Trump újra vámokkal fenyeget a brit digitális szolgáltatási adó miatt: amit tudni érdemes
Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetett, hogy vámokat vet ki az Egyesült Királyságra, ha az nem szünteti meg az amerikai techcégeket sújtó digitális szolgáltatási adóját.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Foglalkoztunk vele, és nagyon könnyen tudunk rá reagálni azzal, hogy egyszerűen nagy vámot vetünk ki az Egyesült Királyságra, úgyhogy jobb lesz, ha óvatosak” – mondta Trump az Ovális Irodából nyilatkozva.
„Ha nem törlik el az adót, valószínűleg jelentős vámot vetünk ki az Egyesült Királyságra” – folytatta.
Íme, mit érdemes tudni az adóról, amely láthatóan felkavarta Washingtont.
Mi az a digitális szolgáltatási adó?
Az Egyesült Királyság 2020. április 1-jén vezette be a digitális szolgáltatási adót (Digital Services Tax, DST), amely 2 százalékos terhet ró a közösségimédia-platformok, a keresőmotorok és az online piacterek azon bevételeire, amelyek brit felhasználókból származnak.
Az adó azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek digitális tevékenységekből származó globális bevételei meghaladják az 500 millió fontot (576 millió eurót), és ezek közül több mint 25 millió font (28,75 millió euró) az Egyesült Királyság felhasználóitól érkezik.
Az adóból 2025–26-ban 944 millió font (1,1 milliárd euró) folyt be a technológiai cégektől, ami 17 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a brit adóhatóság adataiból.
A DST-t eredetileg átmeneti megoldásnak szánták, amíg nem születik nemzetközi megállapodás a globális adózási keretrendszer reformjáról – ilyen megállapodás azonban végül nem jött létre.
A brit kormány átmeneti intézkedésként hivatkozik rá, és vállalta, hogy megszünteti, amint megszületik a megfelelő globális megoldás az adóztatási jogok újraelosztására.
A pénzügyminisztérium álláspontja szerint az adó a vállalatokat, nem pedig az országokat érinti, és független attól, hol van a cégek székhelye.
A 2020-ban bevezetett adó olyan vállalatokra vonatkozik, mint az Alphabet tulajdonában lévő Google, a Meta vagy az Amazon.
Az Apple App Store-ja is az adó hatálya alá tartozhat online piactérként, bár a brit adóhatóságok soha nem hozták nyilvánosságra, mely cégek fizetik ténylegesen az adót.
Miért vette célkeresztbe Trump az adót?
Nem ez az első alkalom, hogy Trump nekimegy a brit digitális szolgáltatási adónak, és elődje, Joe Biden is kifogásolta ezt a terhet.
Trump csütörtökön úgy fogalmazott, hogy az adó „a világ vezető vállalatait” sarcolja.
„Azt hiszik, könnyen pénzhez jutnak, ezért mind kihasználták az országunkat” – mondta az újságíróknak.
„Nem tetszik, amikor az amerikai vállalatokat veszik célba, mert alapvetően a nagyszerű amerikai cégeinkről van szó – akár kedveljük ezeket a vállalatokat, akár nem, amerikai cégek, és a világ élvonalába tartoznak. Az Egyesült Királyság ezt tette, és még néhányan mások is” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy mekkora lehet a válaszvám, Trump azt mondta, „több lesz annál, mint amit ők beszednek” az adóból.
„Mi viszont viszonozni fogjuk, és legalább akkora, de inkább nagyobb terhet vetünk ki, mint amit ők ránk tesznek” – magyarázta.
Hol vezettek még be hasonló adót?
Számos európai országban is létezik digitális szolgáltatási adó. Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Ausztria, Dánia, Magyarország, Lengyelország és Portugália is bevezette.
Az Európai Unión kívül Svájc és Törökország is alkalmaz hasonló adót.
Míg sok digitális szolgáltatási adó elsősorban az online hirdetéseket érinti, a brit DST a közösségimédia-platformokra, az internetes keresőkre és az online piacterekre irányul.
Az Európai Uniónak van egy digitális piacokról szóló rendelete (Digital Markets Act) is, amely a legnagyobb cégeket szabályozza a tisztességes verseny biztosítása és a digitális piacon tapasztalható versenyellenes gyakorlatok megakadályozása érdekében.
Trump augusztusban saját közösségimédia-platformján azt írta, hogy „szembeszáll azokkal az országokkal, amelyek megtámadják a hihetetlen amerikai technológiai vállalatainkat”.
„A digitális adók, a digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok és a digitális piacokra vonatkozó szabályozások mind azt a célt szolgálják, hogy ártson vagy diszkriminálja az amerikai technológiai szektort. Ennek véget kell vetni” – tette hozzá, jelentős vámokat kilátásba helyezve arra az esetre, ha ezeket nem vonják vissza.