A madridi csúcs 22, politikailag megosztott ország képviselőit gyűjtötte össze: Milei jelen volt, Lula, Sheinbaum és Delcy Rodríguez hiányzott. A nézeteltérések ellenére az Ibero-amerikai csúcs a párbeszédre helyezte a hangsúlyt.
A XXX. Iberoamerikai Csúcs, amely csütörtökön Madridban gyűjtötte össze e közösség 22 tagállamának képviselőit, néhány fő vezető távolléte, a résztvevők közötti politikai összetűzések és egy váratlan látogatás jegyében zajlik: az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij részvétele adta meg a hangulatát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A fórum fennállásának 35. évfordulóját ünneplő találkozó ideológiai és diplomáciai ellentétek közepette zajlik, ami megnehezítette a közös álláspont kialakítását a nemzetközi napirend néhány kulcskérdésében.
Záróbeszédében VI. Fülöp király, aki már délelőtt arra kérte a résztvevőket, hogy ugyanahhoz a „partitúrához” tartsák magukat, a rivalizálás és megosztottság által jellemzett nemzetközi környezetben védelmébe vette az iberoamerikai országok közötti együttműködés értékét. „Mi vagyunk az ellenpontja egy olyan geopolitikai korszaknak, amelyet frontok, blokkok, rivalizálás és versengés jellemez” mondta.
A uralkodó úgy vélte, hogy a csúcstalálkozók szelleme megerősödve távozik Madridból, és kiemelte az elért megállapodásokat, köztük a 2027-2030-as Együttműködési Stratégiát, a Mesterségesintelligencia-szövetséget, az Átfogó Kockázatkezelési Hálózatot, az Akadémiai Mobilitási Chartát és a Gondozási Chartát.
Hasonló szellemben nyilatkozott az iberoamerikai főtitkár, Andrés Allamand is a találkozó lezárását követően, amikor kijelentette, hogy „ha egyetlen fogalommal kellene meghatározni ezt a csúcsot, akkor ez a megerősítés csúcsa”. „A országok előrelépnek az együttműködésben, és elköteleződnek amellett, hogy négy célt, négy kezdeményezést vigyenek előre, amelyek a leghatározottabbak közé tartoznak, amelyeket az iberoamerikai közösség valaha maga elé tűzött.”
A spanyol kormányfő, Pedro Sánchez a plenáris ülésen szintén a párbeszéd, az együttműködés és a béke mellett állt ki azokkal szemben, akik „visszahúzódásra és egyoldalúságra” játszanak. A vezetők közötti nézetkülönbségek azonban már a találkozó kezdetétől nyilvánvalóvá váltak.
A találkozó azzal zárult, hogy a soros titkárságot Honduras vette át, amely első alkalommal látja el ezt a feladatot a következő, 2028-ra tervezett csúcsig. Elnöke, Nasry Asfura VI. Fülöptől vette át a stafétát. Emellett eldőlt, hogy a következő csúcsnak 2030-ban Portugália ad otthont.
Zelenszkij felszólalt és Oroszországot bírálta
A csúcs meglepetését Zelenszkij elnök madridi érkezése jelentette, akinek útját biztonsági okokból titokban tartották, egészen addig, amíg repülőgépe szerdán le nem szállt a spanyol fővárosban.
Az ukrán államfő látogatása nemzetközi dimenzióval bővítette a csúcsot. Zelenszkij azzal vádolta Oroszországot, hogy egyes, az invázió 2022-es kezdetén orosz területre szállított kiskorúakat saját sorai között harcolni küldi.
„Most azt látjuk, hogy Oroszország elkezdte közülük néhány gyereket, azokat a gyerekeket, akiket elraboltak tőlünk, és akik időközben felnőttek, az orosz hadseregbe küldeni. Ez perverz, és ennek véget kell vetni” jelentette ki. Zelenszkij több tízezerre teszi az elrabolt ukrán kiskorúak számát, és azt sürgette, hogy a nemzetközi közösség ismerje meg, mi történik.
A csúcs lezárása utáni sajtótájékoztatón a spanyol kormányfő megismételte Spanyolország és az Európai Unió „támogatását” Kijev iránt, felszólított, hogy ne felejtsék el a konfliktus okait, és kifejezte, hogy elutasítja „a megtámadott és az agresszor egy szintre helyezését”.
„A háború előtt - és utána sem - Ukrajna soha nem jelentett fenyegetést Oroszország biztonságára és területi integritására” érvelt Sánchez. „Következésképpen más okoknak kell fennállniuk” tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a Kreml egyik célja „meggyengíteni” azt a „közös projektet”, amelyet az Európai Unió jelent.
A program kétoldalú megbeszéléseket is tartalmazott Sánchez és VI. Fülöp részvételével, valamint találkozót Madridba érkezett több nemzetközi képviselővel, köztük az ENSZ főtitkárával, António Guterressel és az Európai Tanács elnökével, António Costaval.
Jelentős hiányzók és éles nézetkülönbségek
A vezetők részvételét jelentős hiányzások befolyásolták. Azok között, akik nem utaztak Madridba, ott van a brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva, a mexikói elnök, Claudia Sheinbaum, valamint Venezuela megbízott elnöke, Delcy Rodríguez. Ezek a hiányzások, különösen Brazília és Mexikó vezetőié, Sánchezt tették a Csúcs fő baloldali vezetőjévé.
Csütörtökön José Manuel Albares külügyminiszter igyekezett jelentéktelennek beállítani ezeket a távolléteket, mondván, hogy akik nem vettek részt a csúcson, vagy általában sem tesznek hivatalos külföldi utakat, vagy mostanában belső ügyekre összpontosítanak, mint Lula, akit nemrégiben újraválasztottak Brazília elnökévé.
Ezzel szemben az argentin elnök, Javier Milei a nap egyik legfeszültebb politikai pillanatát szolgáltatta. Az államfő, aki szerdán sem a Teatro Realban tartott nyitóünnepségen, sem a Királyi Palotában rendezett díszvacsorán nem vett részt, csütörtökön a plenáris ülésen jelent meg, miután találkozott a Vox vezetőjével, Santiago Abascallal.
Felszólalása során Milei a szocializmus ellen intézett támadást, amelyet a fasizmussal állított párhuzamba, és arra szólította fel az iberoamerikai vezetőket, hogy álljanak szembe a progresszív agendákkal. „A szocializmus politikában fasiszta, a fasizmus pedig gazdaságban szocialista” jelentette ki.
Később ugyanakkor maga Sánchez igyekezett kisebbíteni argentin kollégája szavainak jelentőségét, és megköszönte neki „erőfeszítését”, hogy ideológiai különbségeik ellenére jelen volt a Csúcson, noha elutasította Milei stílusát.
„A sértegetés nem része annak, ahogyan a politikát felfogom, sem annak, ahogyan politikát csinálok” mondta a sajtótájékoztatón, ahol Nasry Asfura hondurasi elnök és az iberoamerikai főtitkár, Allamand társaságában jelent meg. „Úgy gondolom, hogy még ha különböző nézeteink is vannak, a különböző nézetek tisztelete, az igazság tisztelete és természetesen a politikai cselekvés módjának tisztelete alapvető.”
Elért megállapodások
A politikai különbségek ellenére a csúcs szervezői közös nyilatkozattal zárták a találkozót, amelynek célja az volt, hogy elkerüljék azokat a vitákat, amelyek megakadályozták a közös szöveg elfogadását az előző, 2024-ben, az ecuadori Cuencában rendezett kiadásban.
A legkényesebb kérdések egyike továbbra is az Egyesült Államok Kuba elleni blokádja. A kérdés ismét megosztotta a résztvevőket, miután Brazília, Kuba, Mexikó, Uruguay és Nicaragua külügyminiszterei elítélték Washington intézkedéseit a szigettel szemben. A 22 ország közötti megállapodás megkönnyítése érdekében a madridi zárónyilatkozat szövege nem említi kifejezetten a blokádot.
A diplomáciai nézetkülönbségeken túl a Madridi Nyilatkozat (forrás: spanyol) négy nagy megállapodást rögzít az iberoamerikai országok közötti együttműködés megerősítésére, a fenntartható fejlődés, a katasztrófa-megelőzés, a mesterséges intelligencia és az akadémiai mobilitás területén vállalt kötelezettségekkel.
Az első cél egy stratégiaibb, összehangoltabb és hatékonyabb iberoamerikai együttműködés előmozdítása, a Dél-Dél és a háromoldalú együttműködés elveinek szellemében. A dokumentum az államok elköteleződésének megerősítése mellett foglal állást, valamint a különböző szereplők közötti szövetségek ösztönzése mellett, a nemzeti prioritások tiszteletben tartásával.
Ennek keretében az országok elfogadták az iberoamerikai együttműködés új stratégiáját is, amelynek céljai között szerepel az oktatás, a kultúra, a tudás és az innováció előmozdítása, az egyenlőség és a társadalmi kohézió erősítése, a környezeti fenntarthatóság előmozdítása, a demokrácia és a jogállamiság megerősítése, valamint a termelési átalakulás ösztönzése.
A megállapodások közé tartozik továbbá az Iberoamerikai Katasztrófakockázat-csökkentési és Polgári Védelmi Hálózat létrehozása, amelynek célja az előrejelzési, megelőzési és vészhelyzeti reagálási képességek megerősítése. Eszközei között szerepel egy többféle veszélyre kiterjedő korai riasztási rendszer és egy regionális együttműködési mechanizmus a katasztrófákra adott válaszok érdekében, amelyet egy letéti alap támogat.
A nyilatkozat előirányozza az Iberoamerikai Mesterségesintelligencia-szövetség létrehozását is, amelyet az Iberoamerikai Főtitkárság (SEGIB) koordinál. A kezdeményezés a térség technológiai és kulturális szuverenitásának megerősítését célozza, összhangban a digitális környezetekre vonatkozó Iberoamerikai Elvek és Jogok Chartájával. Az országok csatlakozása önkéntes lesz, alkalmazása pedig fokozatos és kiegészítő jellegű.
Végül a vezetők elfogadták az Iberoamerikai Akadémiai Mobilitási Chartát, amelynek célja a régió más országaiban működő felsőoktatási intézményekhez való hozzáférés megkönnyítése. A megállapodás olyan mechanizmusokat tartalmaz, amelyek elősegítik a hallgatók ideiglenes csereprogramjait, a tanulmányi eredmények átvitelét, a kettős diplomákat és a posztgraduális tanulmányokat, mindig a nemzeti jogszabályokkal és kapacitásokkal összhangban.