Egy Pedro Sánchez kormányát bíráló liberális agytröszt szerint 2018 óta 141 adó- és járulékemelés történt.
Egy átlagos spanyol munkavállaló foglalkoztatási költségének több mint a fele végül az állami és önkormányzati költségvetéseknél köt ki. Erre jutott a Juan de Mariana Intézet, egy liberális irányultságú, a kormánnyal szemben nagyon kritikus agytröszt, amely szerint minden 100 eurónyi munkaerőköltségből 53,60 euró az adóterhelés. Az adat egy olyan jelentés része, amelyet maga a központ a sanchizmus „gazdasági boncolásának” nevez, a The Objective beszámolója szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A dokumentumot az intézet tanulmányi igazgatója, Diego Sánchez de la Cruz jegyzi. Kiindulási pontja az, hogy egy átlagos bérből élő dolgozó teljes munkaerőköltsége 39 481 euró, amelyből 21 144 euró adókra és járulékokra megy el. Ez nem az, ami a bérjegyzéken szerepel. A százalékos arány a járulékok, a személyi jövedelemadó (IRPF), az áfa, valamint az önkormányzati és egyéb különadók összesítéséből adódik, és az összes vállalati költséget veszi alapul, nem a bruttó bért.
Ezeknek a számoknak a jelentős része már korábban is ismert volt. Az intézet az „Impuestómetro 2026” című jelentésében tette közzé őket, amelyben 2018 és 2026 között 141 adóemelést dokumentált: 63-at jogszabályi úton, 46-ot amiatt, hogy az IRPF-et nem igazították az inflációhoz, és 32-t kataszteri felülvizsgálatok révén.
A jelentés azt is becsüli, hogy egy átlagos adófizető élete során 460 600 eurót fizet be adók formájában, ami közel harminc évnyi, a leggyakoribb bérszintnek megfelelő keresetnek felel meg. Ha a számítást az átlagbérre vetítik, az egyenérték már csak 16,4 évnyi fizetés.
Nagyobb bevételek, nagyobb kiadások, több adósság
A szöveg szerint az adók és járulékok révén beszedett bevételek 2018 óta 39,7 százalékkal nőttek, ami mintegy 168 166 millió eurós többletet jelent. Ez nominális adat, amely az inflációt és a foglalkoztatás bővülését is tartalmazza. Az adócentrikus mutatóként használt adóprés – vagyis a GDP-hez viszonyított adóbevétel – 34,9 százalékról 37,1 százalékra emelkedett.
A jelentés maga is elismeri, hogy az egészségügyi kiadások 43, az oktatási ráfordítások pedig 40 százalékkal emelkedtek. Állítja ugyanakkor, hogy a szolgáltatások „rosszabbak”: 28 százalékos növekedést említ a műtéti várólistákon, 853 509 várakozó beteggel, a szakorvosi ellátásra pedig átlagosan 102 napos várakozási időt, valamint a PISA 2025-jelentés eredményeit.
A közadósság jelenleg 1,763 billió eurón áll, ami nagyjából 600 milliárddal több, mint nyolc évvel ezelőtt. És a jelentés szerint a nyugdíjak minden negyedik eurója, állami költségvetési hozzájárulásból származik.
Lakhatás és bérek
A medián lakbér (1 080 euró) már meghaladja a fiatalok mediánbérét (1 048 euró) – áll a tanulmányban –, és mindössze a fiatalok 15,2 százaléka él önálló háztartásban, ami a 2006 óta mért legrosszabb arány. A szerző ezt a kínálat hiányával magyarázza: 2021 óta 1,16 millió új háztartás jött létre, miközben csak 465 000 új, szabadon álló lakás készült el.
A jelentés a lakhatási törvényben bevezetett bérleti plafonokat is hibáztatja, amelyekhez a bérleti szerződések számának 43 százalékos visszaesését köti Barcelonában, 44 százalékosat Navarrában és 51 százalékosat A Coruñában. A dokumentum arra figyelmeztetett, hogy az úgynevezett „Maricarmen-dekrétumok” tovább súlyosbítanák a problémát. A kongresszus pénteken elutasította ezeket: az első rendeletet 178–172 arányban szavazták le. A kormány ezeket az intézkedéseket a spekuláció megfékezésének eszközeként védte.
A foglalkoztatás kapcsán a szöveg elismeri a minimálbér 66 százalékos emelését, ugyanakkor „példátlan bérkompresszióról” beszél, és úgy véli, hogy a munkanélküliségi adatokat a nem aktív állományban lévő, határozatlan idejű, megszakításos szerződésű dolgozók „szépítik”.
Az intézet a vizsgált időszakot „lesújtónak” minősíti, és „nullának” nevezi az állam válaszát az olyan válságokra, mint a Covid–19-járvány, a DANA vagy a ceutai krízis. A dokumentum nem tartalmazza a kormány álláspontját, amely korábban már elutasította ezeket a számításokat.
2025-ben a pénzügyminisztérium azzal érvelt, hogy a középosztályt célzó adócsökkentések 38 milliárd eurót hagytak az adófizetőknél. A jelentés nem sokkal azután látott napvilágot, hogy Pedro Sánchez előrehozott parlamenti választásokat írt ki Spanyolországban.