A taskenti Nemzetközi Befektetési Fórumon európai tisztviselők és pénzintézetek a szabályozási stabilitást, a projektek előkészítését és a határokon átnyúló kapcsolatokat nevezték meg a jövőbeli befektetések kulcsfeltételeként.
Közép-Ázsia befektetésvonzó képessége nemcsak a gazdasági növekedéstől és a természeti erőforrásoktól, hanem a kiszámítható szabályozástól, a finanszírozáshoz való hozzáféréstől és a hatékonyabb közlekedési összeköttetésektől is függ – vélik azok az európai tisztviselők, fejlesztési bankok és pénzügyi intézmények, amelyek részt vettek a Taskenti Nemzetközi Befektetési Fórumon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Miközben a térség ásványkincsei és stratégiai elhelyezkedése eleve felkeltik a figyelmet, az Euronewsnak a fórum idején nyilatkozó európai tisztviselők újra és újra kiemelték, hogy a szabályozási és intézményi tényezők legalább ilyen fontosak a befektetések szempontjából.
Európa Közép-Ázsiával való kapcsolatrendszere egyre inkább három prioritásra épül: a szabályokra, a finanszírozásra és az összeköttetésekre.
Miért fordít Európa ekkora figyelmet
Az Európai Unió számára Közép-Ázsia növekvő jelentősége egyszerre tükrözi a térség gazdasági átalakulását és az egyre fontosabb szerepét a globális ellátási láncokban.
„Közép-Ázsia fontos szereplővé vált, különösen, ami a kritikus nyersanyagokat illeti” – mondta Gregory Lecomte, az OECD Közép-Ázsiáért felelős egységének vezetője.
A térség már most is jelentős urántermelő, és fontos beszállítója olyan anyagoknak, mint a réz és az antimon; ezek iránt a kereslet várhatóan tovább nő, ahogy a gazdaságok az elektrifikáció felé mozdulnak el, és igyekeznek diverzifikálni ellátási láncaikat.
Több tisztviselő a szorosabb regionális együttműködést emelte ki az elmúlt évek egyik legjelentősebb közép-ázsiai fejleményeként.
„Nem feltétlenül mi változtunk meg ennyire, hanem Közép-Ázsia” – fogalmazott Toivo Klaar, az EU üzbegisztáni nagykövete.
Szerinte az öt közép-ázsiai ország közötti szorosabb együttműködés, az erősödő regionális kapcsolatok vonzóbbá tették a térséget a nemzetközi partnerek és befektetők szemében.
„Közép-Ázsiáról sokáig úgy beszéltek, mint valamiről, ami valami közepén helyezkedik el” – mondta Klaar. „Mostanra azonban önálló szereplővé válik.”
Szabályok az erőforrások előtt
Az európai intézményekkel folytatott beszélgetésekben újra és újra ugyanaz az üzenet hangzott el: a jogbiztonság továbbra is a legfontosabb feltétele a befektetéseknek.
„Ahhoz, hogy befektetéseket vonzzanak és fejlesszék gazdaságukat, világos jogi keretre van szükség az üzleti szféra számára” – mondta Eduards Stiprais, az EU Közép-Ázsiáért felelős különleges képviselője.
A befektetők számára gyakran nem a jogszabályok hiánya, hanem azok kiszámíthatósága jelenti a fő kérdést.
„A legtöbb panasz a gyakran változó jogszabályokra vonatkozik” – tette hozzá Stiprais. „A jogbiztonság kulcskérdés.”
Felhívta a figyelmet a független bíróságok és a megbízható vitarendezési mechanizmusok jelentőségére is, hangsúlyozva, hogy a vállalatoknak biztosnak kell lenniük abban: a jogszabályokat következetesen alkalmazzák.
Ugyanezek az aggályok jelennek meg az Európai Unió Üzbegisztánnal kötött, megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásában is, amelyet az év eleje óta ideiglenesen alkalmaznak.
Klaar szerint a megállapodás erősíti az együttműködést a kereskedelem, a befektetések és a szellemi tulajdon védelme terén, és egyúttal olyan mechanizmusokat hoz létre, amelyek az Üzbegisztánban működő európai vállalatok támogatását szolgálják.
A növekedés finanszírozása és a kockázatok megosztása
Ha a szabályozás teremti meg a befektetések feltételeit, akkor a finanszírozás határozza meg, hogy a projektek előrehaladnak-e.
Lecomte szerint a kritikus nyersanyagokhoz hasonló stratégiai ágazatok fejlődése három tényezőtől függ: erős üzleti környezettől, a kockázatmegosztási mechanizmusoktól, valamint a magas környezeti és társadalmi szabványoktól.
„A kockázatokat meg kell osztani ahhoz, hogy ezek a befektetések rövid távon megvalósuljanak” – fogalmazott.
A politikai kockázatokat fedező garanciák továbbra is fontos eszközt jelentenek a befektetők kitettségének csökkentésére.
Marck Wengrzik, a német AKA Bank vezérigazgatója olyan garanciaeszközökre hívta fel a figyelmet, amelyek segítenek fedezni a politikai kockázatokat az új piacokra belépő vállalatok számára.
Úgy vélekedett, hogy Közép-Ázsia természeti erőforrásainak, fiatal munkaerejének és bővülő megújulóenergia-kapacitásainak együttese egyre nagyobb vonzerőt jelent a befektetők számára.
Az Európai Beruházási Bank számára azonban a finanszírozás nem csupán a rendelkezésre álló tőke kérdése.
Marek Mora, az EIB alelnöke szerint legalább ilyen fontos a projektek minősége és előkészítettsége: hangsúlyozta, hogy a fejlesztési intézmények csak akkor tudnak belépni, ha a beruházások műszakilag kellően előrehaladottak és pénzügyileg életképesek.
Összeköttetések az infrastruktúrán túl
A szabályozás és a finanszírozás mellett az összeköttetés, azaz a fizikai és gazdasági kapcsolatok hálózata vált Európa közép-ázsiai szerepvállalásának harmadik pillérévé.
Európát és Ázsiát összekötő közlekedési folyosók iránt egyre nagyobb az érdeklődés a kormányok, a fejlesztési bankok és a magánbefektetők részéről, akik alternatív kereskedelmi útvonalakat keresnek.
„Készen állunk arra, hogy foglalkozzunk a vasút- és úthálózat fejlesztésével” – mondta Mora –, „és hogy Közép-Ázsiát jobban összekapcsoljuk Európával.”
Az OECD és a Világbank szakértői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy önmagában az infrastruktúra nem határozza meg a Transzkaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonal, más néven a Középső Folyosó sikerét.
Lecomte szerint a Kaszpi-tengeren jelentkező kapacitáskorlátok, valamint az átkelőkön tapasztalható elégtelen koordináció továbbra is komoly szűk keresztmetszetet jelentenek.
Winnie Wang, a Világbank Közép-Ázsiáért felelős vezető infrastruktúra-szakértője hasonló kihívásokat azonosított: szerinte beruházásokra van szükség a kikötőkben, a vasúthálózatban és a határ menti infrastruktúrában, miközben javítani kell a vámeljárásokat és a dokumentációs rendszereket is.
„A lánc erejét a leggyengébb láncszem határozza meg” – fogalmazott Wang.
Klaar szerint a folyosó kétirányú kereskedelem-bővülést hozhat: több közép-ázsiai exportárut juttathat el Európába, miközben új lehetőségeket teremt az európai áruk számára a térségbe való belépéshez.
A regionális integráció Közép-Ázsián belül is előrehalad. Stiprais a Fergana-völgyben növekvő határátlépő forgalmat említette példaként arra, hogy a szomszédos országok közötti szorosabb együttműködés már most gazdasági valósággá válik.
Európai tisztviselők hangsúlyozzák azt is, hogy a szorosabb gazdasági kapcsolatok összeegyeztethetők Közép-Ázsia többvektorú külpolitikájával. Stiprais szerint az EU elsődleges célja az, hogy megakadályozza a szankciók alá eső áruk reexportját, amelyek Oroszország hadiiparát támogathatnák, nem pedig az, hogy korlátozza a térség szélesebb nemzetközi partnerségeit.
Az Európai Beruházási Bank Taskentben nyitja meg közép-ázsiai képviseletét, miközben bővíti finanszírozási tevékenységét a térségben. A fórumon nyilatkozó tisztviselők a projekt-előkészítést, a szabályozási stabilitást és a határokon átnyúló koordinációt nevezték meg a régió befektetői előtt álló fő kihívások között.