Ingatlanportál-felmérés: 2019 óta 12 százalékponttal nőtt a lakhatásra költött bérhányad, Madrid és Katalónia vezet 70%-os aránnyal.
Spanyolországot sújtó lakhatási válság jelei nyilvánvalók és közismertek. A bérlakáspiacon a 2022 óta felhalmozódott drágulás mintegy 30% a CIS adatai szerint, miközben az új lakóépületek építése – a PwC számai alapján – 2010 óta mélyponton van: évente átlagosan 83 000 lakás készül el, szemben az 1970 és 2010 közötti 315 000-rel. Emellett a állami bérlakásállomány a Spanyol Nemzeti Bank szerint egyértelműen elégtelen: a teljes állomány mindössze 1,5–3,3%-át teszi ki, miközben az uniós átlag 9,3%.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Figyelmeztető hangok már magából az ingatlanszektorból is érkeznek, amelyet olyan platformok, mint a Sindicato de Inquilinas bérlői szakszervezet, élesen bírálnak amiatt, hogy nem hoz határozott intézkedéseket a keselyűalapok ellen, illetve a kiszolgáltatott emberek kilakoltatásai miatt. Az adásvételi hirdetéseket közvetítő Fotocasa portál becslése szerint azok a spanyolok, akik bérlakásban élnek, 2025-ben átlagosan fizetésük 50%-át költötték lakbérre.
Ezek az adatok – amelyeket az InfoJobs állásajánlataiban szereplő átlagbérek alapján számoltak, vagyis a valóságnál kedvezőbb képet festenek – magasabbak, mint más hasonló vizsgálatokéi. A Funcas nevű agytröszt (forrás: spanyol) úgy véli, hogy a fiatalok, a válság egyik leginkább sújtott csoportja, nagyjából jövedelmük 35%-át fordítják lakbérre: ez még mindig két százalékponttal több annál a felső határnál, amelyet a közgazdászok általában ajánlanak, vagyis hogy a lakhatási költségek legfeljebb a fizetés egyharmadát vigyék el.
A Fotocasa számításai szerint a lakbérre fordított átlagbér-részarány 2019-ben még 38% volt, 2025-re viszont elérte az 50%-ot, miközben figyelembe veszik az autonóm közösségek közötti különbségeket is: az extremadurai lakosok esetében 29%-t, a madridiaknál pedig 71%-ot becsülnek. Az adatok a többi autonóm közösség rangsora esetében is következetesek: a „szokásos gyanúsítottak”, vagyis Euskadi, a Kanári- és Baleár-szigetek, Katalónia és a Valenciai Közösség lakói fizetnek a legtöbbet.
Másfelől azokban a tartományokban, ahol a lakosok a legkisebb arányban fordítják bruttó bérüket bérlakásra, Jaénben (23%), Teruelben (25%), Cáceresben (27%), Ciudad Realban (28%), Albacetében (29%), Ourensében (29%), Badajozban (29%), Córdobában (29%), Palenciában (30%) és Castellónban (31%) élnek.