Idén is remek hangulatban telt a Naszimi-fesztivál Bakuban
Művészeti fesztivál volt Azerbajdzsán fővárosában. Ez a második alkalom, hogy Baku összehívta a művészet, különösképpen a költészet, illetve a spiritualitás mestereit és művelőit a 14. századi költő és gondolkodó, Imadeddin Naszimi égisze alatt.
Egy német szerző, Michael Hess könyvet írt az esemény névadójáról. Szerinte ez az életmű különösen aktuális manapság, amikor minden felgyorsul "ezek miatt a kütyük meg applikációk miatt, és el tudom képzelni, hogy megihlet pár rappert és rímfaragót a fogalmazás képességének az a nagyszerűsége, amellyel Naszimi megragad és elbűvölővé tesz igen bonyolult gondolatokat."
A fesztivál néhány eseményének Naszimi szülőhelye, Shamakhi adott otthont. Itt mutatta be a szobrász Rashad Alekperov is a költőnek ajánlott installációját. A régi Shirvanshah Palota szolgáltatott hátteret a kortárs német Ensemble Horizonte produkciójához.
Az együttes alapítója és társigazgatója, Jorg-Peter Mittman azt magyarázta, hogy szeretik kombinálni a tradicionális és a modern zenét. Koncertjeiken gyakran játszanak Bachot és barokk zenét, középkori muzsikát, hogy megmutassák, hogyan ívelnek át évszázadokon bizonyos hagyományok.
Eközben Baku óvárosát átjárta a hagyományos azerbajdzsáni népzene, a helyiek kedvenc előadói léptek fel. A színházban pedig egy igen sokszínű együttes, a Candoco Dance Company különleges produkciója volt műsoron. Ben Wright művészeti vezető arról beszélt, hogy nem kihívásnak szánják, inkább egyfajta kreatív provokációnak tekintik előadásaikat. A különbözőséget próbálják értelmezni és magasztalni. Nem akarnak mindenkit egyformának beállítani, hanem inkább azt hangsúlyozzák, hogy mind mások vagyunk, és ki kell találnunk, hogyan tudunk együttműködni.
A tallinni fiúkórus (Tallinn Boys Choir) a világon mindent a közönség lába elé tett: az Ave Mariától az Oroszlánkirályig.
Az Őszinte Párbeszédek című projektnek az azerbajdzsáni szimfonikus zenekar volt a házigazdája Szalman Gambarov vezetésével. A felkért művészek mindegyike örömmel vette a megkeresést.
"Mindig együtt vagyunk valakivel, és kell is, hogy találkozzunk másokkal, akikből ihletet meríthetünk. Ez lehet a zene, de az én esetemben például sokkal inkább a költészet vagy a festészet." - mondta Michel Godard.
"Mindig is rajongtam Azerbajdzsán kultúrájáért. Maestro Szalman egy rendkívül érzékeny és erőteljes muzsikus, a játéka tele van szeretettel és fényességgel. Végtére is mindenki ezt keresi: fényt és szeretetet". (Wen Shui)
"A szeretet a legfontosabb dolog a zenében. Ez az az érzés, amelyet az ember át akar adni. Örömöt szerezni hangokkal, szavakkal, költészettel. Lehet, hogy Naszimi költészetének ma valóban sikerült utat találnia a zenéhez." (Margriet Buchberger)