A francia miniszterelnök bejelentette a minimálbér előrehozott emelését december 1-jétől. A kormány adókedvezményeket tervez a vállalatoknak, és új bértárgyalási szakaszt nyitna az ágazatokban.
Sébastien Lecornu miniszterelnök a társadalmi elégedetlenségre akart választ adni, miközben a munkaadói oldal aggodalmait is figyelembe vette. A hétfő reggel a Matignonban a munkavállalók és a munkaadók képviselőivel tartott egyeztetés végén a kormányfő több olyan intézkedést jelentett be, amelyek a vásárlóerő javítását és a béremelések ösztönzését célozzák.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A legfontosabb bejelentés a minimálbért (Smic) érinti, amelyet 1,6 százalékkal emelnek már december 1-jétől, nem pedig 2027. január 1-jétől. Így havonta mintegy 1502 euró nettó összegre nő, ami 24 euró nettó havi emelést jelent.
Rendeletet hamarosan kihirdetik. „Ez az elmúlt húsz év második legjelentősebb emelése” hangsúlyozta a miniszterelnök.
„A Smic emelése önmagában nem elég, de óriási jelentősége van: elindít egy tárgyalási ciklust a béremelésekről”, magyarázta Sébastien Lecornu. A kormányfő bejelentette egy, a társadalombiztosítási járulékok általános kedvezményeinek reformjára irányuló projekt elindítását is, amelynek célja a kézhez kapott nettó bér növelése.
Amikor egy sajtótájékoztatón arról kérdezték, hogy a kormány miért hagyta a válaszadás előtt „elvesztegetettnek” tartott időt, Sébastien Lecornu megvédte módszerét.
„Már nem hiszek a hangzatos bejelentések hatásában… Sőt, azt gondolom, ebbe bele is rokkadunk”, mondta. „Amikor a franciák elé állunk, én olyan intézkedéseket akarok bejelenteni, amelyek működnek. A kormány mindent megtesz, amit csak tud”, tette hozzá, olyan megközelítés mellett érvelve, amely a konkrét intézkedéseken, nem pedig elhamarkodott bejelentéseken alapul.
A kormány a béremelések és a vállalatok versenyképessége között akar egyensúlyt teremteni
A munka költségének emelkedése miatt aggódó vállalatok aggodalmaira válaszul a kormány párhuzamosan több adóintézkedést is tervez: az évi 10 000 euróig teljesített túlórák adómentességét, a tömegközlekedési költségtérítés adómentességét, valamint a „prime de partage de la valeur” adómentessé tételét.
A prime de partage de la valeur, amelyet olykor „prime Macron”-nak is neveznek, lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy egyszeri prémiumot fizessenek dolgozóiknak az általuk megtermelt érték egy részének visszaosztására, bizonyos feltételek mellett kedvező adó- és járulékszabályokkal.
„Számos fejezetet nyitottunk meg konkrét javaslatokkal”, foglalta össze a kormányfő, aki ezentúl az államot kívánja a munkavállalók és a munkaadók közötti kölcsönös kötelezettségvállalások garanciájává tenni.
A tárgyalásoknak mintegy száz szakmai ágazatban kell folytatódniuk, ahol mindegyiknek a saját béremelési feltételeiről kell tudnia egyeztetni.
Sébastien Lecornu az „őszinte” vállalások szükségességét hangsúlyozta, szemben azokkal az ígéretekkel, amelyek szerinte a közelgő elnökválasztás előtt gombamód szaporodnak.
„A kormány kötelessége, amelynek nincs választási menetrendje, éppen az, hogy megoldásokat találjon”, jelentette ki.
A szakszervezeteket nemigen győzték meg a bejelentések
A szakszervezetek első reakciói visszafogottak maradtak. A Smic 1,6 százalékos emelése messze elmarad az eredeti követelésektől: a CFDT havi 100 euró nettó pluszt sürgetett, míg a CGT körülbelül 150 eurót kért.
Már Sébastien Lecornu bejelentései előtt úgy vélte Cyril Chabanier, a CFTC elnöke, hogy a kilátásba helyezett intézkedések „nem állnak arányban a társadalmi elégedetlenség mértékével”.
A CGT főtitkára, Sophie Binet útján november 17-re új, nagyszabású sztrájk- és tüntetési napot hirdet.