Ez a ritka lépés az algériai–niameyi biztonsági kapcsolatok erősödésének közepette történt, miután augusztusban meghiúsítottak egy puccskísérletet Nigerben.
Az algériai Nemzeti Tanács, azaz a parlament felsőháza vasárnap egy zárt, rendkívüli ülésen egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy egységet küldjenek a nemzeti hadseregből Nigerbe.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az AFP beszámolója szerint a jelen lévő tagok – 148-an a 174-ből – támogatták az intézkedést, amelynek célja, hogy „megóvja az energia‑létesítményeket Nigerben”, elsősorban az állami „Sonatrach” olajvállalat projektjeit.
A döntés még a Népi Gyűlés, a parlament alsóháza jóváhagyására vár, amelynek vasárnap este kellett volna szavaznia róla. Az algériai alkotmány 91. cikke kimondja, hogy a külföldre küldött csapatokhoz mindkét ház képviselőinek kétharmados támogatása szükséges.
A hatóságok eddig nem tették közzé, mekkora egységet készülnek Nigerbe vezényelni, és mikor kezdődik a missziójuk. Annyit hangsúlyoztak, hogy a kontingens korlátozott lesz, és kizárólag az algériai befektetések védelmét szolgálja.
Egyre szorosabb katonai együttműködés
A döntés az Algéria és Niger közötti gyorsuló politikai és katonai közeledés közepette született, mivel a két országot 960 kilométer hosszú sivatagi határ választja el egymástól. Mindez hónapokig tartó diplomáciai feszültség után történik, és abban az időszakban, amikor a Száhel‑övezetet fegyveres csoportok és határokon átnyúló bűnszervezetek ismétlődő támadásai sújtják.
Abdelmadjid Tebboune algériai elnök október 3‑án készítette elő ezt a lépést, amikor televíziós beszédében megerősítette országa készségét Niger megvédésére. „Bármi áron meg fogjuk védeni Nigert” – jelentette ki, miközben meg nem nevezett államokat vádolt az ország elleni összeesküvéssel.
Ezt megelőzően Algéria katonai segítséget nyújtott Niameynek: augusztusban négy helikoptert és különféle hadfelszerelést adott át, majd négy „Szuhoy Szu–30” típusú vadászgépet küldött, amelyeket légi utántöltő kísért. A támogatás a nigeri hatóságokat segítette az korábban meghiúsított puccskísérlet után.
Az együttműködés októberben még tovább erősödött, miután Salifou Modi nigeri védelmi miniszter két alkalommal is Algériába látogatott, és találkozott Tebboune elnökkel, valamint a hadsereg vezérkari főnökével, Száíd Csengrihával. A tárgyalások eredményeként katonai együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá, amelynek részleteit nem hozták teljes egészében nyilvánosságra, Csengriha ugyanakkor megerősítette, hogy országa kész erősíteni Niger katonai és biztonsági kapacitásait.
Olaj‑ és gázprojektek
Gazdasági érdekek állnak az algériai lépések középpontjában, különösen amiatt, hogy a „Sonatrach” egyre bővíti nigeri beruházásait nemzetközi leányvállalatán, a SIPEX‑en keresztül. Ez utóbbi kezeli a projektek egy részét az ország északi részén fekvő Kafra olajmezőn, mintegy 85 kilométerre az algériai határtól.
A vállalat augusztus 13‑án kezdte meg az egyik kút fúrását a térségben egy olyan projekt részeként, amelynek olajkészleteit az Anadolu ügynökség által idézett becslések több mint 2,5 milliárd hordóra teszik, így ez az algériai cég egyik legjelentősebb külföldi beruházása.
Algéria érdekei túlmutatnak a közvetlen olajszektoron. Niger stratégiai folyosót jelent a „szaharai gázvezeték” projekt számára, amely több mint négyezer kilométer hosszan szállítaná a nigériai földgázt Európába, és áthalad Algérián.
Algéria júniusban kezdte meg a munkát a saját területén futó szakaszon, emellett 40 megawattos erőművet is üzembe helyezett, hogy árammal lássa el Niameyt és a környező térségeket.
Tebboune összekapcsolta a katonai lépéseket és a gazdasági érdekeket, felidézve azokat a megállapodásokat, amelyeket országa Nigerrel kötött az olaj‑ és bányászati ágazatban, valamint más területeken, és figyelmeztetett azokra a szereplőkre, akik ezeknek a projekteknek a meghiúsítására törekednek.
Történelmi fordulat az algériai politikában
Szakértők szerint a döntés túlmutat az olajlétesítmények védelmén, és az Algéria regionális válságokhoz való hozzáállásában bekövetkezett fordulatot tükrözi. Az ország évtizedeken át elsősorban a diplomáciára és a párbeszédre támaszkodott, és tartózkodott a határain túli katonai beavatkozástól.
Ebben az összefüggésben Geoff Porter, a „North Africa Risk Consulting” elemzője úgy véli, hogy a mostani lépés az algériai politika átalakulását jelképezi. Rámutatott, hogy a párbeszéd és a nemzetközi jog – az algériai befolyás hagyományos eszközei – a nemzetközi átrendeződések közepette kevésbé hatékonynak bizonyulnak, ezért Algéria közvetlenebb, terepen megjelenő szerepvállalást választ.
A közeledés egy 2025‑ben kirobbant diplomáciai válság után következett be, amikor Algéria lelőtt egy Maliból érkező drónt. Niger – Mali és Burkina Faso mellett – erre válaszul visszahívta algériai nagykövetét, ám a két ország kapcsolatai fokozatosan visszaerősödtek, és végül kialakult a biztonsági és gazdasági együttműködés.
Nigerben 2023 júliusa óta katonai hatalom van uralmon Abdourahmane Tchiani tábornok vezetésével. Ő buktatta meg a megválasztott elnököt, Mohamed Bazoumot, akit azóta is fogva tartanak. Az ország közben tartós biztonsági zavarokkal és folyamatos fegyveres támadásokkal néz szembe.