Több évnyi erős inflációs nyomás után az európai háztartások kezdik érezni a stabilizáció első jeleit. Ezt bizonyítják a havi számlák befizetésére vonatkozó javuló adatok. A pozitív tendencia ellenére az országok és társadalmi csoportok közötti különbségek tovább nőnek.
Az Intrum által készített legfrissebb, European Consumer Payment Report 2025 című tanulmány szerint a fogyasztók egyre inkább eleget tesznek folyó kötelezettségeik kifizetésének. Ma az európaiak 76%-a fizeti időben a számláit, míg 2023-ban ez az arány 63% volt. E pozitív tendencia ellenére az országok és társadalmi csoportok közötti különbségek tovább nőnek.
Európa a lassú gazdasági stabilizáció szakaszába lépett. A munkaerőpiac nagyfokú rugalmasságot mutat - a nők, az idősebbek és a migránsok növekvő munkaerő-piaci részvétele az euróövezetben rekordszintre, 75,8%-ra emelte a foglalkoztatási rátát. A bérek növekedése az EU-ban és az Egyesült Királyságban támogatja a vásárlóerő fellendülését, és az Európai Központi Bank 2%-ra csökkentett kamatlába enyhíti a háztartások egy részére nehezedő pénzügyi nyomást.
A dezinflációs folyamat azonban számos országban lelassult, és az élelmiszer- és szolgáltatási árak továbbra is magasak. Amint arra Agnieszka Kunkel, az Intrum TFI vezérigazgatója rámutat, a növekvő fizetőképesség nem jelenti azt, hogy minden fogyasztó biztonságban érzi magát:
"Egyértelmű szakadékot látunk azok között, akik anyagilag biztonságban érzik magukat, és azok között, akik még mindig hónapról hónapra élnek. Sok fogyasztó továbbra is 'túlélési üzemmódban' van - tétovázik a beruházásnál vagy a nagyobb költekezésnél, amit az évek óta tartó gazdasági bizonytalanság jellemez" - véli a szakértő.
Az összes díjat időben befizető háztartások aránya országonként eltérő. E tekintetben Spanyolország és Ausztria teljesít a legjobban 83%-os arányával, Görögország pedig a legrosszabbul 67%-os arányával. Lengyelország 70%-os mutatóval a 20 rangsorolt ország közül az utolsó helyről a 3. helyre került.
Az európai fogyasztók 43%-a állítja, hogy az elmúlt évek tartósan rontották pénzügyi jólétét. A fiatalabb generációk és az alacsonyabb jövedelműek a leginkább érintettek - ők azok, akik a leglassabban profitálnak a javuló makrogazdasági mutatókból.
Bár a fizetések időszerűsége egyre nő, sok európai még mindig "hónapról hónapra" él. Tízből hatan rendszeresen félretesznek vésztartalékot a rosszabb napokra, és 29%-uk elismeri, hogy a gazdasági instabilitásról szóló hírek nyugtalanná teszik őket.
Az idei jelentés a késedelmes fizetések okai tekintetében is változást mutat: ismét a pénzhiány lett a domináns probléma. Ez a jelenség különösen a Z generációt érinti. A pénzhiányt 2024-ben minden ötödik ebbe a csoportba tartozó ember vallotta be, míg 2025-ben már 52%.
A fiatalok számára további terhet jelent az úgynevezett törekvési nyomás. Ahogy Agnieszka Kunkel rámutat, a közösségi média gyakran irreális példaképeket teremt, ami pénzügyi és pszichológiai feszültségekhez vezet. A felmérés szerint minden harmadik európai bevallja, hogy az influencereknek való megfelelésre törekvés negatívan hatott a mentális egészségére.