Egyre nagyobb kihívást jelent az elhelyezkedés Magyarországon: a KSH legfrissebb adatai szerint 2026 júniusa és augusztusa között átlagosan 235 ezer fő volt a munkanélküliek száma, és minden harmadik munkanélküli több mint egy éve próbál elhelyezkedni.
A visszafogottabb munkaerő-kereslet miatt az álláskeresőknek is érdemes újragondolniuk stratégiájukat: a hagyományos, teljes munkaidős állások mellett a rugalmasabb foglalkoztatási formák, a több csatornán zajló álláskeresés és az AI-alapú eszközök tudatos használata is javíthatja az elhelyezkedési esélyeket – hívja fel a figyelmet Dénes Rajmund, a Humán Centrum Kft. szakértője.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptember 25-én közzétett gyorstájékoztatója szerint a munkakeresés átlagos időtartama 11,7 hónap volt. Eközben a több mint egy éve állást keresők aránya egyetlen év alatt 4,2 százalékponttal, 33,7 százalékra emelkedett. Mindez arra utal, hogy az elhelyezkedési nehézségek egyre többeket érinthetnek tartósan.
Nem csak a nyolcórás állás jelenthet megoldást
A Humán Centrum szakértője szerint a vállalatok egy része továbbra is óvatos a létszámbővítéssel, miközben bizonyos feladatok ellátásához változatlanul szüksége van munkaerőre. Az atipikus foglalkoztatási formák – például a részmunkaidő, a határozott idejű munkaviszony, a munkaerő-kölcsönzés vagy a szövetkezeti foglalkoztatás – ezért új elhelyezkedési lehetőségeket kínálhatnak az álláskeresők számára, akár olyan vállalatoknál is, amelyek éppen nem bővítik saját állományukat. Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkavállaló a kölcsönbeadó céggel létesít munkaviszonyt, és egy partnervállalatnál dolgozik, amelynek később akár saját munkatársa is lehet. A diákszövetkezetek a tanulmányaik mellett dolgozó fiataloknak, a nyugdíjas szövetkezetek pedig az aktív időskorúaknak biztosíthatnak rugalmas munkalehetőségeket.
„Érdemes megvizsgálni azokat a lehetőségeket is, amelyek elsőre átmeneti megoldásnak tűnnek. Egy rövid távú, részmunkaidős vagy munkaerő-kölcsönzés keretében betöltött állás ugródeszkát jelenthet egy hosszabb távú munkaviszonyhoz, de mindenekelőtt segítheti az álláskeresőt abban, hogy visszatérjen a munka világába, új tapasztalatokat szerezzen és értékes szakmai kapcsolatokat építsen” – hangsúlyozza Dénes Rajmund, a Humán Centrum Kft. ügyvezetője. A szakértő szerint a munkáltatóknak is változtatniuk kell a szemléletükön, hiszen a hosszabb munkaviszony nélküli időszak önmagában nem jelenti a szakmai kompetenciák elvesztését. Nem szabad megfeledkezni az 55 év feletti álláskeresőkről sem: sokéves szakmai tapasztalatukkal értéket teremthetnek a vállalatok számára, mégis gyakran szembesülhetnek életkoruk miatti előítéletekkel a kiválasztás során.
Több csatorna, több lehetőség: így érdemes ma állást keresni
A visszafogottabb toborzási környezetben felértékelődik a tudatos, több csatornán zajló álláskeresés. Az állásportálok rendszeres figyelése mellett fontos naprakészen tartani a szakmai profilokat, például a LinkedInen, és közvetlenül is kapcsolatba lépni a munkaerő-közvetítőkkel. Az őszi állásbörzeszezon pedig jó alkalmat kínál arra, hogy a jelentkezők személyesen találkozzanak a toborzókkal, és első kézből tájékozódjanak az aktuális lehetőségekről és elvárásokról. Emellett a korábbi munkatársakat és szakmai kapcsolatokat is érdemes megkeresni, hiszen rajtuk keresztül akár még meg sem hirdetett pozíciókról is értesülhetnek.
A keresést célszerű a korábban betöltött munkakörökön túlra is kiterjeszteni: a meglévő tapasztalatok és készségek gyakran más pozíciókban is hasznosíthatók, így olyan lehetőségek is szóba jöhetnek, amelyekre az álláskereső korábban nem gondolt. A kereskedelemben szerzett árukezelési és készletnyilvántartási tapasztalat például logisztikai munkakörökben is előnyt jelenthet, míg az adminisztratív területen elsajátított szervezési és kommunikációs készségek ügyfélszolgálati vagy értékesítést támogató pozíciókban is kamatoztathatók.
Az AI az önéletrajzírástól az állásinterjúig segítheti a pályázókat
A szakértő az AI-eszközök tudatos használatát is javasolja az álláskeresőknek. A mesterséges intelligencia segíthet az önéletrajzok ellenőrzésében, a releváns készségek azonosításában, a pályázatok adott munkakörhöz igazításában vagy akár az állásinterjúra való felkészülésben is. Az AI-val készített pályázati anyagokat azonban minden esetben ellenőrizni kell, és azoknak valós szakmai tapasztalatokra kell épülniük.
„Sok álláskereső ott követi el a hibát, hogy ugyanazzal az önéletrajzzal jelentkezik több tucat, egymástól eltérő pozícióra, majd várja a visszajelzéseket. Pedig eredményesebb lehet, ha az önéletrajzát az adott munkakör elvárásaihoz igazítja, és azt emeli ki a tapasztalataiból, ami valóban fontos az adott állás szempontjából. Ebben ma már az AI is segíthet, de fontos, hogy a végeredmény hiteles és a korábbi szakmai tapasztalatoknak megfelelő legyen” – emeli ki Dénes Rajmund. Hozzáteszi: a jól megírt önéletrajz fontos belépő, de nincs az a tökéletesre csiszolt CV, amely önmagában garantálná az interjúra való behívást. A valódi versenyelőnyt azok a kapcsolatok és készségek adják, amelyeket az álláskeresés időszaka alatt is tudatosan lehet fejleszteni és mélyíteni: az AI- és digitális eszközök, szakmaspecifikus szoftverek magabiztos használata, a problémamegoldó képesség, a nyelvtudás, a tanulási készség, valamint a fejlett kommunikációs és együttműködési készségek.
A Humán Centrum és a cégcsoporthoz tartozó Mind-Diák Szövetkezet közös társadalmi felelősségvállalási programja keretében személyre szabott, díjmentes önéletrajz-tanácsadással is támogatja az álláskeresőket, hozzájárulva ahhoz, hogy minél többen találjanak vissza a munka világába.