Lagarde: a piacok túl optimisták az iráni háború gazdasági hatásával kapcsolatban, miközben pénteken esnek a részvényárak Európában, Ázsiában és a Wall Streeten
Eséssel nyitottak az európai részvénypiacok péntek reggel, szembemenve az emelkedést valószínűsítő határidős jelzésekkel, mivel a befektetők továbbra is szkeptikusak az Iránnal zajló háború tűzszünetének esélyeivel kapcsolatban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A pán-európai Stoxx Europe 600 index 1,14 százalékkal, a német DAX 1,33 százalékkal, a francia CAC 40 0,82 százalékkal, a brit FTSE 100 pedig 0,48 százalékkal állt mínuszban közép-európai idő szerint 13 órakor.
Az Euro Stoxx 50 1,18 százalékkal, a spanyol IBEX 35 pedig 1,12 százalékkal esett.
A visszafogott nyitás annak ellenére következett be, hogy Donald Trump amerikai elnök további tíz nappal, április 6-ig meghosszabbította az iráni energialétesítmények elleni csapások szüneteltetését.
A nyitás előtti amerikai határidős indexek akár 0,4 százalékos erősödést jeleztek a vezető mutatókban, ám a kereskedés kezdetére újra eladók jelentek meg.
Három fő forgatókönyv
Miközben a konfliktus jövője továbbra is bizonytalan, az UBS globális stratégiai csapata három lehetséges forgatókönyvet és azok inflációs várakozásokra, illetve olajárakra gyakorolt hatását vizsgálta.
A csütörtökön közzétett, a Market Watch által ismertetett jelentésben azt írták: a legegyszerűbb kimenet az lenne, ha a következő héten enyhülne a feszültség.
„Ez csupán átmeneti árazási sokkot okozna, és aligha vetné vissza érdemben a növekedési kilátásokat” – áll a jelentésben.
A második forgatókönyv szerint a Hormuzi-szoroson zajló hajózás öt hétre történő megzavarása napi 10 millió hordóval csökkentené a kínálatot, ami az olaj árát hordónként akár 120 dollárig is felhajthatná, mielőtt a kínálat normalizálódásával a harmadik negyedévre ismét 100 dollár közelébe mérséklődne.
Az EU-ban az infláció a második negyedévben éves összevetésben 3,2 százalékra emelkedne, ami 0,2 százalékponttal rontaná a növekedési kilátásokat. Az Egyesült Államokat, mint nettó nyersolaj-exportőrt, kisebb mértékben érintené a sokk.
A harmadik, legsúlyosabb forgatókönyv a szoroson keresztüli olajexport két hónapos korlátozásával számol, ami hordónként 150 dollárig hajtaná fel az árakat.
Ebben az esetben az infláció Európában 3,6, az Egyesült Államokban 3,5 százalékra ugrana; az amerikai gazdaság növekedése a második negyedévben 60, az európaié 20–30 bázisponttal lassulna.
Lagarde: a piacok túlzottan optimisták
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke arra figyelmeztetett, hogy a pénzpiacok alábecsülik az Iránnal vívott háború gazdasági következményeinek súlyosságát, és szerinte a befektetők nem akarják tudomásul venni, milyen hosszúra nyúlhat a zavar.
A The Economistnek nyilatkozva Lagarde „valódi sokknak” nevezte a konfliktust, amely „valószínűleg túlmutat azon, amit jelenleg el tudunk képzelni”.
Vitatta a piaci optimizmust, mondván: a műszaki szakértők a jelentős energetikai károk miatt nem látnak gyors visszatérést a normalitáshoz. „A legtöbben valójában évekről beszélnek” – emelte ki.
Lagarde azt is hangsúlyozta, hogy a valódi gazdasági következmények csak fokozatosan válnak láthatóvá, és olyan ellátási láncbeli mellékhatásokra hívta fel a figyelmet, amelyeket a piacok még nem áraznak teljes mértékben.
Példaként a héliumot említette, amelynek jelentős része a Hormuzi-szoroson halad át, és amely a mikrochipek gyártásának kritikus alapanyaga, hiánya azonban még nem jelent meg a félvezetők árában.
„Szinte napról napra, apránként derül ki, milyen tényleges következményekkel kell szembenéznünk.”
Óvatosságát a csütörtöki, megpróbáltató wall street-i kereskedés is indokolta.
Az S&P 500 index 1,7 százalékot esett, ami január óta a legnagyobb egynapos visszaesés. A Dow Jones ipari átlag 1, a Nasdaq kompozit indexe pedig 2,4 százalékkal gyengült.
Eséssel zártak az ázsiai tőzsdék
Az ázsiai piacok széles körben gyengültek. A veszteségeket Dél-Korea Kospi indexe vezette 1,8 százalékos eséssel, Tajvan Taiex mutatója 1,2, az indiai Sensex 1,1 százalékot veszített.
Tokióban a Nikkei 225 0,2, Ausztráliában az S&P/ASX 200 0,4 százalékkal csúszott lejjebb. A kivételt Hongkong jelentette: a Hang Seng index 0,6 százalékkal emelkedett.
Az olajárak pénteken ismét emelkedni kezdtek. A Brent típusú olaj határidős jegyzései csaknem 2 százalékkal 110 dollár fölé, az amerikai referenciaolaj ára pedig több mint 1,5 százalékkal erősödött, és hordónként kevéssel 96 dollár alatt forgott.
A Hormuzi-szoros a háború kezdete óta nagyrészt zárva van, jóllehet Irán közlése szerint a korlátozás csak az ellenségesnek minősített hajókra vonatkozik. A Lloyd's List Intelligence beszámolója szerint egyes hajók már kínai jüanban fizetnek az áthaladásért.
Az arany ára 1,3 százalékkal 4 431,80 dollárra (3 838 euróra), az ezüsté 2,1 százalékkal 69,39 dollárra (60,09 euróra) unciánként emelkedett. Az euró 1,1540 dolláron forgott az előző napi 1,1527 dollár után.
Szeszipari fúzió és G7
Vállalati fronton a Pernod Ricard és a Brown-Forman italgyártók, utóbbi a Jack Daniel's whisky tulajdonosa, megerősítették, hogy fúziós tárgyalásokat kezdtek.
Az ügylet a világ második legnagyobb szeszesital-gyártóját egyesítené az amerikai whiskey legnagyobb termelőjével, miközben mindkét cég elhúzódó ágazati visszaeséssel küzd.
A G7-ek külügyminiszterei pénteken Franciaországban folytatták kétnapos tanácskozásuk második napját, amelynek napirendjén az Iránban és Ukrajnában zajló háborúk álltak az első helyen.
Dél-Afrika, amelyet megfigyelőként hívtak meg, végül nem vesz részt a találkozón, miután Franciaország visszavonta meghívását, mert az Egyesült Államok bojkottal fenyegette a rendezvényt.