A demokraták mindkét házban többséget szereztek az amerikai Kongresszusban. Európa számára a nagy kérdések a vámok és Ukrajna, ahol Trumpnak még mindig jelentős hatalma van.
Donald Trump politikai pályafutása egyik legnagyobb vereségét szenvedte el, miután a republikánusok elveszítették a Kongresszus mindkét házának ellenőrzését, és azokat a demokraták szerezték meg egy szavazáson, amely gyakorlatilag az elnöksége feletti ítéletté vált.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
CET szerint 7:40-re a demokraták 25 új mandátumot szereztek a Képviselőházban, így összesen 220 helyük lett, kettővel több, mint a többséghez szükséges 218.
A Szenátusban hét helyet vettek el a republikánusoktól, többek között Texasban, Ohióban, Kansasban és Maine-ben.
A magas árak komolyan nyomták a latban a szavazóknál. Egy választási napon végzett felmérés szerint körülbelül kétharmaduk úgy vélte, hogy Trump vámjai ártottak a gazdaságnak.
Az elnök közölte, hogy elfogadja az eredményt, de hozzátette: „Nem tekintek erre úgy, mint rám mért csapásra.”
Egyértelművé tette azt is, hogy vétójogát felhasználja a demokraták programjának blokkolására, és egy olyan vörös sapka képét tette közzé, amelyen a „VETO” felirat szerepel.
De egy demokrata vezetésű Kongresszus valójában mennyit változtathat Európa és a piacok szempontjából?
Véget vet-e egy demokrata Kongresszus az Európát fenyegető vámoknak?
Valószínűleg nem, mivel Trump vámjai már nem függnek a Kongresszustól.
Miután a Legfelsőbb Bíróság februárban hatályon kívül helyezte rendkívüli vámjait, a kormányzat azokat az amerikai kereskedelmi jog 301-es szakasza alá sorolta. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy az elnök a törvényhozók szavazata nélkül cselekedjen.
A demokraták meghallgatásokat tarthatnak, és lassíthatják jelöltjeinek jóváhagyását, de ezt a hatáskört nem tudják könnyen elvenni tőle.
James Smith, a holland ING bank fejlett piacokkal foglalkozó közgazdásza úgy véli, hogy a megosztott washingtoni hatalmi viszonyok akár arra is késztethetik az elnököt, hogy még inkább támaszkodjon erre.
„A külpolitikához hasonlóan a kereskedelem is olyan hatáskör, amelyet az elnök egyoldalúan, a Kongresszus nélkül gyakorolhat”, írta Smith a szavazás előtt kiadott jegyzetében.
Nem zárta ki Európát célzó új vámok bevezetését sem, amelyek szerinte nagy hatással lennének az amerikai inflációra és a Federal Reserve döntéseire.
Mi lesz az Egyesült Államok ukrajnai támogatásával?
A demokraták vezetik majd a szenátusi bizottságokat, és ők döntik el, hogy Trump jelöltjei közül kik kapnak megerősítést, amikor az új Kongresszus januárban hivatalba lép. Sokan közülük új forrásokat is szeretnének jóváhagyni Ukrajna számára.
A nehezebb feladat az, hogy ezt a pénzt ténylegesen el is költsék. Az elmúlt két évben a Fehér Ház úgy törölt már a Kongresszus által jóváhagyott kereteket, hogy azokat visszatartotta a pénzügyi év végéig, amikor lejárnak.
„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy demokrata Kongresszus törvénybe foglalhat Ukrajnának vagy fejlesztési segélyekre szánt pénzeket, az elnök pedig lehet, hogy nem költi el azokat”, mondta Nevada Joan Lee, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának szakpolitikai munkatársa egy múlt havi kommentárban.
Európai kormányoknak adott tanácsa, hogy csak azokra a pénzekre számítsanak, amelyek ténylegesen megérkeznek.
„Az európaiaknak az elkülönített összegeket szándékként kell kezelniük, nem vállalt kötelezettségként”, fogalmazott Lee.
Hogyan reagáltak a piacok?
A befektetők többnyire nyugodtak maradtak.
Az euró 0,4 százalékkal 1,1232 dollárra erősödött CET szerint 7:00-ra, mivel a dollár más fontos devizákkal szemben gyengült. Az arany 2 százalékkal 4011 dollárra unciánként drágult, ismét 4000 dollár fölé, míg az ezüst 3,4 százalékkal 51,49 dollárra emelkedett.
A részvényindexek határidős jegyzései enyhén estek az Atlanti-óceán mindkét partján. Az S&P 500 határidős kontraktusai 0,3 százalékkal, a Nasdaq 100 határidős kontraktusai 0,4 százalékkal csökkentek, míg az Euro Stoxx 50 és a német DAX index határidős ügyletei körülbelül 0,5 százalékos mínuszban álltak a nyitás előtt.
Az amerikai államkötvények erősödtek. A 10 éves Treasury hozama 2,9 bázisponttal 4,94 százalékra esett, a 2 éves papír hozama 4,61 százalékra, a 30 évesé pedig 5,32 százalékra csúszott le. A német 10 éves Bund hozama kedden, még az eredmények előtt, 3,33 százalékon zárt.
A bitcoin árfolyama alig mozdult, nagyjából 77 700 dollár körül járt, a Brent típusú kőolaj pedig hordónként mintegy 104 dollár közelében forgott.
Jót tesz-e a befektetőknek a megosztott washingtoni politika?
A piacok általában kedvezően fogadják ezt. Amikor a Fehér Ház és a Kongresszus nem ért egyet, kevesebb nagy törvény születik, ami kevesebb meglepetést jelent.
A történelem is a kötvénytulajdonosoknak kedvez. A korábbi félidős választások utáni három hónapban a 10 éves Treasury hozama átlagosan nagyjából 20 és 25 bázispont közötti mértékben csökkent Luca Bindelli, a svájci magánbank Lombard Odier befektetési stratégiai vezetője szerint.
„Úgy gondoljuk, hogy a demokrata elsöprés fiskális szempontból semleges, legfeljebb mérsékelten pozitív lenne. A Kongresszus fékezhetné Trump expanzív programját, vele együtt pedig a hiányt”, mondta Diego Barnuevo, az Ebury fizetési szolgáltató piaci elemzője e-mailben küldött kommentárjában.
Ed Yardeni, a Yardeni Research elnöke óvatosabban fogalmaz.
„A Wall Street hagyományosan üdvözli a politikai patthelyzetet, mert az csökkenti annak esélyét, hogy a Kongresszus szélsőséges törvényeket fogadjon el. De ezúttal más lehet a helyzet”, írta Yardeni hétfői jegyzetében.
Aggodalmának középpontjában az adósságplafon áll, az a jogi korlát, amely meghatározza, mennyit vehet kölcsön az amerikai kormány. A megosztott washingtoni politika mellett is meg kell állapodni ennek megemeléséről, és egy elhúzódó vita inkább feljebb, semmint lejjebb tolhatja a hitelfelvétel költségeit. Barnuevo arra számít, hogy a limit valamikor 2027-ben válik ismét kötelező erővé.
Mi vár ezután az euróra?
Devizaelemzők kételkednek abban, hogy a választás hosszabb távon sokat változtatna a helyzeten. A dollár szempontjából továbbra is a Federal Reserve döntései fontosabbak, mint a Kongresszus.
„A zöldhasú továbbra is elsősorban a Fedről szóló történetre reagál, amelyet a félidős választási eredményeknek nem kellene azonnal és közvetlenül befolyásolniuk”, írták keddi jegyzetükben Francesco Pesole, az ING devizapiaci stratégája és kollégái.
Az eurónak is megvannak a maga problémái. Az energiaárak továbbra is magasak, részben az Iránnal vívott háború miatt, az ING várakozásai szerint az euróövezeti infláció nagyjából 4 százalékon marad, és a befektetők egyre magasabb hozamot követelnek a francia államkötvények után.
Az új Kongresszus januárban lép hivatalba. Addig Trump mindkét házban megőrzi a republikánus többséget, és azt követően is ott marad az asztalán a vétót szentesítő toll.