Az innováció a gazdasági növekedés fontos hajtóereje, hozzájárul életminőségünk javításához, erősíti a gazdaságot. Utánajártunk, hogy miként is.
Az innováció a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje. Már eddig is nagyban hozzájárult életminőségünk javításához és a gazdaság fejlődéséhez a jobb egészségügyön, a biztonságosabb közlekedésen keresztül.
Az euronews Real Economy adásának egyik riportere Svédországban, a stockholmi Technológiai Múzeumban, a másik a spanyolországi Sevillában járt utána a lehetőségeknek.
Sevilla, ahol múlt és jövő találkozik
Sevillában évszázadokkal ezelőtt Averroes és a hozzá hasonló nagyszerű elmék a ma ismert formájában megalkották a filozófiát és tudományt. A spanyol városban most a tudósok a jövő technológiáján dolgoznak.
Mint abban a projektben, ahol önjáró drónokat fejlesztenek a nehezen elérhető csővezetékek és ipari területek átvizsgálásához.
"A drón egyik legnagyobb előnye, hogy az emberek leülve távirányíthatják és nem kell veszélynek kitenniük magukat a magasban. Arról nem beszélve, hogy bizonyos helyzetekben gyorsabb is így a munka, mint a hagyományos módszerekkel" - mondta Miguel Ángel Trujillo Soto, a CATEC robotikai igazgatója.
A technológiát a sevillai egyetem és az Európai Bizottság együttműködésével hozták létre. A Bizottság biztosítja az anyagiakat, míg az egyetem a tudást, közösen fejlesztve az európai mesterséges intelligenciát, a jövő applikációit.
"A projektbe sok diákot bevonunk. Ez azért jó nekik, mert egyrészt nagyon fejlett technológiákkal dolgozunk, másrészt ez az első kapcsolatuk a munkaerőpiaccal. Európa több országában is állandó kapcsolatban állunk a partnercégekkel" - fogalmazott Guillermo Heredia, a sevillai egyetem GRVC robotikai laboratóriumának professzora.
A mesterséges intelligencia potenciális növekedést jelent. Egyes tanulmányok szerint a munkahelyek többségét valamiképpen érinti majd. 5 százalékuk teljesen automatizálva lesz, míg 3-ból 2 esetében a feladatok egyharmadát gépek végezhetik. Ez a munkaerőpiaci mellett etikai kérdéseket is felvet.
"A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatása kapcsán nem munkakörökről kellene beszélnünk, hanem feladatokról, melyek közül néhányat részben átvehet. A legtöbb munka megkíván bizonyos nagyon emberi képességeket. Biztosítani kell, hogy a munkaerő rendelkezzen a természeténél fogva emberi készségekkel, amiket a mesterséges intelligencia aztán kiegészít" - hívta fel a figyelmet Songül Tolan, az Európai Bizottság kutatóközpontja, a HUMAINT Project közgazdásza.
Európai Unió felzárkózás előtt
Az uniós vállalatok kevesebbet költenek innovációra, mint versenytársaik.
2016-ban az európai mesterséges intelligenciára szánt magánbefektetések 2,4-3,2 milliárd eurót tettek ki. Szemben az ázsiai 6,5-9,7 milliárddal és az észak-amerikai 12,1-18,6 milliárddal euróval.
2018 áprilisában 24 uniós tagállam és Norvégia aláírt egy együttműködési megállapodást a mesterséges intelligenciáról. Eszerint az EU az állami és a magánszektorban is 2020-ig megnöveli a terület kutatás-fejlesztésére szánt összeget.
2018 és 2020 között az Under Horizon PLUS keretében 1,5 milliárd eurót, a magánszektorral együtt összesen 20 milliárd eurót kellene erre fordítani.
A jövő megalapozásához azonban 2020 után még több befektetés kell. Az évi 20 milliárd eurónyi állami és magánberuházás mellett évi 1 milliárd euró jutna a Horizon Europe-on és a Digital Europe Programon keresztül.
Miért ennyire fontos mindez? Mert az elmúlt évtizedekben az európai gazdasági növekedés kétharmadát az innováció adta.
Melyik a vezető tagállam az innováció terén? Svédország.
Pálfi Dóra az imagiLabs társalapítója és ügyvezetője, emellett az európai innovációs és technológiai intézet hallgatója. Tinédzser lányoknak készít programokat, melyekkel az okostelefonokon tudnak kódolni.
**euronews: Svédország az unió vezető innovációs tagállama. Mit gondol, miért vonzza annyira az Önéhez hasonló cégeket és startupokat?
**
_Pálfi Dóra: Az egész ökoszisztéma miatt. A magánemberek és az ötletek támogatása teszi Svédországot az innováció központjává. A svéd gondolkodás is nagyon vállalkozásbarát. Rengeteg együttműködés van a kisebb cégek és a nagyvállalatok között. Vannak kormányzati projektek is, mi például nemrég nyertünk el egy ösztöndíjat a VINNOVA nevű állami ügynökségtől.
_
Mennyire fontos az oktatás az innováció és a szektor növekedése szempontjából?
Szerintem az oktatással kezdődik minden. Ez mindennek az alapja. Ennek sok oka van. Sokan azt gondolják, az innovációhoz zseninek kell lenni, előállni egy nagyszerű ötlettel. A valóságban azonban inkább az egyfajta összefüggésben már meglévő tudás és dolgok másik kontextusban történő alkalmazásáról van szó.
Az Európai Unióban a technológiai szektorban a nők aránya csupán 15 százalék.
Őszintén hiszem (és rajtam kívül mások is), hogy a technológia a jövő. Ebből logikusan következik, hogy ha a nőket kevésbé vonják be, mint a férfiakat, akkor nem vehetik ki egyenlő mértékben a részüket a jövő alakításából. Ezen változtatni akarok. Több technológiai háttérrel rendelkező nőre van szükség, hogy részt vegyenek a jövő kialakításában és végső soron innovatívak legyenek.