Üzbegisztán nagy hozamú ültetvényekkel, modern öntözéssel és digitális gazdálkodással alakítja át mezőgazdaságát. A Business Line az ehhez kapcsolódó beruházásokat, támogatást és az exportnövelés mellett a hazai élelmiszer-ellátás biztosításának kihívását vizsgálja.
A mezőgazdaság továbbra is fontos pillére Üzbegisztán gazdaságának, de az ágazatra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy növelje a termelékenységet, miközben korlátozott föld- és vízkészletekkel gazdálkodik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kormány új termesztési eljárásokat, öntözőrendszereket és digitális technológiákat vezet be a terméshozamok növelése és a hazai élelmiszertermelés támogatása érdekében, miközben igyekszik segíteni a termelőket abban, hogy versenyképesek legyenek a nemzetközi piacokon.
Ibrokhim Abdurakhmonov mezőgazdasági miniszter szerint Üzbegisztán évente mintegy 26 millió tonna gyümölcsöt és zöldséget állít elő, mezőgazdasági termékei pedig 92 nemzetközi piacra jutnak el.
A kormány célja, hogy az élelmiszerexport értékét 2030-ra 10 milliárd dollárra (8,6 milliárd euróra) növelje. Emellett a 2026–2030-as időszakot kiemelt élelmiszer-biztonsági periódusnak nyilvánította, a hazai termelés erősítésére és egyes importtermékektől való függés csökkentésére összpontosítva.
Nagyobb hozamok és korszerű gyümölcstermesztés
Az egyik kormányzati prioritás, hogy a mezőgazdasági kibocsátást úgy növeljék, hogy közben ne kizárólag a művelt területek növelésére támaszkodjanak.
„Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy tudományos kutatásokkal és új innovációk bevezetésével növeljük a hozamokat. Ez elsősorban az élelmiszer-biztonság szempontjából fontos” – mondta Samshod Ergashev, a mezőgazdasági miniszter titkárságának vezetője.
2025-ben mintegy 875 600 hektáron termesztettek gyapotot, miközben az előző években a terület meghaladta az egymillió hektárt. A csökkenés ellenére a termelés csaknem elérte a négymillió tonnát – közölte Ergashev.
Hozzátette: Üzbegisztán 2026-ban 10 millió tonna gabonát takarított be, ami részben a vetőmagkezelés és a vetési technológiák javításának köszönhető.
Üzbegisztánban mintegy 572 600 hektárnyi gyümölcsös és szőlőültetvény található, és 2026 és 2028 között további 172 000 hektár korszerű, nagy hozamú ültetvényt kívánnak kialakítani.
„A hagyományos gyümölcsösök korábban hektáronként hét-tíz tonna gyümölcsöt hoztak. Most, hogy a fákat törpe és féltörpe alanyokra oltva termesztjük, 30–35 tonnát érünk el hektáronként, egyes esetekben pedig akár 50–60 tonnát is” – mondta Abror Jo’rayev, a Köztársasági Gyümölcstermesztés-fejlesztési Főosztály vezetője.
Egy 138 hektáros ültetvényen, ahol almát, körtét, szilvát, őszibarackot és sárgabarackot termesztenek, már most alkalmazzák a korszerű termesztési módszereket.
A vállalkozás egyik képviselője, Qahramon Ilhombekov elmondta, hogy a gazdaság átlagosan hektáronként 35 tonna almát termel.
„Akár 50 tonnát is tudnánk termelni, de az túlságosan megterhelné a fákat. 30–35 tonnás hozam mellett olyan méretű, színű és minőségű gyümölcsöt kapunk, amilyet szeretnénk” – magyarázta.
A beruházások ösztönzésére a kormány kedvezményes hiteleket vezetett be gyümölcsösök létesítésére, hektáronként legfeljebb 120 millió szum (8 873 euró) értékben, hét éves futamidővel és három éves türelmi idővel.
A gazdák három éven keresztül hektáronként évente ötmillió szum (370 euró) fenntartási támogatást is kaphatnak, valamint segítséget az öntözőberendezések és a szaporítóanyagok beszerzéséhez.
Öntözési beruházások és agrártechnológia
A vízhiány továbbra is az üzbegisztáni mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása, ezért az öntözés hatékonyságának javítása kiemelt beruházási terület.
A Világbank adatai szerint az ország vízfelhasználásának mintegy 90 százaléka a mezőgazdasághoz köthető. A bank 2025 májusában 200 millió dollár (172 millió euró) értékű projektet hagyott jóvá az öntözési infrastruktúra korszerűsítésére öt régióban.
A program célja, hogy évente mintegy 540 millió köbméterrel csökkentse a vízveszteséget, és javítsa az öntözési szolgáltatásokat 232 000 hektár mezőgazdasági területen.
Gazdasági szinten a csepegtető öntözés segíti a termelőket a vízfelhasználás és a műtrágyázás pontosabb szabályozásában.
„A vízhiány egyre súlyosabb problémát jelent. Csepegtető öntözésnél a víz közvetlenül a fához jut, nem pedig a környező talajra” – magyarázta Jo’rayev.
Az ország 2026-ban 100, Kínában gyártott mezőgazdasági drónt kapott a Mezőgazdasági Minisztérium és a Világbank részvételével megvalósuló kezdeményezés keretében.
A drónok felét a mezőgazdasági területek távmegfigyelésére szánják, a másik felét pedig műtrágyaszórásra, növényvédelmi munkákra és egyéb mezőgazdasági feladatokra.
A kormány műholdas növénymegfigyelő rendszereket, térinformatikai megoldásokat és mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokat is fejleszt a terméshozamok előrejelzésére és a kártevők azonosítására.
Ezzel párhuzamosan digitális platformok készülnek a mezőgazdasági támogatások és szolgáltatások egyszerűsítésére; az Agroportal és az Agrosubsidy rendszerek célja az adminisztratív eljárások csökkentése.
Klímaállóság és finanszírozás
Üzbegisztán olyan mezőgazdasági gyakorlatokba is befektetőket keres, amelyek jobban ellenállnak a környezeti terheléseknek.
A Global Green Growth Institute (GGGI) aktívan részt vesz a klímaokos mezőgazdasági projektekben, köztük Karakalpaksztanban indított kezdeményezésekben.
„Beavatkozásunk főként arról szólt, miként lehet a klímaokos mezőgazdasági megoldásokat a kísérleti projektektől a nagyobb beruházásokig felskálázni” – mondta Bahtijar Radzsabov, a GGGI zöldnövekedési politikáért és kormányzati kapcsolatokért felelős vezető munkatársa.
A GGGI támogatást nyújtott üzbég kereskedelmi bankoknak zöldkötvények kibocsátásához a Londoni Értéktőzsdén, hogy forrásokat mobilizáljanak környezetvédelmi fókuszú projektekre.
Radzsabov egy agrár-élelmiszeripari befektetési platformot is kiemelt, amelyben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és Üzbegisztán Mezőgazdasági Minisztériuma vesz részt, és amelynek célja, hogy mintegy 1,5 milliárd dollárt (1,3 milliárd eurót) mozgósítson az ágazat számára.
Hangsúlyozta, hogy erősebb helyi szakértelemre és nagyobb vállalati kapacitásra van szükség az új technológiák átvételéhez, különösen mivel a vízhiány, a talajszikesedés és a földek leromlása továbbra is komolyan érinti az ágazatot.
Az export és a belföldi élelmiszer-biztonság egyensúlya
Üzbegisztán mezőgazdasági stratégiája az exportbevételek növelésére irányuló terveket ötvözi a belföldi élelmiszer-ellátás megerősítésére tett erőfeszítésekkel.
A kormány ösztönzi az élelmiszer-feldolgozásba, a csomagolásba és a nagyobb hozzáadott értékű mezőgazdasági termelésbe irányuló beruházásokat, hogy segítse a helyi termelőket a nemzetközi piaci követelmények teljesítésében.
Üzbegisztán azonban továbbra is importra szorul néhány alapvető élelmiszer esetében, például a növényi olaj és a cukor terén.
„Új technológiákat vezetünk be a szántóföldi növénytermesztésben és a gyümölcstermesztésben, növeljük a termelékenységet, és gyümölcseink és zöldségeink exportját új országokra is kiterjesztjük” – fogalmazott Ergashev.
A hosszabb távú eredmények attól függnek majd, hogy ezek a beruházások segítik-e a gazdákat a termelékenység növelésében, a költségek kézben tartásában és a piacokhoz való hozzáférés bővítésében, miközben a vízhiányra és a klímaváltozás okozta nyomásra is reagálniuk kell.