Trump lobbizik az EU-nál, hogy 100%-os vámokat vessen ki Indiára és Kínára, az orosz olaj két fő importőrére, nyomást gyakorolva Vlagyimir Putyinra az ukrajnai háború befejezése érdekében.
HIRDETÉS
Donald Trump felszólította az Európai Uniót, hogy 100 százalékos vámokkal sújtsa Indiát és Kínát, mert ezzel nyomást lehetne gyakorolni Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hogy vessen véget ukrajnai háborújának. Az amerikai elnök európai képviselőkkel és gazdasági szakemberekkel videóértekezlet keretében közölte szokatlan javaslatát.
India és Kína jelentős szerepet játszik Oroszország gazdaságában, mivel az olaj kulcsfontosságú vásárlóiként működnek, és ezzel áttételesen segítenek Moszkvának a gazdasági felszínen maradásban, miközben folytatja az ukrajnai agressziót, ami az elmúlt hónapokban fokozódott.
Vasárnap Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter jelezte, hogy az Egyesült Államok nyitott lenne az együttműködésre az európai országokkal, hogy "összeomoljon az orosz gazdaság".
Az elnök szavai szerint az USA hajlandó „tükrözni” a vámokat, de csak abban az esetben, ha az Unió lép a vámbüntetéssel.
„Készen állunk állunk arra, hogy most azonnal lépjünk, de ezt csak akkor fogjuk megtenni, ha európai partnereink is lépnek velünk” – mondta egy amerikai tisztviselő.
Trump számos alkalommal bírálta az EU-t az orosz gázra való támaszkodás miatt. Bár a blokk ígéretet tett arra, hogy teljesen függetleníti magát Moszkvától, tavaly az európai gázimportjának ötöde még mindig Oroszországból származott.
Ha az unió beleegyezne Trump javaslatába, az gyökeres stratégiaváltást jelentene, mivel eddig inkább az Oroszország elleni közvetlen szankciók útját járta. Ráadásul éppen e hét végén az Indiával való kapcsolatok élénkítéséről tárgyal két uniós biztos, tekintettel Európa exportfüggőségére.
Trump kérése annak hatására érkezett, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök, Vlagyimir Putyin és Narendra Modi indiai miniszterelnök a múlt héten Tiencsinben csúcstalálkozón erősítette meg a baráti kapcsolatokat.
A múlt hónapban Trump 50 százalékos vámot vetett ki Indiára, mivel az továbbra is orosz olajat vásárol, mélyen leszállított diszkont-áron, de nagy mennyiségben.
Mindezek ennek ellenére Trump azt közölte közösségi oldalán: „örömmel jelentem be, hogy India és az Amerikai Egyesült Államok folytatja a tárgyalásokat a két nemzet közötti kereskedelmi akadályok felszámolásáról, és alig várom, hogy a következő hetekben beszélhessek jóbarátommal, Modi miniszterelnökkel”. Az indiai vezető erre hasonlóan meleg szavakkal válaszolt.
Trump teszteli az európaiakat?
A gyanakvó kritikusok szerint a Trump-féle javaslat első látásra úgy fest, hogy az USA előre engedné a jégmezőn az Európai Uniót, hogy tesztelje a világ két legnagyobb piacának reakcióját.
Amerika, az EU és a két ázsiai óriás kereskedelmi viszonya meghatározó tényező a világgazdaságban. 2024-ben az USA+EU forgalom összevetve a Kína+India párossal 1,67 ezermilliárd dollárt tett ki. Ha ezt a tömeget 100%-os vám alá vetik, az megfelelne Spanyolország egy éves nemzeti jövedelmének, de közel lenne Dél-Korea vagy Ausztrália GDP-jéhez is.
Ez falrengető hatással volna a világkereskedelemre, és nyilvánvalóan súlyos ellenlépéseket garantálna az ázsiai oldalról. Ekkora vám összeegyeztethetetlen a WTO szabályrendszerével, kivéve ha nemzetbiztonsági okokra hivatkoznak, de ez is heves vitákat és ellenlépéseket váltana ki.
A globális kereskedelem struktúrája már az elmúlt hónapokban erős változásokat mutatott.
A visszacsapási kockázat Kínánál lenne a nagyobb, főként a kritikus nyersanyagok és közbenső termékek (EV-grafit, félvezető-fémek) korlátozásával, ami már rövid távon is árrobbanást és ellátási zavarokat okozhatna az egész nyugati iparban.
A legnagyobb kárt a lítium-ion akkumulátorok, a napelemek és a ritkaföldfém-alapú mágnesek terén könyvelhetné el a Nyugat, mivel Kína a világ akkumulátor-ellátási láncának 70–80%-át kontrollálja.
Hasonló a veszély az elektronikai és félvezető-ellátási láncolatban. Bár a legfejlettebb chipeket nem Kínában gyártják, számos köztes komponens (nyomtatott áramkörök, ritkaföld-oxidok, csomagolás) onnan jön.
Az Európának létfontosságú autóiparban az elektromos járművekhez szükséges akkumulátorok és motorok kulcselemeiben lépne fel áthidalhatatlan hiány. Egyben válságba kerülhetne a vegyipar és gyógyszeripar (szerves vegyianyagok, gyógyszerhatóanyagok, ritka katalizátorok). Az Unióban és az USA-ban a gyógyszerek alapanyagainak 40–60%-a Kínából származik.
Kína már mutatott példát exportkorlátozásra, amikor 2023–2024-ben a gallium és grafit kivitelét fogta vissza, jelentős zavart okozva az érintett iparágakban.
India esetében valószínűbb lenne a szelektív politikai és diplomáciai retorzió és az alkupozíció-építés, célzott ellentarifákkal és szabályozási nyomással, de nem teljes körű kereskedelmi háború helyett.