A reformok és támogatási programok javítják a nők hozzáférését az oktatáshoz, gyakornoksághoz és üzleti élethez. Az egyetemisták 54-, a kutatók 61%-a nő, 2025-ben pedig több mint 380 ezren kaptak hitelt. De a bevett társadalmi normák és a nemi erőszak még mindig fékezik a haladást.
Üzbegisztán 51 hellyel lépett előre a nemek közötti egyenlőség és kormányzás globális indexén, a 103. helyről az 52.-re, miután egy átfogó jogszabályi reform az alkotmányban, a nemzeti fejlesztési stratégiában és több mint 110 különálló jogszabályban is rögzítette az egyenlőség elveit.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Világbank Women, Business and the Law 2026 című jelentése Üzbegisztánt a 190 gazdaságot rangsoroló lista 48. helyére teszi, jogi keretrendszerét pedig 100-ból 82,1 pontra értékeli, a 67 pontos globális átlag fölé pozicionálva az országot. Üzbegisztán maximális pontszámot ért el a mobilitás, a családjog, a bérezés, a gyermekellátás és a vagyonjog területén, miközben a munkajogi és nyugdíjtörvényekben is előrelépést ért el.
A 2024-es parlamenti választásokat követően a Törvényhozó Kamara mandátumainak 38 százalékát, a Szenátus helyeinek 27 százalékát, a helyi képviselő-testületeknek pedig 32,5 százalékát nők töltik be.
Oktatás és digitális készségek
Üzbegisztánban ma már a felsőoktatási hallgatók 54 százaléka nő – 2026-ban több mint 904 ezren tanultak egyetemeken és főiskolákon –, és ők adják a gyakornokok, tudományos segédmunkatársak és doktori hallgatók 61 százalékát is.
A kormány az alacsony jövedelmű nők előtt is igyekszik szélesebbre tárni a kapukat: a szegény családokból származó nők számára fenntartott, államilag finanszírozott alapképzési helyek száma 2000-ről 4000-re nőtt, míg azoknak a nőknek a tandíjas felvételi kvótája, akik legalább öt év szakmai tapasztalattal rendelkeznek, de nincs diplomájuk, 500-ról 2500-ra tehát ötszörösére emelkedett.
A négygyermekes andidzsáni vállalkozó, Muqaddas Sodikova 12 évig otthonról tanult, mielőtt a program révén beiratkozott az Andidzsáni Állami Pedagógiai Intézetbe. Később az UNDP támogatásával vállalkozást indított; cége, a Sam Bright Line ma már 18 állandó és több mint 180 szezonális munkavállalót foglalkoztat.
Üzbegisztán a digitális oktatás terén is kilóg a sorból: a Coursera Gender Gap in Generative AI című elemzése szerint ez az egyetlen ország, ahol a generatív MI-kurzusokra beiratkozók többsége, 58,9 százaléka nő.
Nők az üzleti életben és a vállalkozásban
A női vállalkozások száma látványosan növekszik. 2025-ben több mint 380 ezer nő kapott összesen 1,52 milliárd euró értékben hitelt vállalkozásindításhoz, egy olyan átfogó program részeként, amely célzott hitelezéssel, mentorálással és képzéssel mintegy 2,3 millió nőt segített jövedelemszerző munkához.
Csak a BRB Bank több mint 11 ezer, nők által vezetett vállalkozást finanszírozott, összesen mintegy 29,34 millió euró értékben – mondta Zulfiya Szaburova, az egyik részleg igazgatóhelyettese.
„A kölcsönöket kedvező feltételekkel nyújtjuk, hét éves futamidővel és két éves türelmi idővel” – tette hozzá.
Néhány kedvezményezett már az exportpiacokon is megjelent. A textilipari Artatex LLC alapítója, Nargiza Bekmuratova ma már az Egyesült Államokba, Oroszországba, Azerbajdzsánba és Kazahsztánba exportál, éves kivitele mintegy 3,72 millió eurót ér el.
Változó munkahelyek
A nők fokozatosan olyan ágazatokban is megjelennek, amelyek sokáig zárva voltak előttük. Az országos vízerőmű-üzemeltető, az Uzbekhydroenergo jelenleg 1435 szakembere közül 381 nőt foglalkoztat, köztük 40 vezető beosztásút.
Szamarkandban nőket képeznek villamosvezetőnek is.
„Azért kezdtünk több nőt képezni, mert általában óvatosabban vezetnek, és jól bánnak az utasokkal” – mondta Sherali Namatov, a helyi villamosvállalat igazgatója, amelynél jelenleg 80 dolgozó közül 14 nő.
Jelentős jogi akadály hárult el a 85. számú kormányhatározattal, amely megszüntette a nőket a busz- és nehézteherautó-vezetői munkakörökből kizáró korlátozásokat.
A reform túlmutat a szimbolikus lépésen: a Global Accelerator on Jobs and Social Protection 2025-ös kezdeményezése szerint az üzbég nők 60 százaléka jelenleg az informális gazdaságban dolgozik, a program pedig azt célozza, hogy formális állásokba kerüljenek, hozzáféréssel a nyugdíjhoz és az egészségbiztosításhoz.
Mélyen gyökerező társadalmi akadályok
A reformok ellenére a nemi alapú erőszak és a káros társadalmi normák továbbra is komoly kihívást jelentenek. Az UN Women szerint Közép-Ázsia valamennyi országában léteznek a szükséges jogi keretek, de a végrehajtásban komoly hiányosságok tapasztalhatók.
A szenátus által idézett hivatalos adatok szerint 2025 első felében egyedül Üzbegisztánban 48 303, nők elleni zaklatással és erőszakkal kapcsolatos esetet regisztráltak, ami meredek növekedés az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban több mint 6000 elkövető ellen indult eljárás.
Az erőszak veszélyének kitett nők 24 órán belül védelmi határozatot kaphatnak, igénybe vehetik a menedékházak és a jogi segítség szolgáltatásait, az elkövetőkre pedig rehabilitáció vagy közigazgatási szankciók várhatnak.
2025 októberében a Fergana régióban új menedékhely nyílt a nemi alapú erőszak túlélői számára, szociális, jogi és pszichológiai támogatást nyújtva.
„A jogalkotási és oktatási eredmények jelentősek, de a tartós nemek közötti egyenlőséghez az is kell, hogy a férfiak aktív szövetségesekké váljanak otthonaikban, munkahelyeiken és közösségeikben” – hangsúlyozta Akiko Fujii, az UNDP állandó képviselője.
A 2025-ös „16 napos aktivizmus a nemi alapú erőszak ellen” kampányhoz hasonló kezdeményezések és a közösségi kapacitásépítő programok célja a társadalmi normák megváltoztatása és a védelmi mechanizmusok megerősítése.