A legtöbb nagy áruházlánc rendel olyan ázsiai és afrikai beszállítóktól, akik rabszolgákat és gyermekeket dolgoztatnak.
HIRDETÉS
Precedenst teremthet, hogy a Nestlé beismerte a rabszolgamunkát – vélik emberi jogi szervezetek.
A svájci élelmiszergyártó hétfőn közölte, hogy a thaiföldi beszállítói rabszolgaként dolgoztatják munkásaikat. Azóta már kidolgozott egy akciótervet, hogy többé ne kerüljenek ilyen helyzetbe.
Thaiföld a világ harmadik legnagyobb tenger gyümölcsei exportőre. A Nestlé is a dél-kelet ázsiai országból szerzi be alapanyagait. Egy éve kérte fel a Verité rabszolga- és gyermekmunka felszámolásával foglalkozó szervezetet, hogy nyomozzon a thaiföldi beszállítóinál. A genfi céget számos kritika érte, miután több cikk és hír is megjelent a munkakörülményekről. Az amerikai Hagens Berman ügyvédi iroda két pert indított a Nestlé ellen. Az egyiket azért, mert az állateledelekhez felhasznált halat rabszolgák halásszák Thaiföldön, a másikat pedig azért, mert az Elefántcsontpartól importált kakaóbabot gyermekmunkásokat alkalmazó vállalattól rendelik.
A Verité kiderítette, hogy a thaiföldi munkások egy részét eladták és erőszakkal kényszerítik a veszélyes, gyakran halállal végződő fizikai munkára. Egy név nélkül nyilatkozó mianmari halász azt mondta, a háló sokszor annyira nehéz, hogy visszahúzza a halászokat, be a tengerbe, majd a víz elnyeli őket, ám ezeket az eseteket nem jelentik. Egy másik halász pedig arra panaszkodott, hogy a fizetése éppen csak a túlélésre elég.
Civil szervezetek szerint a Nestlé beismerése segíthet, hogy a thaiföldi kormány fellépjen a gyermek- és rabszolgamunka ellen.
Az Európai Unió már korábban megfenyegette Thaiföldet, ha nem tesz semmit a rabszolgamunka és az illegális halászat felszámolásáért, importtilalmat vezet be a tengeri alapanyagaira.
A Tesco is reagált az esetre, szerinte a legtöbb nagy áruházlánc rendel olyan ázsiai és afrikai beszállítóktól, akik rabszolgákat alkalmaznak.
Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete szerint 21 millió embert kényszeríthetnek rabszolgamunkára világszerte, ami évente 150 milliárd dollárnyi illegális nyereséghez juttat számos mezőgazdasági, halászati, bányászati és építőipari vállalkozást.