AfD történelmi szász-anhalt-i győzelme új politikai kockázatot hoz Németország törékeny kilábalására, és félelmet kelt, hogy a berlini széttöredezettség késleltetheti a növekedés fenntartásához szükséges reformokat.
Németország vasárnap átlépett egy határt, amely 1949, a Szövetségi Köztársaság megalapítása óta érintetlen maradt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Alternative für Deutschland (AfD) a szavazatok 43,8 százalékát szerezte Szász-Anhaltban, ami a háború óta az első alkalom, hogy egy szélsőjobboldali párt egy német tartományban egyértelmű választási győzelmet arat.
A magdeburgi tartományi parlamentben 83 mandátumból 39-et szerzett, mindössze hárommal maradva el az abszolút többségtől.
Az eredmény ugyanilyen meghökkentő volt Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniója (CDU) számára: a párt támogatottsága 2021-hez képest 37,1 százalékról 17,2 százalékra zuhant.
A szociáldemokraták, a Zöldek és a Balpárt egyaránt nyolc mandátumot szereztek.
A közvetlen gazdasági következmények várhatóan csekélyek. Szász-Anhalt a német gazdasági kibocsátás kevesebb mint 2 százalékát adja.
A nagyobb kockázat abban rejlik, hogy mi következik ezután Berlinben.
Az igazi politikai kockázat Berlinben van
Az AfD több mint megduplázta 2021-es eredményét, és a második világháború óta az első szélsőjobboldali párttá vált, amely megnyert egy német tartományi választást.
Országos szinten az eredmény tovább erősíti a Merz iránti támogatás amúgy is drámai erózióját.
A németek mindössze 13 százaléka elégedett a kancellár teljesítményével; ez megegyezik az ARD-DeutschlandTrend felmérés történetének legalacsonyabb értékével hivatalban lévő kancellár esetében.
A DAWUM által készített legfrissebb közvélemény-kutatási átlag szerint országosan az AfD áll az élen 27 százalékkal, hat ponttal megelőzve a 21 százalékon álló CDU/CSU-t.
undefined
Ez azért fontos, mert Németország gazdasági stratégiája egyre inkább attól a szövetségi kormánytól függ, amely képes végigvinni politikailag nehéz reformokat.
„Egyre nagyobb esélyét látjuk annak, hogy országos szinten politikai patthelyzet alakul ki, amely kisiklatja a szükséges reformokat, és arra kényszeríthet bennünket, hogy lefelé módosítsuk Németország potenciális növekedését”, mondta Alexander Valentin, az Oxford Economics közgazdásza.
A keleti tartományok választásainak közvetlen gazdasági hatása várhatóan korlátozott marad.
Az Oxford Economics becslése szerint Szász-Anhalt, Berlin és Mecklenburg-Elő-Pomeránia, az ősszel szavazó három tartomány, együtt csupán a német GDP mintegy 8 százalékát adják.
Együttesen csak 11 szavazattal rendelkeznek a 69-ből a Bundesratban, Németország felsőházában.
Valentin szerint a várható választási forgatókönyvek egyike sem változtatná meg az országos erőviszonyokat, feltéve, hogy a szövetségi koalíció fennmarad.
A kockázat ezért kevésbé egy azonnali gazdasági sokkra, sokkal inkább politikai fertőző hatásra vonatkozik.
A fősodratú pártok súlyos veszteségei felerősíthetik a belső nyomást a CDU-n és a szociáldemokratákon.
Ez megnehezítheti a kompromisszumokat a nyugdíjak, a munkaerőpiac és az energiapolitika terén.
A német vállalati szektornak most reformokra van szüksége, nem pusztán több költekezésre
Németország iparának gondjai soha nem pusztán az elégtelen állami költekezésből fakadtak.
A lassú engedélyezés, a magas energiaköltségek, a munkaerő-hiány, az elöregedett infrastruktúra és a gyengülő versenyképesség egyaránt megnehezítette a hosszú távú beruházási döntéseket.
Az Intel Szász-Anhaltban feladott félvezető-beruházása ennek a problémának a szimbólumává vált.
Az amerikai chipgyártó 30 milliárd eurót tervezett egy chipgyár-komplexumra, amelyet mintegy 10 milliárd eurós szövetségi támogatás támasztott volna alá, és 3000 közvetlen munkahelyet ígért. Az Intel 2025 júliusában elállt a projekttől.
A kihívás még szemléletesebb Németország legfontosabb ipari ágazatában.
A Volkswagen AG története 89 éve alatt a legnagyobb átalakítást hajtja végre.
Szeptember 3-án a felügyelőbizottság jóváhagyta a Future Plan 2030 programot, amely az addig már folyamatban lévő 50 000 leépítéshez további 50 000 állás megszüntetését teszi hozzá.
Így az évtized végéig közel 100 000 munkahely szűnik meg, ami a vállalatcsoport teljes létszámának mintegy 15 százaléka.
Négy németországi gyárban, Emdenben, Zwickauban, Hannoverben és Neckarsulmban, 2031 után nincs garantált autógyártás.
A Volkswagen AG részvényei 2020-as csúcsukhoz képest 78 százalékot estek.
A tágabb értelemben vett német autóipar hasonló képet mutat.
Németország 2026 első nyolc hónapjában 2,65 millió személyautót gyártott, ami 4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, és 16 százalékkal marad el a 2019-es szinttől.
A politikai széttagoltság tovább nehezíti e problémák megoldását.
A piacok óvatosak, de még nem pánikolnak
A piacok viszonylag visszafogottan reagáltak a vasárnapi tartományi választásra.
A DAX index 0,3 százalékkal alacsonyabban zárt.
A 10 éves német államkötvény, a Bund hozama hétfőn mindössze 1 bázisponttal, nagyjából 3,35 százalékra emelkedett, ami a 15 éve nem látott szintek közelében van.
A hozam júniusi, 2,8 százalékos szintről való emelkedését elsősorban a magasabb energiaárak, az újjáéledő inflációs aggodalmak és az Európai Központi Bank várható szigorúbb politikája hajtotta, nem pedig közvetlenül a német politikai feszültségek.
Mindazonáltal a tartósan magasabb hitelfelvételi költségek megdrágítják a politikai hibákat.
Van remény, de van határidő is
Ironikus módon Németország alapvető gazdasági mutatói épp erősödni kezdenek.
Az S&P Global feldolgozóipari beszerzési menedzserindexe (PMI) júliusban 52,2 pontról augusztusban 54,3 pontra ugrott, ami az elmúlt 51 hónap legmagasabb értéke.
Az új megrendelések 2022 februárja óta nem látott ütemben nőttek, amit a védelmi kiadások, az adatközpont-beruházások és a készletek feltöltése támogatott.
„Augusztusban a német feldolgozóipar fellendülése egy fokozattal feljebb kapcsolt”, mondta Phil Smith, az S&P Global Market Intelligence közgazdasági igazgatóhelyettese.
Mindez gazdasági válaszút elé állítja Németországot.
A vasárnapi választás önmagában nem töri meg a fellendülést. A védelmi kiadások, az infrastruktúra-beruházások és a javuló gyári megrendelések továbbra is felfelé tolhatják a növekedést.
Németországnak immár nem hiányzik a költségvetési tűzerő.
Ami vasárnap kérdésessé vált, az az, hogy megvan-e még az a politikai összetartás, amely ahhoz szükséges, hogy ezt a tűzerőt ésszerűen használják fel, és az a két év, amelyben erre választ kapunk, már elkezdődött.