A meghosszabbított költségvetés mellett a kormány hitelkeret-bővítéssel és tartalékalappal finanszírozza a választásokat.
A Boletín Oficial del Estado közzétette a kormányfő, Pedro Sánchez által bejelentett előrehozott választásról szóló királyi rendeletet, amellyel megindulnak az Általános Választási Rendszerről szóló szerves törvény (Loreg) által előírt eljárások. A november 29-i parlamenti választások eredetileg nem szerepeltek az idei menetrendben, így az általános választások költségeit meghosszabbított állami költségvetésből (Presupuestos Generales del Estado, PGE) kell fedezni.
A kiadásokat a Belügy- és a Pénzügyminisztérium között osztják meg. Mivel a költségvetés meghosszabbított formában van érvényben, a kormánynak a már létező szervezési tételek előirányzat-emeléseihez és a váratlan, nem diszkrecionális és halaszthatatlan kiadásokra szolgáló tartalékalaphoz kell folyamodnia, amely kategóriába ez az előrehozott választás is beletartozik.
A Belügyminisztérium a választási folyamat megszervezéséért és logisztikájáért felel. A Pénzügyminisztérium felügyeli a második részt, vagyis a pártoknak járó, választási kiadásaikat fedező támogatásokat, amelyeket a Loreg előírásai szerint azután osztanak szét, hogy kihirdették a hivatalos eredményeket. Ezekhez azonban csak azok a pártok jutnak hozzá, amelyek parlamenti képviseletet szereznek.
Mennyibe kerültek a 2023-as választások
A legközelebbi viszonyítási pont a 2023. július 23-án tartott parlamenti választás. A Belügyminisztérium adatai szerint mintegy 220,8 millió euróba kerültek. Ehhez járult még mintegy 58 millió euró párttámogatás formájában, a Számvevőszék adatai szerint.
Összesen tehát körülbelül 279 millió euró. A szervezés és a logisztika teszi ki a kiadások legnagyobb részét. Ezeket az alapokat közvetlenül az állam kezeli annak érdekében, hogy a szavazóhelyiségek megnyíljanak, és a szavazatszámlálás zökkenőmentesen menjen.
A legnagyobb és leginkább változó tétel a postai szolgáltatások költsége. 2023-ban a Correos több mint 100 millió eurót kapott, ami a költségvetés több mint 45 százaléka, a névjegyzéki értesítők és a választási propaganda háztartásokba juttatására, valamint a levélszavazás lebonyolítására.
Ezt követi az állami közigazgatás apparátusának mozgósítása, amely a legkevésbé változó tétel: mintegy 80 millió euró, vagyis a logisztikai kiadások 36 százaléka a korábbi választások számításai szerint. Ebből finanszírozzák a Választási Névjegyzék Hivatalát, valamint a rendfenntartó erők napidíjait és túlóráit, akik a szavazóhelyiségekben a rendet biztosítják, és a számlálás után elszállítják az urnákat.
A szavazatszámláló bizottságok valamivel több mint 22 millió eurót emésztettek fel, ami a logisztika mintegy 10 százaléka. A fő tételt az a 75 eurós napidíj jelenti, amelyet a több mint 180 ezer állampolgár kap, aki ezeket a testületeket alkotja (5 euróval több, mint korábban, egy júniusi miniszteri rendeletnek köszönhetően), valamint az anyagköltség: 400 millió szavazólap és több mint 200 ezer urna.
Az az informatikai rendszer, amely a választási éjszakán rögzíti és közzéteszi az előzetes adatokat, valamint a hivatalos eredményeket bemutató honlap és a mobilalkalmazás, valamivel több mint 13 millió euróba került. Egy mintegy 2 millió eurós, jogszabályban rögzített tartalék az előre nem látható kiadásokat fedezi.
Mit kapnak a pártok
A kampányok finanszírozását szigorú értelemben nem tekintik választási költségnek. Ez 50 és 60 millió euró közötti összeget jelent, amelyet a választások után fizetnek ki. A Pénzügyminisztérium miniszteri rendeletekkel befagyasztja vagy aktualizálja az összegeket, és mivel a költségvetés meghosszabbított, a pártok az előző parlamenti választásokon érvényes támogatási szinteket veszik alapul. A támogatást egyszer folyósítják, és kizárólag az adott kampány, ebben az esetben a november 29-i szavazás kiadásaira használható fel.
Két elemből áll. Az első az eredményektől függ: a Loreg szerint az állam 21 167 eurót fizet minden megválasztott képviselő vagy szenátor után, valamint 0,81 eurót minden, a Képviselőházban leadott szavazatért és 0,32 eurót minden, a Szenátusban leadott szavazatért, feltéve, hogy az adott választókerület listája legalább egy parlamenti mandátumot szerez az adott kamarában.
A második elem a szavazólapok közvetlen postai kiküldése, az úgynevezett buzoneo, amelyet az állam rögzített, nagyjából 0,22 eurós összeggel támogat választópolgáronként, ha az adott formáció önálló parlamenti frakciót alakít a Képviselőházban vagy a Szenátusban. Ez az egyik legnagyobb tétel bármelyik kampányban.
Bár az állam utólag fizet, az előző választásokon parlamenti képviselethez jutott pártok legfeljebb a korábban kapott támogatás 30 százalékáig terjedő előleget igényelhetnek. A fennmaradó részt általában bankhitelekből fedezik, amelyeket a közpénzből nyújtott támogatásból törlesztenek, illetve mikrohitelekből és a tagok adományaiból.
Korlátlanul sem költhetnek. A Loreg kiadási plafont állapít meg az egyenlő feltételek biztosítása érdekében: ezt úgy számítják ki, hogy egy rögzített összeget (például 0,37 eurót) megszoroznak azoknak a választókerületeknek a népességével, ahol a párt listát állít. A plafon túllépése pénzbírsággal és a támogatás teljes vagy részleges elvesztésével jár.
A parlamenti képviselet minimuma
Nem minden formáció jut végül hozzá az előirányzott forrásokhoz. A szétosztást ugyanis – amelyet a korábbi választások eredményei alapján számítanak ki – a végleges összeszámlálás lezárulta után módosítják.
Ahhoz azonban, hogy végül megkapják ezeket az összegeket, egy „sine qua non” feltételnek kell teljesülnie: parlamenti képviseletet kell szerezni. Így azoknak a pártoknak, amelyeknek egyetlen mandátumot sem sikerül elnyerniük, vissza kell fizetniük a kapott támogatásokat.
Ilyen esetben az állam kötelező visszafizetési határozatot ad ki. Ha a formáció nem rendelkezik elegendő saját forrással az adósság rendezésére, technikai fizetésképtelenségi eljárásba kerülhet, ami székhelyeinek esetleges lefoglalásához vagy a párt feloszlatásához vezethet.
Kivételt jelentenek azok a pártok, amelyek korábban még nem indultak választáson, és így sem parlamenti képviselettel, sem múltbéli szavazataránnyal nem rendelkeznek. Ezekben az esetekben a formációnak saját forrásból kell finanszíroznia a kampányt, abban a reményben, hogy képviselet szerzése esetén a választások után visszakapja ezeket az összegeket.
A folyamat ellenőrzése
Ezeknek a forrásoknak a felhasználását a Számvevőszék ellenőrzi. A választásokat követő 100 és 125 nap között minden pártnak be kell nyújtania a testülethez könyvelését, hogy az átfogó könyvvizsgálatot készíthessen.
Az állam ugyanakkor a támogatások egy részét óvadékként visszatartja, amelyet csak akkor folyósítanak, amikor a Számvevőszék tanúsítja, hogy sem szabálytalanságot nem követtek el, sem a kiadási plafont nem lépték túl. Ha a fenti feltételek bármelyike sérül, a bírságokat közvetlenül a megítélt támogatásokból vonják le.