Egy éven belül több mint 288 ezer német költözött külföldre. Egy friss felmérés szerint főleg a magasan képzett szakemberek fontolgatják a távozást, és sokan nem is terveznek gyors visszatérést.
Egyetlen év alatt több mint 288 000 német állampolgár költözött külföldre. Ezt a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai (Destatis) bizonyítják.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy friss, az Indeed állásportál megbízásából készült felmérés szerint a tendencia folytatódni látszik: 2020 óta több mint a kétszeresére nőtt a nemzetközi állásajánlatokra irányuló keresések száma.
Különösen a legjobban keresők körében elterjedtek a külföldre távozásra vonatkozó tervek.
A legalább 6 000 eurós nettó háztartási jövedelemmel rendelkező válaszadók több mint fele (54 százalék) azt mondta, hogy az elmúlt tizenkét hónapban pályázott külföldön, illetve feltérképezte a nemzetközi munkaerőpiacot.
A megkérdezettek kétharmada elmondta, hogy alapvetően fontolgatja a külföldi munkavállalást. Körülbelül 30 százalékuk már konkrétan keresett állást, illetve adott be pályázatot.
A külföld iránt érdeklődők 77 százaléka több évre, sőt akár véglegesen is külföldre költözne.
Az Indeed adatai szerint a kivándorlást fontolgatók közül sokan klasszikus irodai állásokat keresnek, például a marketing területén. Nagy az érdeklődés ugyanakkor a technológiai, a szállodaipari és a logisztikai munkakörök iránt is.
Magasabb jövedelem, jobb életminőség
Az Indeed felmérése azt is vizsgálja, milyen okok állnak a kivándorlási tervek mögött.
A munkavállalók leggyakrabban a magasabb jövedelem és a jobb életminőség reményét említik (egyaránt mintegy 51 százalék). Körülbelül 42 százalékuk emellett kellemesebb éghajlatban vagy alacsonyabb külföldi adó- és járulékterhekben bízik. A jobb karrier- és előrelépési lehetőségek ezzel szemben jóval kevesebb válaszadó számára meghatározóak (24 százalék).
Virginia Sodergeld, az Indeed munkaerőpiaci közgazdásza alapvetően üdvözli a nemzetközi mobilitást, hiszen a külföldön szerzett új tapasztalatok és tudás ösztönzik az innovációt és új üzleti lehetőségek megnyitását.
Ugyanakkor szerinte: „Ha a munkavállalók kétharmada kacérkodik a távozás gondolatával, azt a hazai gazdasági környezet iránti elégedetlenség jelének is kell tekinteni.”
Nyilvánvalóan sokak számára túl magasak a németországi közterhek: 100 euró bérköltségből, amelyet egy munkáltató egy átlagos, egyedülálló dolgozóra fordít, a munkavállalónál Németországban alig a fele marad (50,70 euró nettó). A többi jövedelemadóra, valamint a munkavállaló és a munkáltató társadalombiztosítási járulékaira megy el.
Ez visszaköszön a felmérés eredményeiben is: a válaszadók 70 százaléka úgy véli, hogy a jövedelemhez képest túl magas a németországi adóterhelés, és a személyes munkahelyi erőfeszítés nem térül meg kellőképpen.
Kiemelten népszerű célországok
Mely országokba készülnek a távozást fontolgatók? A keresések 14,4 százalékos részarányával továbbra is az Egyesült Államok vezeti a legkedveltebb kivándorlási célpontok rangsorát. Az előző évhez képest azonban az érdeklődés érezhetően csökkent: a megkeresések száma 34 százalékkal esett vissza.
A második és harmadik helyen Nagy-Britannia és Svájc áll, egyaránt 13,6 százalékos részesedéssel. Jelentősen nőtt az Egyesült Királyság vonzereje, ahol a keresések száma 38 százalékkal emelkedett, valamint az Egyesült Arab Emírségek és India iránti érdeklődés is (egyaránt plusz 24 százalék). Ausztrália szintén tízszázalékos növekedést könyvelhetett el az előző évhez képest.
Biztonság kontra dinamika
Németország erősségei ezzel szemben elsősorban olyan területeken mutatkoznak meg, amelyek a nemzetközileg különösen keresett szakemberek számára gyakran kevésbé meghatározók, mivel inkább a biztonsághoz és a megbízhatósághoz, mintsem a szakmai fejlődési lehetőségekhez kapcsolódnak. A válaszadók 60 százaléka a társadalmi környezetet nevezte a legnagyobb előnynek, ezt 47 százalékkal a munkajogi védelem, majd közel 35 százalékkal a szociális rendszer követte.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) adatai szerint tavaly ténylegesen mintegy 97 000-rel több német költözött külföldre, mint ahányan visszatértek. Ez a legnagyobb nettó veszteség 2017 óta.
Más a mérleg azoknál, akiknek nincs német útlevelük: ebben a csoportban Németország több mint 200 000 fős nettó bevándorlási többletet könyvelhetett el.
Az elmúlt években azonban nemcsak menekültek érkeztek Németországba: egyre nagyobb számban jöttek magasan képzett szakemberek is olyan harmadik országokból, mint például India. Sokan közülük az IT-szektorban dolgoznak, például szoftverfejlesztés, mesterséges intelligencia és digitalizáció területén, de mérnöki és kutatói állásokban is.