Z és Alfa generáció még mindig jobb képernyős reprezentációt akar, de a vártnál kevésbé utasítja el az MI-mesélést – derül ki a 2026-os Teens and Screens jelentésből.
A nosztalgia által uralt szórakoztatóipari korszakban a fiatalabb generációk a YouTube-on, a TikTokon, sőt a mesterséges intelligencián (AI) keresztül alakítják át a történetmesélést – derül ki a 2026-os Teens and Screens jelentésből (forrás: angol).
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A jelentést a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) Scholars & Storytellers (CSS) központja készítette; öt éve indult, hogy feltérképezze több mint 1 500, 10-24 év közötti amerikai médiával kapcsolatos szokásait.
A legfrissebb eredmények azt mutatják, mennyire sokszínűvé vált a kortárs történetmesélés: az Alfa- és a Z generáció a nem hagyományos formátumokban – a 30 másodperces videóktól a játékfilmekig – ugyanúgy értéket talál.
A megkérdezettek többsége (72,9%) a YouTube-ot választotta kedvenc történetmesélő platformjának, és majdnem tízből nyolcan úgy vélték, hogy a rövid videók is képesek történetet elmesélni; a közösségi oldalak közül a TikTok (64,2%) végzett az élen.
Szorosan követték a sorozatok (70,3%), a filmek (70,2%) és a videojátékok (68,5%), miközben a válaszadók immár harmadik éve a mozizást jelölték meg kedvenc hétvégi programjuknak.
Ez összhangban van az európai trendekkel is: a brit Cinema Advertising Association adatai szerint a mozilátogatók 50%-a 35 év alatti. Eközben a CineEurope arról számol be, hogy a fiatalok 47%-a ma már a TikTokon fedez fel új filmeket.
Több átélhető szereplő
Annak ellenére, hogy a fiatalabb közönség a szórakoztatóipar egyik fő célcsoportja, a valós tapasztalataik és vágyaik gyakran nem kapnak hangot, vagy félreértik azokat.
Visszatérő motívum, hogy több átélhető történetet szeretnének látni: a válaszadók 55%-a nyilatkozott úgy, hogy több neurodivergens szereplőt látna szívesen a képernyőn – ez az arány az LMBTQIA+ fiatalok körében még magasabb volt.
Csak 22,7% érezte úgy, hogy a neurodiverzitás jelenlegi médiabeli ábrázolása „a legtöbbször hű a valósághoz”. Az egyik, heves bírálatokat kiváltó példa Sia 2021-es rendezői bemutatkozása, a Music, amelyben Maddie Ziegler, egy neurotipikus színésznő alakít egy nem beszélő autista nőt.
A kamaszok és fiatal felnőttek azt is jelezték, hogy több „reményteli, felemelő történetre vágynak, amelyekben az emberek felülkerekednek az akadályokon”, több „barátságra és társas közegre”, valamint „olyan emberekre, akiknek az élete hasonlít az övékére”.
Ezzel a korábbi jelentések megállapításai folytatódnak: a fiatalok kevesebb szexjelenetet szeretnének látni a képernyőn, és több plátói kapcsolatot; 52% például úgy gondolja, hogy a romantikus kapcsolatok a médiában sokkal fontosabbak a kitalált szereplők életében, mint a valóságban.
„A neurodivergens szereplők és a barátságok hangsúlyosabb jelenléte csak néhány példa arra a szélesebb igényre, hogy változatosabb és hitelesebb ábrázolások szülessenek” – mondta Stephanie Rivas-Lara, a tanulmány egyik társszerzője.
Vélemények az MI-ről
Az „mű” színészektől a közösségi médiás tartalomtömegig a mesterséges intelligencia villámgyorsan elárasztotta a médiapiacot, és a fiatalabb nézők körében komoly vitaforrássá vált.
Ennek ellenére a felmérés résztvevői inkább kíváncsiak, mint aggódók a technológiával kapcsolatban: 28,2% „lenyűgözőnek”, 25,6% „izgalmasnak” írta le, míg 22% „kudarcra ítéltnek” érezte magát miatta, és 10,1% „félelmetesnek” tartotta.
A legpozitívabb hozzáállást a legfiatalabb, 10-13 éves korosztály mutatta: 44,2% „lenyűgözőnek” nevezte az MI-ről szóló műsorokat.
A szórakoztatás jövője
Bár a világjárvány idején drasztikusan visszaesett a mozilátogatás, azóta évről évre nő, ahogy a fiatalok igyekeznek elszakadni a telefonjuk kijelzőjétől, közösségeket keresnek, és újra kapcsolódni próbálnak a külvilághoz.
A közelmúlt kasszasikerei, például a YouTube-alkotók által rendezett Backrooms és Obsession is azt bizonyítják, hogy a fiatal közönség eredetibb történetekre vágyik, amelyek az internetes formátumokat és történetvilágokat használják, és visszatükrözik azt a digitális közeget, amelyben felnőttek.
„A kapuőrök megváltoztak: ma már maguk a fiatalok döntik el, mit akarnak nézni, és miből szeretnének többet látni az általuk választott tartalmakban” – mondta Yalda T. Uhls, a CSS alapítója és vezérigazgatója, az UCLA pszichológia tanszékének adjunktusa.
„Az iparág vezetőinek »rá kell hangolódniuk« a fiatalokra, valamint azokra a szakértőkre, akik a pozitív ifjúságfejlődést és a fiatalok jóllétét tartják szem előtt” – tette hozzá Uhls.
„Az idei jelentés egyértelműen megmutatja, hogy ez a kulcs a minőségi, a mai fiatalok körében is sikeres tartalmak létrehozásához.”