A visszatérítések egy februári, 6–3 arányú amerikai legfelsőbb bírósági döntést követnek, amely kimondta, hogy Trump túllépte a Kongresszus adómegállapítási hatáskörét, és nem volt alkotmányos felhatalmazása ezen importvámok kivetésére.
Donald Trump amerikai elnök kormánya mintegy 100 milliárd dollárnyi (86,6 milliárd euró) „Liberation Day” vámot fizetett vissza a vállalatok széles körének a vámhatóságokon keresztül.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez az intézkedés keretében beszedett vámok mintegy 60 százalékát teszi ki az amerikai Vám- és Határvédelem (US Customs and Border Protection) friss bírósági dokumentumai (forrás: angol) szerint. Jelenleg körülbelül 165 milliárd dollár (143 milliárd euró) „Liberation Day” vámot szedtek be, a Financial Times beszámolója alapján.
Ugyanakkor közel 29 milliárd dollár (25,1 milliárd euró) értékű lehetséges visszatérítés továbbra is a kereskedelmi hatóságok vizsgálata alatt áll, és mintegy 1,6 milliárd dollárt (1,4 milliárd eurót) még nem dolgoztak fel, mivel az importőrök nem adták meg banki adataikat.
Idén áprilisban indult el az a régóta várt visszatérítési portál, amelyen keresztül az amerikai vállalatok elkezdhették igényelni a Trump által kivetett, „jogellenesnek” minősített vámok visszafizetését.
Az AP hírügynökség akkori adatai szerint addigra már mintegy 127 milliárd dollár (110 milliárd euró) összegű, kamatokkal együtt elszámolható igényt nyújtottak be az importőrök, a mintegy 166 milliárd dollár (143 milliárd euró) vámteherből, amelyet több mint 330 ezer importőr fizetett meg több mint 53 millió szállítmány után.
Mindez azt követően történt, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága februárban kimondta: Trump túllépte a Kongresszus adómegállapítási hatáskörét, és nem rendelkezett alkotmányos felhatalmazással ezen importadók kivetésére.
A „Liberation Day” vámokat eredetileg a International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) alapján vetették ki, egy 1977-es törvény alapján, amely rendkívüli helyzetekben felhatalmazza az elnököt a kereskedelem „szabályozására”; ugyanerről a felhatalmazásról állapította meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy nem terjed ki vámok kivetésére.
A törvény nem ad pontos meghatározást, és részletes felsorolást sem arról, hogy pontosan mi minősül rendkívüli vészhelyzetnek.
Ehelyett az elnök széles mérlegelési jogkört kap arra, hogy a 50 U.S.C. § 1701. alapján országos rendkívüli állapotot hirdessen, a jogszabály pedig csupán azt rögzíti, hogy a rendkívüli felhatalmazások bármely „szokatlan és rendkívüli fenyegetés” kezelésére felhasználhatók.
Ezeknek a fenyegetéseknek mindössze olyan, homályosan megfogalmazott kategóriáknak kell megfelelniük, mint például az Egyesült Államok nemzetbiztonságának vagy gazdaságának veszélyeztetése, illetve hogy külföldi eredetűek legyenek.
Trump vámjai miatt általános felháborodás az Egyesült Államokban
A jelenlegi Trump-kormányzat nagymértékben támaszkodik a vámokra mint kulcsfontosságú gazdasági és nyomásgyakorlási eszközre, ami jelentős felháborodást váltott ki, különösen az amerikai belföldi vállalkozások körében.
Ennek oka, hogy a vámokat főként az importőrök és az amerikai belföldi cégek fizetik meg, amikor az áru eléri a vámhatárt, nem pedig a külföldi exportőrök és kormányok.
Az elmúlt néhány évben ez óriási terhet rakott ezekre a vállalkozásokra, mivel a vámok okozta magasabb költségeket a kiskereskedelmi árak emelkedésén keresztül a fogyasztókra is tovább kellett hárítaniuk.
Néhány vállalat, például az Amazon, amely eddig mintegy 600 millió dollár (519,7 millió euró) visszatérítést kapott, úgy döntött, hogy az összeg egy részét a vásárlók terheinek enyhítésére és az alacsonyabb bolti árak támogatására fordítja.
Ez azonban teljes egészében a vállalatok belátására van bízva, és az amerikai vámtörvények alapján semmilyen jogi kötelezettség nem írja elő.
A jelentős visszatérítések ellenére Trumpot ez nem rettentette el: nemrégiben 50 százalékos vámot vetett ki Kanadára, és új vámokat vezetett be 60 kereskedelmi partnerrel szemben arra hivatkozva, hogy nem kezelik megfelelően a kényszermunkát.