A párizsi Louvre a világ leglátogatottabb múzeuma, több millióan kíváncsiak rá minden évben. Igazgatója arra panaszkodik, hogy már nem képesek a múzeum rangjához méltó körülményeket biztosítani sem a műtárgyaknak, sem a látogatóknak.
Laurence des Cars igazgató a kulturális miniszternek, Rachida Datinak írt levelet, és ebben részletesen beszámolt a franciák ikonikus múzeumának számos hiányosságáról. Az igazgató kertelés nélkül fogalmaz a múzeum fenntartójának küldött beszámolójában. Fizikai megpróbáltatásnak nevezi a tárlatok megtekintését, ha lehet hinni a Le Parisien című napilapnak, amely hozzájutott Laurence des Cars leveléhez.
"A Louvre megtekintése fizikai megpróbáltatás, a műalkotásokhoz való hozzáférés időigényes és nem mindig könnyű. A látogatóknak nincs hol szünetet tartaniuk. Nincs elég büfé, és túl kevés a mellékhelyiség is, ezek tekintetében a múzeum nem felel meg a nemzetközi szabványoknak sem. A regisztrációt teljesen újra kell szervezni".
Des Cars elismert szakember, a francia főváros két másik híres múzeumának, a Musée d'Orsaynak és a Musée de l'Orangerie-nek volt az igazgatója, mielőtt 2021-ben rá nem bízták a Louvre vezetését. Úgyhogy szavai súllyal esnek latba, amikor nemcsak, hogy a látogatók kényelmével, hanem a múzeum felbecsülhetetlen értékű műtárgyállományával kapcsolatban is aggodalmát fejezi ki.
A terek - részben a túlzsúfoltság miatt - nem bírják a terhelést, ezzel magyarázható, hogy mostanra "nagyon rosszak a körülmények". Vannak termek, amelyek beáznak, másokban jelentős a hőmérséklet-ingadozás, mindez veszélyezteti a műalkotásokat is - írja az igazgató a kulturális miniszternek címzett levelében.
A Louvre a világ leglátogatottabb múzeuma
Tavaly 8,7 millió ember lépte át a Párizs egyik szimbólumának számító épület kapuit, ami több mint duplája annak a forgalomnak, amelyre tervezték.
A Louvre eredetileg egy középkori erődítmény volt, a 12. században építették. (Az alagsorban még mindig ott vannak az erőd maradványai.) Azt a múzeumot, amelynek helyszínéül a Louvre-palotát választották, 1793-ban alapították.
Azóta többször is bővítették az épületet, a legjelentősebb fejlesztés az I.M. Pej kínai-amerikai építész által tervezett üvegpiramis volt, ez 1989-ben készült el. A kilencvenes években a piramison átvezető földalatti átjáró szolgált főbejáratként a korábbi utcai bejáratok helyett.
Des Cars említést tesz levelében a piramisról is, amely szerinte kibírhatatlanul meleg nyáron. "Nagyon meleg napokon az üvegtető üvegházhatást kelt, ami nehezen elviselhetővé teszi ezt a teret az áthaladó közönség és az ott dolgozók számára is."
A január 13-án kelt levélben az igazgató elismeri, hogy a kulturális költségvetés rendkívül feszes, ezzel együtt is forrásokat kér a Louvre felújítására, másképp képtelen ellentartani a rá nehezedő nyomásnak - így fogalmaz.
Amit tudott, megtett
Des Cars 2022-ben 30 ezerre korlátozta a napi látogatószámot, ami a járvány előtt 45 ezer volt. A rekordévben, 2019-ben, tízmillióan fordultak meg a múzeumban. Javasolta egy második bejárat kialakítását is.
Tavaly megemelte a jegyárakat 29 százalékkal, hogy fedezze a megnövekedett energiaköltségeket, és hogy az Európai Gazdasági Térségben élő 25 év alattiak ingyen látogathassák a múzeumot. Számos javaslata között szerepelt az is, hogy a "Mona Lisa" kapjon saját termet, hogy távolabb lehessen tartani a műalkotástól a látogatókat.
A francia kulturális vezetés figyelmét, illetve költségvetési forrásait most elsősorban a Centre Pompidou nagyszabású felújítási projektje és a Notre-Dame rendbe tétele köti le. A 2019-es tűzvész óta eltelt években a francia állam közel 700 millió eurót költött a katedrális helyreállítására, ami még nem fejeződött be.