Kormányok, orvosi rendelők és még rivális mesterségesintelligencia‑cégek is érintettek, és az eset kiélezi a kérdést Európa néhány amerikai techóriástól való függéséről.
A Microsoft szerverinfrastruktúrájának egy részében bekövetkezett hiba miatt több mint egy napra elérhetetlenné vált az Outlook e‑mail, a Teams és más mindennapi irodai eszközök, a problémákról 74 országban és területen számoltak be.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A zavar csütörtök délután, európai idő szerint kezdődött, és péntek reggelre sem sikerült teljesen elhárítani. A Microsoft szerint nincs jele kibertámadásnak, de egyelőre nem nevezte meg a kiváltó okot.
A londoni Imperial Business School professzora, Tommaso Valletti az Euronews Nextnek azt mondta: „Ez a leállás arra készteti majd sok szervezetet, hogy feltegyék maguknak a kérdést, valódi vészhelyzeti tervvel rendelkeznek‑e arra az esetre, ha egy napra leáll az e‑mail és a kommunikációjuk.”
Az eddig ismert információk a következők.
Mi történt csütörtök óta?
Az Euronews arról számolt be, hogy a leállás csütörtök este először az Outlookot, a Teamset és a Copilotot érintette. Azóta a helyzet inkább romlott, mint javult.
A Microsoft javításai nem oldották meg a problémát. Az éjszaka folyamán visszahozott szerverek ismét összeomlottak, amikor visszatért a forgalom, a vállalat pedig elismerte, hogy a módosításai „nem a várakozásoknak megfelelően működnek”. Péntek reggelre saját közlése szerint csak „csekély sikert” ért el.
A nyilvánosság bejelentései alapján leállásokat nyomon követő Downdetector weboldalra érkező jelentések csak az Outlook esetében közel 140 000 problémát regisztráltak.
Az érintett szolgáltatások listája is bővült. A Microsoft incidensjelentése már tartalmazza a dokumentummegosztásra használt SharePoint Online‑t és a Defender XDR biztonsági eszközt. A feladatkezelő alkalmazásokról, a Plannerről és a To Do‑ról is azt jelentették, hogy nem működnek.
Hány embert érintett a hiba?
A valós szám ismeretlen. A Downdetector csak azokat számolja, akik bejelentést tesznek, így az adatai inkább a probléma nagyságrendjét jelzik, mintsem pontos létszámot adnak. A Microsoft szerint több mint 430 millió ember használja a 365‑ös alkalmazásait.
A Downdetector által közzétett térkép szerint felhasználók egész Amerikában, valamint Európa, Ázsia és Afrika egyes részein érintettek. A következmények jóval túlmutattak az elmaradt e‑maileken:
Egészségügy: több brit háziorvosi rendelő arra kérte pácienseit, hogy sürgős kérdésekkel telefonon keressék őket, ne e‑mailben vagy online űrlapon.
Kormányzat: a szingapúri kormány és Ausztrália hírszerző ügynöksége közölte, hogy érintett.
Technológiai cégek: az OpenAI és az Anthropic problémákat jelentett azokkal az eszközökkel, amelyek mesterségesintelligencia‑szolgáltatásaikat a Microsoft 365‑tel kapcsolják össze.
Üzleti szféra: egy amerikai vállalat, az elektromos járműveket gyártó Workhorse hétfőre halasztotta eredménybeszámoló konferenciahívását.
Paul Spain, az új‑zélandi Gorilla Technology tanácsadó cég szakértője szerint számos vállalat gyakorlatilag „elveszített egy munkanapot”.
Mi ment félre?
A Microsoft eddig nem nevezte meg a kiváltó okot, és a leállás során magyarázata többször is módosult.
Kezdetben „megnövekedett terhelést” okolt, vagyis azt, hogy a szerverek a szokásosnál jóval nagyobb igénybevételnek voltak kitéve. Később pontosította, hogy ezt nem a felhasználók számának hirtelen növekedése okozta. Ehelyett nagyszámú szerver vált „váratlanul elérhetetlenné”, így a rájuk jutó munka a még működő gépekre terhelődött.
Ezután a figyelem azokra az automatizált „állapotfelmérésekre” terelődött, amelyeket a Microsoft arra használ, hogy eldöntse, egy szerver alkalmas‑e a forgalom kezelésére. A vállalat közölte, hogy egy konfigurációs módosítást tesztel, amellyel azt a problémát kívánja orvosolni, amely miatt a szerverek elbukják ezeket az ellenőrzéseket és kikerülnek a szolgáltatásból.
Mahmoud Elkhodr, az ausztrál CQUniversity információs és kommunikációs technológiákkal foglalkozó vezető oktatója a The Conversationben kínált magyarázatot. Azt írta, hogy az állapotfelmérések célja, hogy a hibás szervereket kivonják a forgalomból. Ha maga az ellenőrző rendszer romlik el, előfordulhat, hogy a működőképes szervereket is lekapcsolja, és túlterheli a megmaradókat.
Elkhodr hangsúlyozta, hogy ez csupán a Microsoft nyilvános közleményeiből levont következtetés.
Kibertámadás történt, és veszélyben vannak az adatai?
Nincs bizonyíték feltörésre. A Microsoft közölte, hogy nem tud semmilyen „rosszindulatú tevékenységről”, és Charles Lamanna ügyvezető alelnök szerint a leállás nem tűnik kibertámadásnak. Egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget.
Elkhodr rámutatott, hogy a szolgáltatások megbénítására leggyakrabban használt online támadás, az úgynevezett elosztott szolgáltatásmegtagadás, külső forgalommal árasztja el a rendszert. Ez nem egyeztethető össze a Microsoft azon állításával, hogy a forgalom nem növekedett.
Ez azonban nem állította meg a találgatásokat. Smitarani Tripathy, a GlobalData nevű adatcég közösségimédia‑elemzője szerint az X platformon azért terjedtek a feltörésről szóló pletykák, mert a Microsoft nem adott meg sem megerősített okot, sem a hiba elhárításának várható időpontját.
A jelenlegi bizonyítékok alapján ez hozzáférési probléma, nem lopás. A leállás megakadályozza, hogy az emberek elérjék e‑mailjeiket és fájljaikat, önmagában azonban nem jelenti azt, hogy bárki más látta volna őket. A Microsoft közlései alapján semmi nem utal arra, hogy az ügyfelek adatai kiszivárogtak vagy elvesztek volna.
Közvetett kockázatok ugyanakkor továbbra is vannak:
Gyengébb védelem: a Defender XDR, amelyet a szervezetek fenyegetések azonosítására használnak, az érintett szolgáltatások között volt, ami megnehezítheti a biztonsági megfigyelést, amíg nem működik.
Csalások: a csalók gyakran használják ki a nagyobb leállásokat, hogy hamis „támogatói” e‑maileket vagy üzeneteket küldjenek. A felhasználóknak óvatosnak kell lenniük minden olyan üzenettel, amely bejelentkezésre vagy jelszóváltoztatásra kéri őket, és inkább a Microsoft hivatalos állapotoldalát ellenőrizzék.
Elveszett üzenetek: előfordulhat, hogy egyes e‑mailek késve érkeznek meg. A felhasználóknak ellenőrizniük kell, hogy a leállás idején elküldött, fontos üzenetek megérkeztek‑e.
Mit jelent ez Európa számára?
Nem egyszeri esetről van szó. Januárban az Outlook, a Teams és más Microsoft 365‑szolgáltatások órákra leálltak. Augusztusban egy hibás kódfrissítés több napon át zavarta az Outlook és az Exchange Online működését.
A mostani leállás egybeesik azzal, hogy európai kormányok és vállalkozások vitatják, milyen mértékben támaszkodjanak néhány amerikai felhőszolgáltatóra. Ha ezek közül az egyik meghibásodik, vele együtt több ezer, rá épülő szolgáltatás is leállhat, beleértve más vállalatok rendszereit is.
Az Imperial Business School közgazdaságtan‑professzora, Tommaso Valletti úgy fogalmazott: „Az eset ismét rámutat arra, milyen hátrányokkal jár, ha néhány nagy amerikai technológiai vállalattól függünk ennyire erősen.”
Elkhodr szerint a szervezeteknek a digitális leállásokra úgy kellene készülniük, ahogyan a természeti katasztrófákra. Ez azt jelenti, hogy rendelkezni kell tartalékrendszerekkel, és ezeket rendszeresen tesztelni kell, nem csupán olyan terveket írni, amelyeket soha nem próbálnak ki. Egyének számára azt javasolta, hogy a legfontosabb adatokat, például a névjegyeket, offline is tegyék elérhetővé.
A Microsoft ígéretet tett rá, hogy továbbra is frissíti a tájékoztatást a szolgáltatásai állapotoldalán. Amíg nem tesz közzé teljes körű vizsgálati jelentést, megválaszolatlan marad a két kulcskérdés, hogy miért hibásodott meg egyszerre ennyi szerver, és hogyan lehet megakadályozni, hogy ez megismétlődjön.