Az éghajlatváltozás, az egyenlőtlen egészségügyi ellátás és a „mindig elérhető” munkakultúra egész Európában rontja az alvás minőségét, pedig az jó egészséghez elengedhetetlen.
Alvás közben a szervezetünk helyreállítja a szöveteket, megszabadul az agyban felhalmozódó salakanyagoktól, és megszilárdítja az emlékeket, ami elengedhetetlen a jóllét és az egészség szempontjából.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ugyanakkor az emelkedő hőmérséklet, a digitális technológia és a napi 24 órás munkavégzés egyre inkább megzavarja az alvást.
És ezt nem lehet kizárólag az egyénekre bízni, figyelmeztetnek a kutatók a Journal of Sleep Research folyóiratban megjelent tanulmányban (forrás: angol). Európai kormányokhoz fordulnak, hogy azok foglalkozzanak azokkal a társadalmi és gazdasági feltételekkel, amelyek meghatározzák, hogy az emberek hozzájutnak-e elegendő, pihentető alváshoz.
„Európa-szerte az alvás egészségét fenyegető, egymást erősítő kihívások tökéletes vihara bontakozik ki” – mondta a tanulmány társszerzője, Fran Pilkington-Cheney, a Nottingham Trent Egyetem (NTU) pszichológia és alvás témájú oktatója sajtóközleményben.
„Az emberek tisztában vannak vele, hogy az alvás számít, de kevesen ismerik fel, hogy az olyan tényezők, mint a klímaváltozás, a technológia, a váltott műszak, a városi környezet és a félretájékoztatás együtt hatnak arra, milyen jól alszunk.”
A szerzők ezért azt sürgetik, hogy „az egyénre szabott megközelítésektől el kell mozdulni a politikában, az egészségügyben, az oktatásban, az iparban és a környezettervezésben megvalósuló összehangolt, rendszerszintű intézkedések felé”, hogy kezelni lehessen a nyugodt, jó éjszakai alváshoz szükséges fő kihívásokat.
A tanulmány szerint ezek közé tartozik a klímaváltozás és a városi környezet, az egyenlőtlen hozzáférés az alvásgyógyászathoz, a digitális egészségügyi technológiák robbanásszerű terjedése, az online félretájékoztatás, valamint az állandó kapcsolódás kultúrája, amely egyre kevesebb időt hagy a pihenésre.
Klímaváltozás és egyenlőtlenség
Azok közül a környezeti, technológiai és társadalmi nyomások közül, amelyek megnehezítik az emberek számára az alvást, az emelkedő hőmérséklet különösen aggasztó tényezőként emelkedik ki.
Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, és a mind forróbb éjszakák megzavarhatják a test természetes hűtési folyamatait, késleltethetik az elalvást, és gyakoribb éjszakai felébredéseket okozhatnak.
A városi légszennyezés, a közlekedési zaj és az éjszakai mesterséges fény tovább súlyosbítja a problémát, miközben a klímával kapcsolatos szorongás és a szélsőséges időjárási események tovább ronthatják a mentális egészséget és az alvás minőségét.
A hatások aligha oszlanak el egyenlően. A rosszul szigetelt otthonokban élők, akik nem engedhetik meg maguknak a hűtést, illetve a zsúfolt lakásokban lakók nagyobb nehézségekbe ütköznek, ha kényelmes alvási körülményeket akarnak fenntartani. A menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek szintén ki lehetnek téve a túlzott hőségnek, zajnak, mesterséges fénynek és a magánszféra hiányának.
A technológia újabb kihívást jelent. A viselhető eszközök és az alváskövető alkalmazások segíthetnek az embereknek az esetleges problémák azonosításában, és lehetővé tehetik, hogy a szakemberek távolról kövessék nyomon pácienseik állapotát, különösen a szakorvosokhoz nehezen hozzáférő vidéki térségekben.
Csakhogy a fogyasztóknak szánt eszközök pontossága nem feltétlenül elegendő az alvászavarok diagnosztizálásához, és az általuk mutatott eredmények felesleges szorongást okozhatnak.
A tanulmány kiemeli az „orthosomnia” fogalmát, amely az azonosnak vélt tökéletes alvásmutatók elérésére irányuló túlzott megszállottságot írja le.
A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy az olyan közösségimédia-trendek, mint a „sleepmaxxing”, merev napirendeket, nem bizonyított módszereket és túlzott önmegfigyelést ösztönözhetnek.
Időközben az online influenszerek és a mesterséges intelligencián alapuló eszközök félrevezető egészségügyi tanácsokat terjeszthetnek, ami megnehezíti, hogy az emberek megkülönböztessék a tudományos bizonyítékokat a kereskedelmi célú reklámoktól.
A munka is része a problémának
Európa 24 órás gazdasága szintén nyomást gyakorol az alvásra.
A váltott műszakban dolgozók, az egészségügyi dolgozók, a közlekedésben dolgozók és a bizonytalan foglalkoztatásban lévők gyakran korlátozottan tudják befolyásolni munkaidő-beosztásukat, miközben a távmunkavégzés és a munkaidőn túli üzenetváltás elmoshatja a határt a szakmai és a magánélet között.
A jelentés becslése szerint Európában a munkavállalók 21 százaléka dolgozik váltott műszakban, és az éjszakai műszakok különösen megterhelik a szervezet természetes alvás-ébrenlét ciklusát.
A kutatók erősebb munkavállalói védelmet, kiszámíthatóbb munkaidő-beosztást, jobb fáradtságkezelő rendszereket és olyan munkahelyi gyakorlatokat szorgalmaznak, amelyek biztosítják a pihenésre fordítható idő védelmét.
„Összehangolt, szélesebb körű intézkedések nélkül ezek a nyomások várhatóan a következő években még jelentősebbé válnak” – fogalmazott Pilkington-Cheney.