A német nyomozók azonosítottak egy ukrán sejtet, amelyet állítólagos elkövetőként neveznek meg.
Egy volt ukrán katonatiszt lehet az első vádlott, akit az Északi Áramlat (Nord Stream)-gázvezetékek 2022-es felrobbantása miatt bíróság elé állítanak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
2022 szeptemberében, hét hónappal Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója után robbanások sorozata rongálta meg a négy Nord Stream-vezetékből hármat, amelyek orosz gázt szállítottak volna Európába.
Miközben Nyugaton többen gyorsanMoszkvát vádolták azzal, hogy saját exportútvonalát szabotálta, a német nyomozók egy ukrán csoportot azonosítottak, amelyet a merénylet feltételezett elkövetőinek tartanak.
A német hatóságok szerint Szerhij Kuznyecov, a volt ukrán különleges műveleti tiszt vezette azt a búvárokból, egy robbanóanyag-szakértőből és egy hajóskapitányból álló csoportot, amely robbanószerkezeteket helyezett el a vezetékeken.
Kuznyecovot, akit tavaly Olaszországban tartóztattak le és adtak ki Németországnak, többek között „háborús bűncselekmény elkövetésével”, polgári infrastruktúra elleni támadással és robbanás okozásával vádolják.
A tárgyalás megkezdése előtt Hamburgban egy kisebb, Ukrajnát támogató csoport tüntetett a bíróság épülete előtt.
Olyan feliratokat tartottak a magasba, mint „Oroszország terrorista” és „Mik a háborús bűncselekmények? Egy felrobbantott vezeték? Vagy épületek bombázása és emberek megölése?”.
A vádirat szerint Kuznyecov 2022 szeptemberének elején hamis ukrán útlevéllel lépett be Németországba, majd a szabotázscsoport többi tagjával együtt egy bérelt jachtra szállt a Balti-tenger német kikötővárosában, Rostockban.
A jachtot állítólag nagy mennyiségű, katonai felhasználásra gyártott robbanóanyaggal rakták meg, és kifutott egy olyan térségbe, ahol a vezetékek a Balti-tenger fenekén futnak a dán Bornholm sziget közelében.
A búvárok ezután állítólag időzítővel ellátott robbanótölteteket helyeztek el a vezetékeken, amelyek néhány nappal később felrobbantak.
Szabotázsakciók
Kuznyecov védői sikertelenül próbálták megkérdőjelezni a német bíróság illetékességét, és jelezték, hogy azzal is érvelhetnek: a vezetékek Ukrajna Oroszország elleni háborújában jogszerű katonai célpontnak minősültek.
A vádlott a tárgyalás során nem fog vallomást tenni, mivel az ukrán különleges egységek volt tagjai számára tiltott, hogy nyilvánosan beszéljenek katonai szolgálatukról – erről a Stern című hírmagazin számolt be szerdán.
A vezetékeket a Gazprom orosz energiavállalat vezette vállalati konzorcium építette és birtokolta.
A robbanások idején egyik vezeték sem volt üzemben.
Moszkva ekkorra már felfüggesztette a nyugati Európába irányuló gázszállítást az első, két vezetéket magában foglaló Nord Stream rendszeren keresztül, miután az Európai Unió szankciókat vezetett be az ukrajnai háború miatt.
A szintén két vezetéket magában foglaló Nord Stream 2 csak nemrég készült el, és soha nem helyezték üzembe.
Amikor az AFP hírügynökség arról kérdezte, mit vár Oroszország a tárgyalástól, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy fogalmazott, arra számít, „hogy megnevezik majd azokat, akik végrehajtották, és azokat is, akik megrendelték”.
„Nem hiszem, hogy bárkinek kétségei lennének afelől, hogy valójában kiről van szó” – tette hozzá Peszkov.
Egy magas rangú ukrán tisztviselő ugyanakkor azt mondta az AFP-nek, hogy Kijevnek „nincsenek elvárásai a tárgyalással kapcsolatban”.
Érzékeny ügy
Kijev következetesen tagadja, hogy ő szervezte volna a szabotázst.
Ugyanakkor nem titkolja elégedettségét az eredménnyel, arra hivatkozva, hogy a vezetékek működésképtelenné tételével gyengült Moszkva háborúfinanszírozási képessége.
Egy másik gyanúsítottat, akit csak részben azonosítottak, mint Volodimir Z.-t, és akit azzal vádolnak, hogy búvárként részt vett a szabotázsban, augusztusban fogták el Horvátországban.
Egy horvát bíróság jóváhagyta Németországnak való kiadatását, bár a férfi fellebbezett a döntés ellen.
Médiahírek szerint Volodimir Z. tanácsokat adott egy, a szabotázs által ihletett hollywoodi film készítőinek; a szabotázs-egység vezetőjét az Oscar-díjas Adrien Brody alakítaná.
Volodimir Z.-t korábban már őrizetbe vették Lengyelországban, ám szabadon engedték, miután egy lengyel bíró megtagadta kiadatását Németországnak, azzal érvelve, hogy a vezetékek szabotálása Ukrajna önvédelmének részét képezte, és ezért indokoltnak tekinthető.
Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója óta Németország lett Kijev legfőbb katonai támogatója, és rendszeresen vádolja Oroszországot szabotázzsal és kémtevékenységgel a saját területén.
A Nord Stream elleni szabotázs azonban továbbra is kényes téma Németországban.
Egyesek a támadásokat teszik felelőssé az energiaárak emelkedéséért, illetve azért, hogy tovább súlyosbodott az a gázválság, amely Európa legnagyobb gazdaságát megrázta.