Az uniós vezetők pénteken Dublinban tartják első mesterségesintelligencia-vitájukat, Arthur Mensch és Nobel-díjas Geoffrey Hinton vendégként. Ám várhatóan az uralkodik majd, ki képviselje Európát az ukrajnai béketárgyalásokon.
Az uniós vezetők pénteken Dublinban gyűlnek össze, hogy először vitassák meg a mesterséges intelligencia kérdését, de a napirendet várhatóan az a feszültség uralja, hogy ki képviselje Európát az ukrajnai béketárgyalásokon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
António Costa, az Európai Tanács elnöke tűzte napirendre először a mesterséges intelligencia témáját a pénteki, informális dublini csúcson. Az informális forma jól illik a témához, mivel a végén nem kell politikai nyilatkozatot elfogadni, a vezetők nyíltabban beszélhetnek.
„Az elnök már korábban is gondolkodott azon, hogy ezt a vitát az Európai Tanács napirendjére tegye. Ez nem mindig könnyű. Néha az aktuális események elárasztják a napirendet” – mondta egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő.
Pontosan ez történt most is. A csúcs eredetileg a mesterséges intelligenciára összpontosított volna, de a kérdés, hogy ki szólaljon meg az EU nevében az ukrajnai tárgyalásokon, átvette a főszerepet.
Békeküldött
Csütörtök este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Jared Kushnerrel és Steve Witkoffal, az Egyesült Államok különmegbízottaival találkozott, akik Dublinba érkeztek, miután Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztettek.
A találkozó után Zelenszkij az újságíróknak megerősítette, hogy a következő tárgyalási fordulóban az európaiak közvetlenül is részt vesznek, miközben eddig a megbeszélések háromoldalú formátumban zajlottak.
„Úgy gondolom, hogy Putyin elnökkel ezt el tudjuk érni, és ő is hajlandó tenni egy próbát” – mondta Kushner. Eközben a Kreml nem késlekedett bagatellizálni az áttörés esélyét.
Mivel Európa soha nem volt még ilyen közel ahhoz, hogy helyet kapjon a tárgyalóasztalnál, az uniós vezetők többé nem kerülhetik meg a kérdést, ki képviselje az érdekeiket a tárgyalások során.
A kérdés már azután felkerült a napirendre, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök levelet írt Costának, és arra figyelmeztetett, hogy az EU az ukrán béketárgyalásokban használt többféle formátuma „kevésbé hitelessé” teszi a blokkot. Egyértelmű mandátumot sürgetett az uniós részvételhez.
Costa beleegyezett a napirendi pont felvételébe, és úgy tűnt, saját magát is felajánlotta a feladatra, megjegyezve, hogy „az Európai Unió érdekeit az intézményeinek kell képviselniük, az alapító szerződéseknek megfelelően”.
Máris akadnak támogatói. Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök csütörtökön az újságíróknak azt mondta, hogy Costa lenne az uniós közös képviselő „természetes” választása.
„Mi, kormányfők, rendelkezünk egy képviselővel. Ő Costa elnök. Mi választottuk meg. Ő az Európai Tanács elnöke. Másvalakivel is együtt tudnék élni, de természetesen van egy elnökünk” – fogalmazott Frieden.
Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője szerint az uniós szerződések világosak: az európai biztonság kérdéseiben neki és Costának kellene irányító szerepet kapniuk.
„A vezetők természetesen dönthetnek másként, és újra megnyithatják ezeket a vitákat, ami mindig nehéz. Vagy egyszerűen tarthatnánk magunkat a 2024-ben kötött megállapodásokhoz” – mondta, utalva az EU csúcsposztjainak akkori elosztására.
Várható vita
A kérdés sürgető, mert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte az európaiakat, hogy a hónap végéig döntsenek arról, ki fogja képviselni őket a tárgyalóasztalnál.
„Fontos, hogy beszéljünk arról, ki fogja képviselni Európát ezeken a tárgyalásokon. Számomra ugyanakkor a tartalom a legfontosabb. Úgy gondolom, határozottnak kell maradnunk. Úgy gondolom, egységesen kell fellépnünk” – mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök.
Frederiksen és svéd kollégája, Ulf Kristersson korábban bírálta Norvégia és Finnország vezetőit, amiért közvetlen tárgyalásokat folytattak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel előzetes egyeztetés nélkül.
Friedrich Merz német kancellár eközben megvédte az úgynevezett E3 formátumot, amelyben Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság vállalt kötelezettséget arra, hogy biztosítja az Oroszországgal kötendő bármely békemegállapodás érvényesítéséhez szükséges biztonsági garanciákat.
„Arról is beszélni fogunk, hogy szükség esetén ki képviselje az Európai Uniót. De ez egy olyan kérdés, amelyről zárt ajtók mögött fogunk tárgyalni. Mindenekelőtt azonban rendelkezésünkre áll az E3 jól bevált formátuma” – mondta, hozzátéve, hogy a három ország Lengyelországgal és Olaszországgal is együtt dolgozik.
Merz várhatóan Ukrajna háborús erőfeszítéseinek finanszírozását is szóba hozza majd. Costa erre kifejezetten felkérte, miután a kancellár nyíltan megfenyegette a többieket, hogy megvétózza az uniós költségvetési megállapodást, ha nem születik egyhangú megoldás az ügyben, ami több vezető ellenállását is kiváltotta.
Ukrajna finanszírozása és az EU költségvetése kerül majd a figyelem középpontjába a november 26–27-i rendkívüli Európai Tanács ülésén.
Mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligenciáról szóló vita két részre oszlik. Az első, amely Európa versenyképességének és szuverenitásának erősítésére koncentrál, Arthur Menschet, a Mistral AI vezérigazgatóját látja vendégül. A francia start-up az amerikai technológiai óriásokkal versenyez a nagy nyelvi modellek területén.
Az Egyesült Államok és Kína vállalatai nagyrészt magukhoz ragadták a legfejlettebb MI-technológiák fejlesztését. Az európai szereplők megerősítése érdekében az EU olyan szabályokat készít elő, amelyek biztosítják, hogy az érzékeny felhasználási területeken kiírt közbeszerzéseket kizárólag európai cégek nyerhessék el.
A második rész a mesterséges intelligencia társadalmi hatásaira összpontosít. A vezetők előtt felszólal Geoffrey Hinton Nobel-díjas kutató, a terület egyik legelismertebb alakja. Ő a technológia egzisztenciális kockázataira figyelmeztető legmarkánsabb hangok közé tartozik, és a becslése szerint 10 és 20 százalék közötti az esélye annak, hogy a mesterséges intelligencia az emberi ellenőrzés alól kiszabadulva az emberiség kihalását okozhatja.
„A meghívott vendégek segítenek keretbe helyezni ezeket a vitákat, hogy a vezetők közös képet alakíthassanak ki arról, miként kezelik majd ezeket a kihívásokat” – tette hozzá az uniós tisztviselő.