Loader
Hirdetés

Irán tankereket támad Hormuzon túl, ami terjeszkedő offenzívára utal

ARCHÍV FELVÉTEL: Az iráni hadsereg hivatalos honlapja által közreadott képen rakétát indítanak egy déli hadgyakorlat során, 2024. január 19-én.
ARCHÍV FELVÉTEL: Az iráni hadsereg hivatalos honlapja által közreadott képen egy rakétát indítanak egy dél-iráni hadgyakorlaton, 2024. január 19-én -  Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Euronews Persian
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

24 órán belül két kereskedelmi hajót találtak el: egyet Katar partjainál – ott fél év óta az első ilyen támadás –, egyet Fudzsaira közelében az Ománi-öbölben, miközben IRGC-közeli médiumok szerint Teherán a szoroson túlra is kiterjesztette akcióit.

Irán fegyveres erői ezen a héten 24 órán belül két kereskedelmi tartályhajót támadtak meg a Hormuzi-szoroson kívül, ami a jelek szerint a szoroson túli támadások tudatos kiterjesztését jelentette, miközben az iráni tisztviselők újabb figyelmeztetések sorát intézték az Egyesült Államokhoz.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A brit UK Maritime Trade Operations (UKMTO) ügynökség közölte, hogy szerdán több lövedék is eltalálta az Antigua és Barbuda zászlaja alatt hajózó Acers nevű olaj- és vegyiáruszállító tankert, 51 tengeri mérföldre Katarban Madinat ash Shamal városától északra. Áldozatokról számoltak be.

A Vanguard nevű tengeri hírszerzési cég azonosította a hajót, és közölte, hogy az a Hormuzi-szoros felé tartott.

Ez volt az első támadás ezen a térségen belül több mint fél év óta.

Ettől elkülönülő csütörtöki incidensben a Vanguard tüzet jelentett egy, az Ománi-öbölben Fudzsajrától mintegy 40 kilométerre tartózkodó tanker fedélzetén, amelyet nagy valószínűséggel a Marshall-szigetek zászlaja alatt hajózó Dhalgoutként azonosított.

Az UKMTO nem rögzítette az esetet, és a tűz oka sem volt azonnal világos. A NASA FIRMS nevű tűzészlelő rendszere megerősítette a lángok jelenlétét, és az amerikai hadsereg több gépe – köztük két KC-46-os és egy KC-135-ös tanker, egy P-8A tengeri járőrgép, valamint több helikopter – is a térség fölött repült ekkor.

Irán és az Iráni Forradalmi Gárdához (IRGC) köthető médiumok egyik támadásért sem vállaltak hivatalosan felelősséget. Az IRGC-közeli orgánumok burkoltan azt sugallták, hogy Teherán „kiterjesztette azon műveletei körét a kereskedelmi hajók ellen, amelyek megsértik az iráni törvényeket és szabályozásokat a Hormuzi-szorosban, a szoroson túli vizekre is”.

Mindkét incidens a Hormuzi-szoroson kívül történt, amelyen keresztül normál esetben a világ olaj- és gázszállítmányainak nagyjából egyötöde halad át. A szoros gyakorlatilag zárva van, amióta a háború február végén elkezdődött, miután Irán és az Egyesült Államok egyidejű haditengerészeti blokádot vezetett be.

„A köztünk lévő távolságot rakétáink határozzák meg” – írta csütörtökön az X platformon Majid Ebn ol-Reza ügyvezető védelmi miniszter.

„Tegnap az Ománi-öböl, ma az Indiai-óceán, holnap pedig a Disznó-öböl. Ha hibáznak, új határvonalakat fognak látni” – tette hozzá Ebn ol-Reza, utalva az 1961 áprilisában, az Egyesült Államok támogatásával végrehajtott, de kudarcba fulladt partraszállási kísérletre Kuba délnyugati partjainál, amelynek célja Fidel Castro kommunista kormányának megdöntése volt.

Jahja Rahim Szafavi, Modzsztaba Hamenei ajatollah vezető katonai tanácsadója korábban arra figyelmeztetett, hogy ha az Egyesült Államok vagy Izrael ismét támadást indít Irán ellen, Teherán a háborút „akár az Indiai-óceánig vagy más térségekig” is kiterjesztheti, hozzátéve, hogy az iráni erők vészforgatókönyveket készítettek a legrosszabb eshetőségekre.

Ebn ol-Rezát azt követően nevezték ki ügyvezető miniszternek, hogy Aziz Nasirzadeh akkori védelmi miniszter február 28-án – a háború első napján – több más katonai parancsnokkal együtt életét vesztette. Maszúd Pezseskian iráni elnök Mehrdad Akhlaqit jelölte végleges utódnak, a parlament pedig október 18-án tart bizalmi szavazást.

Az iráni hadsereg szóvivője ezzel párhuzamosan azt közölte, hogy erőik készen állnak szükség esetén megelőző műveletek végrehajtására, hogy megakadályozzák az általa „bármilyen ellenséges agressziónak vagy támadásnak” nevezett lépéseket.

Nebraskában, egy félidős választási kampánygyűlésen Donald Trump amerikai elnök megvédte a döntést, hogy háborút indítottak Irán ellen. „Ez kis ár azért, hogy a világot és hazánkat biztonságban tartsuk. Városokat tudnak elpusztítani. Hadd pusztítsanak el egyet. Hadd pusztítsák el Los Angelest, hadd pusztítsák el San Diegót” – mondta.

Egy külön kampányrendezvényen, szerdán Texasban Trump a bírálatok nyomán finomította szavait. „Megvédjük a saját városainkat. Nem fogjuk megengedni, hogy ilyesmi megtörténjen” – jelentette ki.

Donald Trump amerikai elnök Nebraskában, egy félidős választási kampányrendezvényen védelmébe vette az Irán ellen indított háború megkezdését, kijelentve, hogy „ez kis ár azért, hogy a világot és hazánkat biztonságban tartsuk”.

„Városokat tudnak elpusztítani. Hadd pusztítsanak el egyet. Hadd pusztítsák el Los Angelest, hadd pusztítsák el San Diegót” – fogalmazott Trump.

Ugyanakkor egy másik, szerdai texasi beszédében Trump reagált azokra a bírálatokra, amelyek két nappal korábbi, Los Angeles és San Diego esetleges iráni megtámadásáról tett ellentmondásos kijelentéseit érték.

„Megvédjük a saját városainkat. Nem fogjuk megengedni, hogy ilyesmi megtörténjen” – mondta.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Irán szerint ellenőrzése alatt tartja Hormuzt, miközben zuhan a riál és akadozik az export

Indul a USS Roosevelt: az USA elküldi harmadik hordozó-harccsoportját is a Közel-Keletre

Az olajexport nő, a Hormuzon át haladó LNG-forgalom élénkül