Galimberti Sándor és második felesége, Dénes Valéria életmű-kiállításán először látható Magyarországon az első feleség, Lanov Mária gazdag festészeti anyaga is. Interjú Barki Gergely kurátorral.
HIRDETÉS
Egy összegabalyodott páros életművet tett rendbe a Magyar Nemzeti Galéria, és mutatja kiállításán. Galimberti Sándor és Dénes Valéria az első világháború előtt, Párizsban a legmodernebb festőktől tanultak, Dénes Valéria Henri Matisse növendéke volt. Szinte minden évben kiállítottak a párizsi szalonokon is. 1914-ben önálló tárlatuk nyílt a Montmartre-on, a legendás Galerie Berthe Weillben, ahonnan Pablo Picasso és Henri Matisse karrierje is indult.
Barki Gergely, kurátor kiemeli, hogy egy nagyon régi adósságát törleszti a Magyar Nemzeti Galéria ezzel a tárlattal:
"Ez egy kettős életmű. Galimberti Sándor és a második feleség, Dénes Valéria életműve olyan szinten összefonódott, hogy tulajdonképpen külön-külön nem is lehetne megírni az ő történetüket, nem lehetne külön kiadni egy Galimberti monográfiát és egy Dénes Valéria monográfiát, csak így együtt lehet őket kezelni. Ráadásul onnantól kezdve, hogy ők összeházasodtak, már a kortársak sem tudták megkülönböztetni a műveiket. 1914-ben bemutatták addigi munkásságukat a Nemzeti Szalonban. Mellesleg egyébként Dénes Valéria több mint dupla annyi festményt állított ki, mint Galimberti Sándor.
Voltak olyan művek, amikről csak ők maguk tudták eldönteni, hogy melyikük festette
"Bizonyos esetekben az derült ki, hogy mégsem az festett adott műveket, amiket korábban gondoltunk. Nagyon sok esetben szignó nélküli képekkel találkozunk, és a kutatások során én arra jöttem rá, hogy ezek eleve gyanúsak."
Az egyik ilyen éppen a Nemzeti Galéria tulajdonában van: egy Galimberti Sándornak tulajdonított festmény, a Városkép című, Nagybányán készült, 1909-ben festett kép.
"Nekem már körülbelül egy másfél évtizede a fejemben van, hogy ezt valószínűleg mégsem Galimberti Sándor festette, ezért még a kiállítás előtt bekérettünk egy olyan magángyűjteményi festményt, ami Dénes Valériától származik, egészen biztosan, száz százalékosan. Stíluskritikai alapon megvizsgáltuk, hogy vajon melyikükhöz áll közelebb. Teljesen egyértelmű volt. Ez elsősorban a kontúrozásban sokkal idegesebben, zaklatottabban húzza a kontúrokat Dénes Valéria. Részletezőben fest Dénes Valéria, vékonyabb ecseteket használ, Galiberti egyértelműen szélesebb, vastagabb ecseteket használt. Nemcsak nagyon szép és érdekes képeket látunk, hanem emögött egy nagyon izgalmas élettörténet is húzódik."
A szerelmi házasságot megelőzte egy elrendezett: Lanov Mária, Galimbert Sándor első felesége szintén alkotott Nagybányán. A cseh szármázású művész gazdag anyaga először szerepel magyarországi tárlaton.
Egy filmbe illő szerelmi történet
Barki Gergely, kurátor úgy fogalmaz, hogy egy filmbe illő szerelmi történetről van szó. Mondhatnánk azt is, hogy szerelmi háromszög, de igazából szerelem csak két ember között volt. Ugyanis Galimberti Sándor első felesége, aki szintén festőművésznő volt, egy cseh-morva származású művésznő, akit mi Lanov Máriaként ismerünk Magyarországon, a cseh kutatók Maria Provászkovának hívják.
"Ez volt az igazi neve. Ő viszont ezer szállal kapcsolódik a magyar festészethez. Már hamarabb járt Nagybányán, a művésztelepen, mint a férje, Galimberti Sándor. A kutatások során az jött elő, hogy nagy valószínűséggel ez nem volt egy igazi szerelmi házasság. Bizonyára ez egy érdekházasság volt. Lanov Mária jóval idősebb volt a férjénél, egyébként a második feleség is. Valószínűleg Lanov Mária szüleinek a nyomására jött létre ez a frigy. A dokumentumok arról szólnak, hogy ők előtte és utána sem voltak nagyon együtt. Lanov Mária a saját neméhez vonzódott, tehát ez is egy oka lehetett annak, hogy ez egy rövid házasság volt."
Olyan dokumentumokat ismerünk, elsősorban Dénes Valéria leveleit, amelyben már 1907-1908 körül megemlíti az édesanyjának a Galimberti Sándort.
"Én azt tudom elképzelni, hogy ez a liezon a Dénes Valéria és a Galimbeti Sándor között már jóval hamarabb elkezdődött, minthogy ő elvette volna az első feleséget. Egyébként Dénes Valéria nem akart megházasodni. Ő egy nagyon emancipált nő volt. Viszont a szerelem mindent elsöpört, és innentől kezdve szétválaszthatatlanok voltak. Mindenhol együtt festettek, és teljesen egyféleképpen gondolkodtak a festészetről."
"Tehát ők ennyire össze voltak fonódva. A búcsúlevele, amit egyébként sikerült megtalálni és ki is állítottuk a kiállításon. Egy nagyon rövid kis üzenet. Az első mondat így hangzik: Egy koporsóba tegyetek. Szerintem ebben az egy mondatban abszolút benne van az, hogy ő nem tudott enélkül a nő nélkül létezni. Nem lehet külön kezelni a két festőt, ez egy eggyé forrt, közös életmű."
Pályájukat a nemzetközi siker kapujában törte derékba haláluk. Életművük elkallódott, csupán negyven festményük maradt meg. Akad olyan kép, ami 110 év lappangás után látható most.
Kiállítás-információ:
A Galimbertik. Galimberti Sándor (1883–1915) és Dénes Valéria (1877–1915) életmű-kiállítása
Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, C épület, III. emelet - mng.hu
Nyitva: 2024. október 10. – 2025. február 23.