Trump igyekszik csökkenteni az energiaárakat a jövő heti félidős választások előtt, miközben az Iránnal vívott háborúhoz köthető olajdrágulás fokozza a választók elégedetlenségét.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy jelentősen enyhíteni kívánja az olaj- és gáztermelőkre vonatkozó metánkibocsátási korlátozásokat, vagyis azokat a szabályokat, amelyek a nagy üvegházhatású gáz légkörbe jutását fékeznék.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az előírásokat Joe Biden korábbi elnök demokrata kormányzata vezette be.
„Ma este hivatalosan is megszüntetem Biden drága és szükségtelen metánszabályozását, hogy 45 milliárd dollárt takarítsak meg a fogyasztók és az energiatermelők számára” – mondta Trump a texasi Lubbockban tartott kampánygyűlésen.
Trump a lelkes tömegnek azt mondta, hogy a lépés „óriási mennyiségű texasi földgázt szabadít majd fel”. Texas az Egyesült Államok legnagyobb fosszilis tüzelőanyag-termelő állama.
A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) korábban, a hónap elején 45 milliárd dollárra (mintegy 39 milliárd euróra) becsülte a megtakarítást, de nem közölt részletes bontást az összegről,
„Az amerikaiaknak meg kell tudniuk fizetni azt, hogy télen fűtsék az otthonukat, megtankolják az autójukat, és eljussanak a munkahelyükre” – mondta Lee Zeldin, az EPA vezetője. „Ezt nem tudják megtenni, ha az energiatermelők szükségtelen terheket cipelnek a vállukon.”
A metán hatása a globális felmelegedésre
A földgáz fő összetevőjeként a metán a globális felmelegedés második legnagyobb okozója a szén-dioxid után, és nagyjából egyharmad részben felelős az ipari forradalom előtti időszak óta mért hőmérséklet-emelkedésért, mintegy 0,5-1,5 Celsius-fokért.
Bár a metán lényegesen több hőt nyel el, mint a szén-dioxid, a légkörben csak 7–12 évig marad, szemben a CO₂ több száz éves jelenlétével.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az Egyesült Államok a világ legnagyobb metánkibocsátója az olaj- és gázkitermelésben, amelyet Oroszország követ.