A Kairói Világgazdasági Fórumon Abdel Fattáh asz-Szíszi ígérte az üzleti szabályok egyszerűsítését és a 2027–2030-as programot a termelékenység növelésére, valamint ipari, energetikai és MI-terveit.
Abdel Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök kedden nagyobb külföldi befektetésekre szólított fel, és ismertette az üzleti környezetet érintő reformokat a Világgazdasági Fórum kairói ülésén.
Közölte, hogy Egyiptom decemberben hirdeti meg a 2027–2030-as időszakra szóló gazdasági programját, amelynek célja a termelékenység növelése és a magánvállalkozások szerepének erősítése.
Elmondása szerint a reformoknak köszönhetően az áruk vámkezelésének átlagos ideje két napra csökkent.
Hozzátette, hogy Egyiptom rugalmas árfolyamrendszerre való áttérése megkönnyítette a külföldi befektetőknek, hogy profitjukat hazautalják. Az a tudat, hogy hazavihetik nyereségüket, ösztönözheti a vállalatokat arra, hogy Egyiptomban fektessenek be, ahol a projektek munkahelyeket teremthetnek, megrendeléseket hozhatnak a helyi beszállítóknak és adóbevételt generálhatnak.
Az elnöki hivatal közlése szerint mintegy 80 szervezet, köztük nagyvállalatok és nemzetközi pénzügyi intézmények képviselői vettek részt a keddi megbeszéléseken, amelyek az Egyiptomra fókuszáló kétnapos „Country Strategy Meeting” részei.
Esz-Szíszi a 2025–26-os pénzügyi évre 5,1%-os gazdasági növekedést és 18 milliárd dollár (16,4 milliárd euró) nettó külföldi működőtőkét említett.
A befektetésösztönző kampányra akkor kerül sor, amikor Egyiptomra nyomás nehezedik, hogy csökkentse adósságát, és gazdaságának nagyobb részét nyissa meg a magánszektor előtt. A Nemzetközi Valutaalap augusztusi jelentése arra figyelmeztetett, hogy a magas adósság és a jelentős finanszírozási igények sebezhetővé teszik az országot a gazdasági sokkokkal szemben. A szervezet azt is jelezte, hogy az állami vagyon értékesítése a vártnál lassabban halad.
Iparági és befektetési célok
Egyiptom iparstratégiájának részeként esz-Szíszi kiemelte, hogy a célok szerint az ipar 2030-ra a gazdasági kibocsátás 20%-át adja.
A hétfőn kiadott kormányközlemény szerint a kabinet azt is szeretné, ha 2030-ra a magánbefektetések az összes beruházás 67%-át tennék ki.
Mohamed Farid Saleh befektetési és külkereskedelmi miniszter egy, a Világgazdasági Fórum által hétfőn közölt cikkben ismertette a Világbankkal közösen kidolgozott külföldi működőtőke-stratégiát.
A kezdeti prioritások közé tartoznak az IT-szolgáltatások, a nap- és szélenergia, az élelmiszer-feldolgozás, a ruházati ipar és a közlekedés. További reformokat terveznek többek között az adatközpontok és a zöld hidrogén területén.
Farid szerint az egyszerűbb engedélyezés és az online elérhető kormányzati szolgáltatások megkönnyítik a vállalkozásoknak a projektek elindítását. Az Egyiptomban működő úgynevezett „Golden Licence” rendszer keretében a feltételeknek megfelelő projektek egyetlen kormánydöntéssel megkapják az építéshez és a működtetéshez szükséges jóváhagyást.
Esz-Szíszi kedden Odile Renaud-Basso elnökkel folytatott tárgyalásain azt is megvitatta, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank miként tudna segíteni új befektetési övezetek létrehozásában. Az elnöki beszámoló szerint finanszírozási megállapodást nem jelentettek be.
Energiaexport és MI-ambíciók
Esz-Szíszi megerősítette a terveket, hogy 2028-ig ciprusi gázt szállítsanak Egyiptom Idku és Damietta településen lévő cseppfolyósító üzemeibe, ahonnan Európába exportálnák.
Elmondása szerint Egyiptom célja, hogy 2028-ra villamosenergia-termelésének 45%-a megújuló forrásokból származzon, és tervezi az elektromos összeköttetések bővítését a szomszédos országokkal és Európával.
Az elnök szerint javul a forgalom a Szuezi-csatornán. Megismételte becslését, miszerint Egyiptom az elmúlt években mintegy 20 milliárd dollár (18,2 milliárd euró) csatornadíjbevételtől esett el.
Felhívta a figyelmet az adatközpontokba, a felhőalapú szolgáltatásokba és az MI-kutatásba irányuló befektetési lehetőségekre is, amelyek Egyiptom nemzeti mesterségesintelligencia-stratégiájának részét képezik.