A német gazdasági hangulat júniusban 47,5-re, március óta a legmagasabb értékre emelkedett, ami az erősebb keresletnek és a politikai támogatásnak köszönhető. Az európai részvényárfolyamok azonban csökkentek, főként az izraeli-iráni háborúskodás miatt.
HIRDETÉS
Júniusban megugrott a német gazdasági bizalom, mivel a pénzügyi szakértők a kereskedelmi zavaroktól való korábbi félelmeket félresöpörve jelentősen optimistábbá váltak a kilátásokkal kapcsolatban.
A ZEW németországi gazdasági hangulatmutatója 2025 júniusában 22,3 ponttal 47,5 pontra ugrott, ami a márciusi 51,6-os hároméves csúcs óta a legmagasabb értéket jelenti, és jóval meghaladja a 35 pontos előrejelzést.
A jelenlegi helyzetindex is javult, 10 ponttal mínusz 72,0 pontra emelkedett, ami 2023 áprilisa óta a legnagyobb havi emelkedés.
"A bizalom erősödik. A ZEW-mutató 2025 júniusában újabb érezhető javulást mutat. Ehhez hozzájárult a beruházások és a fogyasztói kereslet közelmúltbeli növekedése" – mondta Dr. Achim Wambach professzor, a ZEW elnöke.
Hozzátette, hogy az expanzív költségvetési politika és az Európai Központi Bank legutóbbi kamatcsökkentései végre kiemelhetik Németországot a csaknem három éve tartó stagnálásból.
Az euróövezetben is javult a hangulat, a ZEW-index 23,7 ponttal 35,3 pontra emelkedett, ami jóval meghaladja a 23,5 pontos várakozást. A blokk jelenlegi helyzetértékelése is javult, 11,7 ponttal mínusz 30,7 pontra emelkedett.
A befektetők pozitívan vélekednek Európáról és Németországról
A befektetők továbbra is nagyjából pozitívan vélekednek Európáról, amint azt a Bank of America legutóbbi alapkezelői felmérése is kiemelte, amely több mint 100 piaci szakember meglátásait gyűjtötte össze.
A válaszadók 29%-a számít erősebb európai növekedésre a következő tizenkét hónapban, amit a német fiskális ösztönzőkkel kapcsolatos várakozások is alátámasztanak.
Az európai részvények kilátásai továbbra is kedvezőek. A válaszadók 34%-a számít nyereségre az elkövetkező hónapokban, 75%-uk pedig emelkedést vár a következő egy évre, ami megfelel a februári csúcsnak.
A kockázatok azonban továbbra is fennállnak: az európai befektetők 68%-a a Trump-kormányzat politikai irányvonalát nevezte meg a globális növekedést fenyegető legnagyobb veszélyként, amelyet az amerikai fogyasztók gyengülésével kapcsolatos aggodalmak követnek, 29%-uk szerint.
Az Izrael és Irán közötti feszültségek eszkalálódása miatt esnek a részvények
A biztató ZEW-adatok ellenére az európai részvénypiacok kedden meredeken estek, mivel az Izrael és Irán közötti feszültségek eszkalálódása súlyosan nyomasztotta a befektetői hangulatot.
A német DAX 1,2%-kal 23 400 pont körüli értékre, május 8. óta a legalacsonyabb szintre esett, visszafordítva a hétfői nyereséget. A visszaesés része volt a szélesebb körű kockázatcsökkentő mozgásnak, amelyet az emelkedő olajárak és a Donald Trump amerikai elnöknek a kanadai G7-csúcstalálkozóról való hirtelen távozását követő növekvő geopolitikai nyugtalanság váltott ki.
Trump döntése, amely szerinte nem függött össze a tűzszüneti tárgyalásokkal, tovább homályosította a közel-keleti deeszkaláció kilátásait. A befektetőket megrázta a konfliktus elhúzódásának kilátása, ami felelevenítette az olajellátási zavarokkal kapcsolatos aggodalmakat, és felfelé hajtotta az inflációs várakozásokat.
A DAX legnagyobb vesztesei között a Fresenius Medical Care 5,13%-kal, a Commerzbank 3,14%-kal, a Rheinmetall 2,52%-kal és a Deutsche Telekom 2,34%-kal csökkent.
Az európai bankszektorban is csökkentek a részvények. Az AIB Group 3,5%-ot, a Banco Santander 3,1%-ot, míg a Commerzbank, a Societe Generale és az UniCredit egyenként 3%-ot esett.
A befektetők óvatossága nőtt az amerikai jegybank kétnapos kamatdöntő ülése előtt, amely szerdán kamatbejelentéssel zárul.
Bár a kereskedők nagyjából arra számítanak, hogy a kamatlábak zsinórban negyedszerre sem változnak, a fokozódó geopolitikai feszültségek és az olajárak újbóli emelkedése bizonytalanabbá tette a monetáris lazítás kilátásait.