Róma és Prága összefogott az európai ipar védelmében az EU-csúcstalálkozó előtt, amelyet jövő héten tartanak Brüsszelben.
Olaszország és Csehország arra figyelmeztette Brüsszelt, hogy az Európai Unió ipari bázisát tartós károk fenyegetik, ha a blokk nem enyhíti a zöld szabályok jelentette terheket – derül ki egy, az Euronews által megismert levélből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A közös figyelmeztetés, amelyet egy példátlan energiapiaci sokk közepette adtak ki, azt a növekvő nyomást tükrözi, amelyet az uniós fővárosok gyakorolnak az európai termelés védelmére, miközben a magas energia- és szén-dioxid-költségek ütköznek a blokk dekarbonizációs céljaival.
„Miközben az ellátásbiztonság továbbra is azonnali prioritás, a világ legmagasabbjai közé tartozó energiaárak, a magas szén-dioxid-költségek és a rendkívüli üzemanyagárak együttesen az európai termelés további gyengülésének, valamint a termelés és a beruházások felgyorsult áthelyezésének kockázatát hordozzák” – áll a levélben.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök múlt héten Prágába látogatott cseh kollégájához, Andrej Babišhoz, hogy egyeztesse Róma és Prága közös fellépési tervét a jövő heti, Brüsszelben esedékes uniós csúcstalálkozó előtt.
Róma és Prága az uniós szén-dioxid-piacot veszi célba, amely jelenleg politikai vizsgálat alatt áll, valamint a nemrég enyhített metánszabályokat, miközben szélesebb koalíciót keresnek az Európai Tanácson belül.
A közös javaslat több célzott beavatkozást vázol fel, amelyek azonnali lazítást biztosítanának az európai üzemeknek. Ezek közül a legfontosabb az ingyenes szén-dioxid-kvóták meghosszabbítása a nehézipar számára az uniós szén-dioxid-piacon, a kibocsátáskereskedelmi rendszerben (ETS), valamint az ingyenes kibocsátási egységek fokozatos kivezetésének befagyasztása azokra az ágazatokra nézve, amelyeket érint a blokk szén-dioxid-határvámja.
A kezdeményezés az európai versenyképesség miatti egyre nagyobb aggodalmak közepette érkezik; a téma várhatóan kiemelt helyen szerepel majd a napirenden, amikor az uniós vezetők október 15-én találkoznak.
Olaszország és Csehország „ideiglenes” beavatkozásként keretezte ezeket az intézkedéseket, amelyek „a hosszú távú klímacélok megőrzését” szolgálják. Több követelésük azonban érdemi változtatást jelentene abban, ahogyan az EU az iparra alkalmazza klímaszabályait.
„Az EU ETS ideiglenes felfüggesztése azonnali enyhülést hozna az európai ipar számára a szén-dioxid-költségek tekintetében. Amennyiben azonban egy ilyen lehetőség nem élvez kellő támogatást, érdemes megfontolni több célzott és azonnal végrehajtható alternatívát, amelyeket az Európai Tanács előmozdíthatna a jelenlegi sokk hatásainak enyhítésére, illetve a már európai szinten bejelentett intézkedések kiegészítésére” – olvasható a levélben.
Guido Crosetto olasz védelmi miniszter nemrég még tovább ment, és azt állította, hogy az ETS-t addig kellene felfüggeszteni, amíg a gazdasági körülmények nem javulnak.
„A környezet védelme érdekében a szén-dioxid-piac újbóli bevezetésére lenne jobb alkalom is” – mondta.
„Az ETS-hez hasonló adó ma igazságtalan, abszurd, a nemzetközi versenyben fenntarthatatlan, és egyenlőtlenségeket teremt, mert válogatás nélkül, egyformán sújtja az összes európai végső fogyasztót” – írta Crosetto az X-en.
A Meloni–Babiš-kezdeményezés a legújabb jele annak, hogy az uniós fővárosokban egyre erősebb az a törekvés, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon az ipari versenyképesség a blokk klímapolitikáinak végrehajtása során.
Wolfgang Hattmannsdorfer osztrák energiaügyi miniszter szeptember 24-én, a versenyképességi miniszterek brüsszeli tanácskozásának margóján fogalmazott meg hasonló érveket.
Hattmannsdorfer „gazdasági patriotizmus” mellett szállt síkra az európai ipar és munkahelyek megőrzése érdekében, hangsúlyozva, hogy az európai termelés fenntartása kulcsfontosságú a térség jóléte, szociális biztonsága és környezetvédelmi normái szempontjából.