A görög munkaügyi minisztérium hajlik a munkaadók igényeihez igazítani a kereteket azokban az ágazatokban, ahol nem tudják betölteni az üres álláshelyeket.
HIRDETÉS
A görög munkavállalók szakszervezete (Görög Munkavállalók Általános Konföderációja) dühös nyilatkozatban reagált a munkaügyi minisztérium azon szándékára, hogy 13 órára növelné a napi munkaidő hosszát - egy munkáltatónál.
Képviselőjük szerint a görög kormány olyan gyakorlatot próbál megteremteni, amely fizikailag és szellemileg is kizsigereli a munkavállalókat, anélkül, hogy ténylegesen javítaná a görög gazdaság termelékenységét.
"Felteszek neked egy kérdést. Ha felébredsz és munkába indulsz, majd reggel nyolctól este kilencig, egész nap dolgozol, az fenntartható? Fenntartható ez a termelékenységed szempontjából? Fenntartható az egészséged szempontjából? Fenntartható ez a család, a személyes jólléted és egyéb kötelezettségeid összeegyeztetése szempontjából? Úgy gondoljuk, hogy nem. Azokban az országokban, ahol a legmagasabb a termelékenység, mint pl. Dánia, Finnország vagy Németország, ott a legrövidebb a munkaidő” – mondta el Hrisztosz Golasz, a GSEE Munkaügyi Intézet főigazgatója.
A munkaügyi minisztérium válasza szerint a cél a görög gazdaság számára kritikus ágazatok, például a vendéglátás és az idegenforgalom támogatása, amelyek a munkahelyek betöltésével küzdenek.
Nikosz Milapidisz, a munkaügyi minisztérium államtitkára elmondta, hogy egy olyan munkaerőpiacon, ahol munkaerőhiány van, próbálnak alkalmazkodni, igyekeznek a lehető legjobban reagálni a szektor modern igényeire. "Reményt ad, hogy vannak olyan kollektív szerződések, amely kedvezőbb feltételeket biztosítanak a munkavállalók számára, így azok érvényesülnek a munkaerőpiacon" - vélte.
A törvényjavaslat előírja, hogy az ugyanazon munkáltatónál dolgozó munkavállalók legfeljebb napi 13 órát dolgozhatnak. Eddig ez az intézkedés csak a két különböző munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozott.
Amint azt Niki Kerameos munkaügyi miniszter egy televíziós interjúban kifejtette, a munkavállalók jelentős, 40%-os pótlékot kapnak majd a túlórákért.
"Ha két munkáltatónál 13 órát dolgozol, az 104 euróra jön ki. Ha egy munkáltatónál, ugyanennyi órát teljesít, akkor az 119 euró" - mondta a miniszter asszony.
Ugyanakkor lesznek biztosítékok, amelyek előírják, hogy a munkavállalók négy hónapos időszak alatt összesen nem dolgozhatnak többet heti 48 óránál, illetve évi 150 túlóránál többet nem vállalhatnak.
A GSEE azonban úgy véli, hogy ez "ablakot" nyit a munkavállalókkal szembeni visszaélésekre.
Amint az az Athéni Közgazdaságtudományi Egyetem közreműködésével végzett "Karrier és Álláskeresés 2024" című felmérésből kiderült, a munka-magánélet egyensúlya a görögországi munkavállalók - különösen a fiatalok - egyik fő gondja.
A munkahelyválasztás szempontjai között ez áll a harmadik helyen a fizetés és a munkahely biztonsága után.
"Ennek a felmérésnek az eredménye azt mutatja, hogy a javadalmazási faktor a legmeghatározóbb a munkavállalók megszerzése és megtartása szempontjából. Ez nem meglepő, hiszen a gazdasági válság utóhatásait még érezzük és a megélhetési költségek is folymatosan növekednek" – nyilatkozta Joannisz Nikolau, az Athéni Egyetem humánerőforrás-gazdálkodás professzora.
A görög munkáltatók rugalmasabb kereteket kérnek. Azzal érvelnek, hogy nem találnak munkaerőt és a betöltetlen álláshelyek veszélyeztetik a vállalkozások életképességét.
A munkanélküliség Görögországban 8,3%-ra csökkent, ami 17 éve a legalacsonyabb szint.
A Munkaügyi Intézet friss adatai szerint ugyanakkor a görögországi átlagbér továbbra is csupán mintegy a fele az európai átlagbérnek.