Maricarmen esete nagy tüntetéseket és hangos közbeszédet váltott ki.
Spanyolország a lakásválság miatt a törvényhozásban rendkívül feszült napot él át: egy olyan strukturális problémáról van szó, amely az ország egyik fő politikai csataterévé vált. A Pedro Sánchez vezette koalíciós kormány arra törekszik, hogy a Kongresszus jóváhagyjon két kulcsfontosságú rendeletet, amelyek a kiszolgáltatott bérlők kilakoltatásának fékezésétől egészen a bérleti szerződések megújításának védelméig terjednek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mivel a kabinetnek nincs abszolút többsége a törvényhozásban, ezek a reformok nemcsak a baloldaltól függnek, hanem a baszk és katalán nacionalista pártokkal kialakított kényes egyensúlytól is. A széttagolt politikai térben, ahol minden párt saját ideológiai vagy választási érdekeihez köti a támogatását, a parlamenti szavazások az utolsó percig tartó, végletekig kiélezett tárgyalásokhoz vezetnek.
Podemos megerősítette, hogy négy képviselője a pénteki kongresszusi ülésen a két lakhatási rendelet mellett fog szavazni. Néhány órával korábban a PNV kijelölte saját álláspontját: támogatja az első szöveget, de elutasítja a másodikat. Ez a helyzet minden nyomást a Juntsra helyez.
Sánchez a „távlatos gondolkodásra” apellál, hogy megmentse a lakhatási törvényt
A parlamenti légkör izzik a feszültségtől, és Pedro Sánchez a La Toja Fórum megnyitóját használta ki arra, hogy felhívást intézzen a közös felelősségvállalásra. A kormányfő arra kérte a Kongresszus különböző frakcióit, hogy felejtsék el „a pártok közötti konfrontációkat” és az ideológiai terheket, és hagyjanak jóvá pénteken két olyan rendeletet, amelyek szerinte a „tiszta emberség” logikáját követik.
Sánchez habozás nélkül a lakhatási problémát nevezte kormánya egyik fő prioritásának, a lakáshelyzetet pedig „Spanyolország előtt álló legnagyobb nehézségnek” minősítette. A kormányfő kiállt a koalíción belül, a parlamenti csoportokkal folytatott egyeztetés után kialkudott megállapodás mellett, mint annak útja, hogy „garantálni lehessen a hozzáférést” a lakhatáshoz, és megismételte: szerinte ez olyan kérdés, amely „a tiszta emberség kategóriájába” tartozik.
A PNV támogatja a fő lakhatási rendeletet, de leszavazza a bérleti szabályokat
A PNV bejelentette, hogy „kritikus támogatást” ad a lakhatási rendeletnek, miközben bírálta a kormányt a „foltozgatások” politikája miatt. Kora délután a jeltzale-k megerősítették, hogy az első rendeletet megszavazzák, de végleg elzárják az utat a második szöveg előtt. A párt álláspontja szerint a szerződések automatikus megújítása közvetlenül sújtja a kisbérbeadókat, akik kulcsszereplők a baszk piacon, ahol a kínálat több mint 90 százalékát adják.
A PNV-vel kötött megállapodás fő pontjai között szerepel az időszakos bérbeadás körüli visszaélések fékezése, a 10 százalékos áfa a turisztikai lakásokra, valamint annak előírása, hogy a bérlőknek nyolc hónapon át pontosan kell fizetniük ahhoz, hogy jogosultak legyenek a lakásbérleti szerződés meghosszabbítására.
A párt kompromisszuma kiterjed a nagy befektetési alapok mozgásterének korlátozására a törvényhozási vitában, valamint a kis megtakarítók védelmére. Ennek érdekében olyan állami támogatásokat sürget, amelyek fedeznék a bérleti díj elmaradását az egy vagy két lakással rendelkező tulajdonosok esetében.
A Podemos „morzsának” nevezi a kormány tervét
Miután csütörtök délelőtt egyeztetett a Bérlők Szakszervezetével, azzal a civil szervezettel, amely a két rendelet támogatását követeli, az Ione Belarra vezette párt megerősítette, hogy mindkét kezdeményezés mellé odaáll.
Podemos élesen bírálta a kormány döntését, hogy két külön szövegbe darabolja az intézkedéscsomagot, mivel ezt olyan stratégiának tartja, amely gyakorlatilag halálra ítéli a bérleti szerződések határozatlan idejű meghosszabbításáról szóló rendeletet a PNV vétója után.
Egy, a „TVE” csatornának adott interjúban Ione Belarra eloszlatta a bizonytalanságot, és határozott „igen”-t jelentett be mindkét jogszabályra, ugyanakkor nem takarékoskodott a kritikával: a kabinetet azzal vádolta, hogy csupán „morzsákat” kínál, és belesétált abba a „csapdába”, hogy feldarabolja a jogszabálycsomagot. A Podemos vezetője úgy indokolta szavazatát, hogy közvetlenül a társadalmi szervezetek követeléseivel azonosul, és hangsúlyozta, hogy továbbra is az utcai nyomás fenntartása a legfontosabb.
Az utcai tiltakozásokkal összhangban a párt döntését a Bérlők Szakszervezete álláspontjához kötötte; a szervezet szombat óta a Puerta del Solon sátrazik, és az egész országban tiltakozásokat szervez a rendeletek elfogadásáért.
Junts és a Canariai Koalíció kezében a kulcs egy végletekig kiélezett szavazáshoz
Az erőviszonyok jelenleg kiegyenlítettek, így az önállóságpárti Junts, amely nem titkolja fenntartásait a bérlővédelmi csomaggal szemben, sürgősséggel ülést hívott össze vezető testülete számára csütörtök estére, hogy eldöntse: zöld utat ad-e a jogszabálynak, vagy elkaszálja a kormány egyik zászlóshajó-intézkedését.
Most minden tekintet a Juntsra szegeződik. A párt főtitkára, Jordi Turull csütörtök este online hívta össze a párt vezetését, hogy meghatározza az álláspontot a pénteki kulcsfontosságú plenáris ülésre. Miközben kérdéses, hogy Carles Puigdemont részt vesz-e az ülésen, teljes a titkolózás, és Marc Rovira beszámolója szerint este 21 óra előtt nem várható, hogy kiderüljön, hogyan szavaznak.
A rendeletek sorsát nemcsak Északon döntik el: a Canariai Koalíció tartja kezében a végső kulcsot a plenáris ülésen. Folyamatban van a területi egyeztetések köre egy közös álláspont kialakítására, és az szigetpárt olyan szavazatot mérlegel, amely döntőnek ígérkezik. Áprilisban a kanári képviselő, Cristina Valido már támogatta a bérleti díjak felső korlátjának meghosszabbítását, miközben a Junts ellenezte, a PNV pedig tartózkodott.
A „Radio Televisión Canaria” (RTVC) egyik publikációja kiemelte ezt a kulcsfontosságú pillanatot: „A PNV által bejelentett IGEN most a Junts és a Canariai Koalíció kezébe adja a döntést. Ha a Junts tartózkodik, Cristina Valido igen szavazata kulcsfontosságú lesz a rendelet jóváhagyásához.”
Lélegzetelállítóan szűk a mozgástér: a PNV „igen”-je és egy feltételezett Junts-tartózkodás mellett a CC támogatása mindössze egy mandátum előnnyel billentené a mérleget (172–171). A Kongresszus folyosóin az Izquierda Unida parlamenti szóvivője, Enrique Santiago fokozta a nyomást a többi frakcióra, és igyekezett kiemelni a vitát a pusztán ideológiai keretből.
„Azoknak a politikai erőknek, amelyek azt állítják, hogy a spanyol nép szolgálatában állnak, szükségszerűen igennel kell szavazniuk; nemcsak a baloldalnak, hanem mindenkinek, aki szociális érzékenységgel és demokratikus meggyőződéssel rendelkezik” – hangsúlyozta.