával minden idők legnagyobb elérésű hazai Facebook-posztját összehozó Majka, a fiatalok között pedig főleg nem lehet tömegeket megmozgatni a nevével.
A kormánynak még egy magyarázata van arra, ami ezen a nyáron történik Magyarországon: az, hogy a koncerteken csak egy hangos kisebbség kiabál, a legtöbb fiatalnak viszont igazából nincs baja a nemzeti együttműködés rendszerével. A közvélemény-kutatások azonban ellentmondanak ennek az érvnek. A Medián júniusi felmérése szerint a 18-29 éves korosztályban mindössze 16 százalékos a Fidesz támogatottsága, az elmúlt években pedig folyamatos csökkenés volt megfigyelhető.