Az olajárak tovább emelkednek, bár lassabb ütemben, miközben az USA és Izrael Iránnal vívott háborúja az ötödik napjába lép, és alig enyhülnek a Hormuzi-szoros – a globális energiaellátás kulcsfontosságú útvonala – biztonsága miatti aggodalmak.
A globális olajárak tovább emelkednek, bár már lassabb ütemben, mint az előző napokban látott meredek, 5–8%-os drágulás, mivel a piacok a közel-keleti válságból fakadó lehetséges energiapiaci sokkra készülnek.
A WTI nyersolaj jegyzése szerdán közép-európai idő szerint 13 órakor 0,2%-os, enyhe emelkedést mutatott, hordónként kevéssel 75 dollár alatt, míg a Brent ára több mint 1%-kal nőtt, 82 dollár feletti hordónkénti átlagárra.
A földgázárak szerdán fékezték az elmúlt napok meredek emelkedését, miután a New York Times arról számolt be, hogy iráni megbízottak felvették a kapcsolatot az Egyesült Államokkal és Izraellel a konfliktus lezárásának feltételeiről.
Európa irányadó holland TTF gáz-határidős jegyzései 13 órára akár 12%-kal is estek, 48 euró/MWh alá a korábbi, 56 euró/MWh körüli szintről.
A mostani korrekciót egy rendkívüli árfolyam-ingadozás előzte meg, amelynek során az árak közel megduplázódtak 48 órán belül.
Az árrobbanást az a félelem hajtotta, hogy akadozni fognak a cseppfolyósított földgázszállítások, miután Katarban leállt a termelés a beszámolók szerint energiainfrastruktúrát ért támadások nyomán, ami a globális kínálat szűkülésétől és az európai piacokra nehezedő újabb nyomástól tettek tartani.
Bár az árak most valamelyest visszacsúsztak, még mindig jelentősen a konfliktus kirobbanása előtti szintek felett járnak, ami jól mutatja, mennyire érzékeny a piac a geopolitikai feszültségekre.
Az Epic Fury hadművelet, az iráni vezetés és nukleáris infrastruktúra ellen indított összehangolt amerikai–izraeli akció megindítása óta a Hormuzi-szoros, az a stratégiai szűk keresztmetszet, amelyen a világ olaj- és LNG-szállítmányainak mintegy egyötöde halad át, gyakorlatilag tiltott zónává vált.
Irán ellenőrzése alatt tartja a Perzsa-öblöt az Ománi-öböllel összekötő keskeny tengeri folyosót, és a szoroson áthaladó forgalom a február 28-án, szombaton kezdődött összehangolt csapások óta meredeken visszaesett.
Beszámolók szerint több tartályhajót is találat ért a szoros közelében, ami tovább elriasztja a hajótulajdonosokat az átkelési kísérletektől.
A Hormuzi-szoroson áthaladó nyersolajat szállító tankerek száma vasárnap, március 1-jén négyre csökkent a január óta megszokott, napi átlag 24-ről a Vortexa energiapiaci hírszerző cég adatai szerint. A négy közül három iráni zászló alatt hajózott.
A Lloyd’s List Intelligence adatai szerint mintegy 200, nemzetközi kereskedelemben közlekedő nyersolaj- és terméktartályhajó rekedt gyakorlatilag az öbölben, mivel a szoros áthajózása rendkívül kockázatossá vált.
Kedden Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy utasította az amerikai International Development Finance Corporationt, hogy nyújtson politikai kockázati biztosítást és pénzügyi garanciákat a tengeri kereskedelemhez.
„Szükség esetén az Egyesült Államok haditengerészete a lehető leghamarabb megkezdi a tankerek kísérését a Hormuzi-szoroson keresztül” – írta Trump az X közösségi oldalon a Fehér Ház által közzétett üzenetében.
Az árak folyamatos emelkedése azonban arra utal, hogy az elnök ígérete alig nyugtatta meg a piacokat.
„Trump ígéretei, miszerint az Egyesült Államok átvállalja a közel-keleti konfliktus kockázataira kötött hajózási biztosításokat, sőt haditengerészeti kíséretet is biztosít, legfeljebb mérséklik, de nem szüntetik meg az olajárak tartós, felfelé mutató kockázatait” – írta elemzésében a Mizuho Bank.
A bank hozzátette, hogy a magasabb biztosítási költségek hordónként 5–15 dollárral is megdobhatják az árakat, vagyis a „háborús felár” változatlanul beépül az olajárakba.
A közel-keleti válság tágabb következményei
A konfliktus esetleges eszkalációjától való félelem, amely Trump szerint akár egy hónapig vagy tovább is elhúzódhat, felkavarta a globális piacokat, és aggodalmat keltett amiatt, hogy a tartósan magas energiaárak visszafoghatják a gazdasági növekedést és a vállalati nyereséget.
„Úgy gondolom, az iráni helyzet kezd kicsúszni az irányítás alól, és Donald Trump amerikai elnök óriásit számított el” – mondta Francis Lun, a Venturesmart Asia vezérigazgatója.
„Nagyon sötéten fest a helyzet.”
Időközben a Goldman Sachs szerdán megemelte a második negyedévre vonatkozó olajár-előrejelzését.
Az elemzőház arra számít, hogy 2026 második negyedévében a nemzetközi referenciaolajnak számító Brent hordónkénti átlagára 10 dollárral, 76 dollárra emelkedik a korábbi prognózishoz képest. A WTI-re vonatkozó előrejelzését 9 dollárral, 71 dollárra emelte.
A bank ezt azzal indokolta, hogy további öt napig nagyon alacsony exporttal számol a Hormuzi-szoroson keresztül, majd a következő hónapban fokozatos helyreállással. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ha a Hormuzi-szorosból kiinduló fennakadások öt hétig elhúzódnak, az olaj hordónkénti ára akár a 100 dollárt is elérheti.
A tartósan magas olajárak a vezető jegybankok, köztük a Federal Reserve kamatpolitikáját is veszélyeztetik, mivel a drága energia fokozza az inflációt, és szűkíti a kamatcsökkentések mozgásterét a következő hónapokban.