Ami sci-finek hangzik, az konkrét kutatási projektté válik: a Német Űrkutatási Központ (DLR) a NASA-val és a kanadai CSA ügynökséggel együtt holdi üvegházak koncepcióján dolgozik.
Hogyan lehet zöldséget termeszteni olyan helyen, ahol nincs az életnek kedvező légkör, termékeny talaj és szabadon hozzáférhető víz sem?
Pontosan ezt vizsgálja a nemzetközi Projekt Lunar Agriculture Module, Ground Test Demonstrator (LAM-GTD) (forrás: német).
A Német Űrkutatási Központ (DLR) a NASA-val és a kanadai űrügynökséggel, a CSA-val közösen dolgozik a Holdra tervezett üvegházak koncepcióján. Ezeknek először a jövőbeli hosszú távú missziók során kellene friss élelmiszerrel ellátniuk az űrhajósokat.
Üvegház mint életbiztosítás az űrben
A Holdon a hőmérséklet szélsőségesen ingadozik, felszíne gyakorlatilag légüres, kevés a víz, és a kozmikus sugárzás jelentős veszélyt jelent. A növényeket egyszerűen a holdfelszín talajába ültetni nem lehetséges. Olyan ellenőrzött termesztőrendszerekre van szükség, amelyek függetlenül működnek a természetes környezeti feltételektől.
Az elképzelés szerint egy üvegházmodult közvetlenül összekapcsolnak egy, az űrhajósok számára szimulált lakó- és munkatérrrel. Így a kutatók nemcsak a növények növekedését vizsgálhatják, hanem azt is tesztelhetik, hogyan tudja az üvegház és a lakómodul kölcsönösen ellátni egymást.
A tervezett demonstrátor először teljes egészében a Földön fog megvalósulni. A három partner legkésőbb 2032-ig szeretné eldönteni, hogy megépítik-e, és ha igen, milyen formában.
Különösen a NASA végzett már számos ilyen kísérletet a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Ott többek között salátát, kínai kelt és chilipaprikát is termesztettek.
A következő lépésben a kutatás az ISS-en működő kis kísérleti berendezésektől olyan, jóval nagyobb és összetettebb termesztőrendszerek felé halad, amelyek egész legénységeket láthatnak el.
A német partner, a DLR ehhez korábbi projektek tapasztalataira támaszkodhat, különösen az EDEN ISS üvegházéra, amelyet több éven át az Antarktiszon üzemeltettek.
2018 és 2023 között a kutatók egy speciálisan kifejlesztett üvegházat működtettek az Antarktiszon, mindössze néhány száz méterre a német Neumayer III kutatóállomástól. A szélsőséges körülmények között talaj és természetes napfény nélkül termeltek friss zöldséget. LED-lámpák, mesterséges tápoldatok és egy kifinomult öntözőrendszer tette lehetővé saláta, paradicsom, uborka, retek és még eper termesztését is. Összesen mintegy egy tonna friss zöldséget takarítottak be.
Nemzetközi együttműködésben megvalósuló projekt
Az Antarktisz ugyan nem a Hold, de fontos hasonlóságot kínál: az ellátás nehéz, a környezeti feltételek megterhelők, és a hibák gyorsan problémává válhatnak.
Az, hogy Németország, az Egyesült Államok és Kanada együtt dolgoznak a LAM-GTD projekten, nem véletlen. A DLR az űrkutatási és korábbi üvegház-projektekből származó tapasztalatait viszi be az együttműködésbe. A NASA a jövőbeli holdmissziók és a Holdon való hosszú távú emberi jelenlét feltételein dolgozik. A kanadai űrügynökség, a CSA, a saját űrkutatási szakértelmével és az emberes missziókhoz kapcsolódó technológiákkal egészíti ki a közös munkát.
Egy kis lépés a salátának, nagy lépés az emberiségnek
A kutatás nemcsak az űrhajósok számára érdekes, hiszen a Földön is vannak olyan helyek, ahol nehéz élelmiszert termelni, például száraz sivatagi térségek vagy a vízkészletekben szegény régiók.
Az olyan technológiák, amelyek a lehető legkevesebb vízzel, energiával és hellyel is képesek növényeket ellátni, ott is segítséget jelenthetnek. Az ellenőrzött üvegházak emellett hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az élelmiszertermelés célzottabb legyen, és kevesebb növényvédő szert használjon.
A Földön túli perspektíva tehát olyan tudást hozhat, amely segít abban, hogy saját bolygóján is új utakat találjon az emberiség.