„Az európai piac a világ legjobb piaca” – mondja Jan Růžička befektetési szakértő, és arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy gyorsítsák fel az EU-csatlakozást és a Tőkepiaci Uniót, hogy megőrizzék a lendületet és a tagjelölt országok lelkesedését.
Több mint 13 év telt el azóta, hogy egy ország utoljára csatlakozott az Európai Unióhoz. Jelenleg kilenc hivatalos tagjelölt ország van, köztük olyanok is, mint Albánia, amelyek azt várják, hogy a tárgyalások már 2027-ben lezárulhatnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
De mit is jelent valójában az EU-bővítés a gazdaság és a befektetési lehetőségek szempontjából? Több tagállam egyben több bonyolultságot is jelent? Jelent-e katasztrófát a jelenlegi tagok számára az olcsó munkaerő beáramlása? És kik járhatnak a legjobban?
Az The Big Question című műsor ezen epizódjában Angela Barnes beszélget Jan Růžičkával, a PPF Csoport tulajdonosainak nemzetközi kapcsolatokért felelős tanácsadójával. A PPF Csoport egy Csehországban alapított, magántulajdonú befektetési csoport. A beszélgetésben az EU-bővítésben rejlő legnagyobb lehetőségeket és kockázatokat elemzik.
Milyen nagy kereskedelmi lehetőségeket kínál az EU-bővítés?
Amikor a legújabb csatlakozási hullám által kínált legnagyobb lehetőségeket próbálta felmérni, Jan a korábbi sikerekhez nyúlt vissza. A legnagyobb bővítés 2004-ben történt, amikor 10 új ország, köztük az ő hazája, Csehország, csatlakozott az EU-hoz.
Az olcsó munkaerővel, képzett munkaerővel és hagyományos iparágakkal rendelkező országok, például Lengyelország és Csehország az elmúlt két évtizedben szárnyaltak. Jan ezért úgy véli, hogy azoknak az országoknak, mint Moldova és Ukrajna, amelyek hasonló adottságokkal rendelkeznek, jók a kilátásaik a csatlakozást követően.
„Öt-hat évvel ezelőtt az emberek azt mondták: »Szükségünk van védelemre? Szükségünk van nehézgépekre? Szükségünk van acélgyárakra?« Most megint nagyon fontos.”
„Ukrajna esetében természetesen a védelmi technológia olyan valami, amiből jelenleg nincs túl sok Európában. Most például azt látom, hogy az ukránok nemcsak befektetéseket kérnek, hanem ukrán befektetők érkeznek Európába” – tette hozzá Jan.
Szintén hangsúlyozta az egységes piachoz való csatlakozás fontosságát, amely lehetővé tenné a kis- és középvállalkozások számára a támogatásokhoz való hozzáférést.
„Gazdaságunk 65 százalékát, beleértve az EU 15-öt, az EU 27-et és a tagjelölt országokat, a kisvállalkozások adják. Ők hajtják a gazdaságainkat, és ők az oka annak, hogy mi, nagyobb cégek, sikeresek vagyunk.”
„Az EU-bővítés növekedési lehetőséget ad a kis- és közepes vállalatoknak, amelyek aztán a saját értékelésünket is felhajtják” – folytatta Jan.
Vonzóak-e a befektetők számára a bővítésre váró tagjelölt országok?
A PPF Csoport, az a független, családi tulajdonban lévő befektetési csoport, amelynél Jan dolgozik, már most is rendelkezik befektetésekkel a Szerbiában, Moldovában és Ukrajnában működő vállalkozásokban.
„Mi, a PPF-nél, a pénzünkkel szavazunk. Kivonulunk Ázsiából, és sokkal többet fektetünk be itt” – magyarázta Jan.
„Nemcsak azért, mert ez egy remek egységes piac, hanem a jogállamiság, a demokrácia, a kiszámíthatóság, mindez pozitív. Az európai piac a világ legjobb piaca.”
Jan lelkesedése ellenére az EU-bővítés iránt és annak előnyei ellenére, amelyeket szerinte egyaránt hozhat a tagjelölt országoknak és a jelenlegi tagoknak, elismerte, hogy a folyamat nem kockázatmentes.
Különösen bírálta azt a lassú ütemet, ahogyan a Bizottság a tárgyalásokat folytatja, és azzal érvelt, hogy ez visszaveti a befektetési kedvet.
„Úgy gondolom, hogy a legnagyobb kockázat az, ha elveszítjük a lendületet. [...] Ne felejtsük el, hogy nem elég 27 tagállam egyetértése. Huszonnyolc kell, ahogyan Izland esetében megtanultuk, ezért szükségünk van némi EU-népszerűségre ezekben az országokban, és ezt most elveszítjük” – magyarázta Jan.
(Ha esetleg nem ismerné, Izland 2010-ben kapott tagjelölti státuszt, a tárgyalásokat pedig 2013-ban függesztették fel. 2026 augusztusában népszavazáson az ország választói elutasították az EU-csatlakozási folyamat újraindítását. Erről bővebben itt olvashat.)
A lendület és a lelkesedés elvesztésének megelőzése érdekében Jan azt javasolta, hogy a tárgyalások idejére bizonyos, korlátozott hozzáférési jogokat adjanak a tagjelölt országoknak.
„Lehet, hogy ez csak az egységes piachoz való hozzáférés, lehet, hogy valamilyen plusz árufuvarozási megállapodás, de ez jobb, mint megvárni a teljes bővítést.”
The Big Question az Euronews Business sorozata, amelyben iparági vezetőkkel és szakértőkkel ülünk le, hogy megvitassuk a mai napirend néhány legfontosabb témáját.
Nézze meg a fenti videót, hogy lássa az EU-bővítésről és a befektetésekről szóló teljes beszélgetést.