Jensen Huang lemondása, az MI-lufi veszélye és az amerikai államadósság uralta a Web Summit utolsó napját, ahol arra figyelmeztettek, hogy az államadósság-piacok okozhatják a következő pénzügyi válságot.
Jensen Huang váratlan lemondása a chipgyártó Nvidia vezérigazgatói posztjáról, az MI-lufi kockázata és a növekvő amerikai államadósság kerültek csütörtökön a figyelem középpontjába a lisszaboni Web Summit konferencia zsúfolt zárónapján, amely Európa egyik legnagyobb technológiai rendezvénye.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Euronews által moderált panel felszólalói arra figyelmeztettek, hogy az államadósság-piacok indíthatják el a következő pénzügyi válságot.
A panelen Adam Kobeissi, a többmilliós követőtáborral rendelkező, tőkepiaci témákkal foglalkozó The Kobeissi Letter alapítója és főszerkesztője, valamint James Galbraith közgazdász, a Texasi Egyetem austini campusának professzora vett részt.
Ez a beszélgetés egy volt a sok közül, amelyeket csütörtökre zsúfoltak be, miután a szerdai programot a portugál kormány javaslatára lemondták, miután az ország rendkívüli állapotot hirdetett a Charles vihar közeledte miatt.
Végül a vihar nem érte el Lisszabont, ahol csak erős esőzés és kisebb árvizek voltak.
Huang távozása „nettó negatívum a befektetők számára”
Huang csütörtökön lemondott, miután nyilvánosságra került, hogy két házasságon kívüli viszonya volt.
Az amerikai hírszerzés szerint az egyik nő feltehetően Kínának kémkedett, ezt Peking visszautasítja. A pénzügyi igazgató, Colette Kress jelenleg ideiglenes vezérigazgatóként irányítja a céget, miközben az igazgatótanács végleges utódot keres.
A Nvidia részvényei nagyjából 15 százalékot estek a csütörtöki nyitáskor, ám azóta lefaragták a veszteségek egy részét, és a cikk írásakor valamivel több mint 5 százalékos mínuszban, körülbelül 164 dollár körül forognak részvényenként.
A hétfőn, október 5-én elért, részvényenként 243 dolláros történelmi csúcshoz képest az árfolyam több mint 30 százalékkal esett.
Kobeissi szerint Huangnak nem kellett volna lemondania, és távozása „nettó negatívum lesz a befektetők számára” a következő néhány évben is, bár összességében továbbra is optimista maradt a Nvidiával kapcsolatban.
Arra sem számít, hogy Huang távozása befolyásolná a jövő heti, a Claude modellek mögött álló MI-cég, az Anthropic tőzsdei debütálását, amely akár 1.4 ezermilliárd dolláros (1.25 ezermilliárd eurós) értékelést céloz meg.
A Nvidia egyike annak a hét technológiai vállalatnak, amelyek beleegyeztek, hogy az ajánlati áron vásárolnak Anthropic-részvényeket.
MI, Kína, amerikai adósság és félidős választások
Galbraith professzor szerint jó esély van arra, hogy a kínai technológia idővel felülmúlja a Nvidiáét, ami kérdéseket vetne fel azzal kapcsolatban, hogy a Microsoft, az Alphabet, az Amazon, a Meta és más hiperskálavállalatok jelenleg százmilliárdokat öntenek az MI-infrastruktúrába.
A globális gazdaságot két rendszer közötti versenynek írta le.
Elmondása szerint az Egyesült Államokban könnyű gyorsan magántőkét bevonni, ám lassabban hoznak politikai döntéseket, míg Kína képes centralizálni a kutatást, a technológiai fejlesztést és bevezetést, és közvetlenebbül tud beavatkozni a gazdaságába.
Ezek miatt az okok miatt Galbraith úgy fogalmazott, hogy „óvatosan Kínára tenné a tétjét” az MI-verseny megnyerésében, és talán abban is, hogy a következő évtizedekben a világ legnagyobb gazdaságává váljon.
Az MI-robbanáson túl a panel az államadósság-piacokat nevezte meg fő aggodalomként.
Kobeissi arra figyelmeztetett, hogy az amerikai kormány által elköltött minden ötödik dollár az adósság kamataira megy el, „nem is az adósság törlesztésére”. Az amerikai pénzügyminisztérium adatai szerint Washington 1.1 ezermilliárd dollárt (988 milliárd eurót) költött nettó kamatfizetésre a szeptemberrel záruló pénzügyi évben, ami bevételeinek 19 százalékát jelenti.
„Az Egyesült Államok adósság/GDP aránya a második világháborús szinteken van, és a COVID-19 világjárvány óta nem volt technikai értelemben vett recesszió” mondta Kobeissi, és hozzátette, hogy „az adósságpiac régóta azt üzeni, hogy a belátható jövőben tartósan magas kamatkörnyezetben, higher for longer környezetben maradunk”, vagyis a kamatlábak várhatóan magasak maradnak.
„A jelenlegi pályán, amelyen az Egyesült Államok halad, 100 százalék az esélye a csődnek” figyelmeztetett, és hozzátette, hogy a jegybankok a jelenlegi környezetben nem tudják leszorítani a kamatokat.
Ennek ellenére Kobeissi szerint „nem állunk egy küszöbön álló, 2008-hoz hasonló helyzet előtt, de a 10 vagy 20 év múlva kirajzolódó trendek nagyon aggasztóak”, bár továbbra is „rendkívül optimista” az Egyesült Államokkal kapcsolatban, és példaként annak ellenálló gazdaságát és felgyorsuló innovációját említette.
Galbraith professzor felidézte, hogy a COVID-19 világjárvány idején Donald Trump amerikai elnök és a demokrata többségű képviselőház megállapodott a piacokat megmentő mentőcsomagról, de figyelmeztetett, hogy most hiányozhat ugyanez az összhang.
A múlt heti félidős amerikai választásokon a demokraták 255 képviselőházi helyet szereztek a republikánusok 169-ével szemben, az AP hírügynökség cikkünk írásakor érvényes összesítése szerint. Több amerikai államban még számolják a szavazatokat, és a demokraták még mindig megszerezhetik az alaszkai szenátusi helyet, valamint a 16 még nem eldöntött képviselőházi körzet közül többet.
Amikor előrejelzésre kérték, Galbraith professzor úgy fogalmazott, hogy „a pénzügyi válságok lényege, hogy nem tudjuk előre látni őket”, ugyanakkor aggasztó jeleket látott.