Dan Jørgensen energiaügyi biztos szerint ez lehetséges.
Az európai országok pénteken ülnek össze, hogy megvitassák a vészhelyzeti üzemanyag-tartalékok felszabadítását, mivel a száguldó dízelárak egyre nagyobb nyomást helyeznek a kormányokra, és az Egyesült Államok cselekvésre sürgeti Európát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Washington figyelmeztette európai szövetségeseit, hogy bocsássanak rendelkezésre több dízelkészletet, különben amerikai exporttilalmat kockáztatnak – közölte az Európai Bizottság egyik szóvivője az Euronews-szal.
Az egyeztetésekre az előttünk álló télre készülve szigorodó dízelpiaci helyzet közepette kerül sor; ez felhajtja a fogyasztói árakat, és aggodalmakat kelt az ellátás biztonsága miatt.
Az uniós energiaügyi biztos, Dan Jørgensen csütörtökön az Euronews-nak azt mondta, hogy egy újabb rendkívüli készletfelszabadítás „egy lehetőség”.
„Valamennyi tagállammal, nemcsak az Egyesült Államokkal egyeztetünk arról, mikor jön el a megfelelő idő a felszabadításra, mert ez az egyik eszköz, amely a rendelkezésünkre áll” – mondta a dán biztos.
„Már korábban is éltünk ezzel, és nagy valószínűséggel ismét használni fogjuk.”
Írország, amely jelenleg az EU Tanácsának soros elnökségét tölti be, megerősítette, hogy pénteken ülést tartanak.
Írország Klíma-, Energia- és Környezetvédelmi Minisztériumának szóvivője közölte, hogy a dízelpiac „rendkívül feszes”, ami világszerte magas fogyasztói árakat eredményez.
Írország uniós országokkal és az Európai Bizottsággal egyeztet, hogy „felmérje a helyzetet”, és „megvizsgálja a megfelelő intézkedéseket” a magas árak kezelésére – tette hozzá a szóvivő.
A tárgyalásokba bevonják a Nemzetközi Energiaügynökséget (IEA) is, amely márciusban összehangolta a közös fellépést az olajpiacok támogatására, miután amerikai és izraeli katonai csapások érték Iránt, és lezárták a Hormuzi-szorost.
Az IEA vezetője, Fatih Birol szintén arra ösztönözte az európai országokat, hogy használják fel dízelkészleteiket.
A tartalékokhoz nem nyúltak a szervezet márciusi első rendkívüli olajkészlet-felszabadítása óta, amikor 400 millió hordó olajat vittek a piacra.
Macron Trumpnak telefonált az energiaválság miatt
Az egyre nagyobb nyomás közepette Emmanuel Macron francia elnök az éjszaka folyamán telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel, hogy megvitassa a globális energiapiaci helyzetet – közölte az Elysée.
A francia elnöki hivatal szerint a két ország „közös érdeke” az összehangolt fellépés „exportkorlátozások nélkül”.
Macron a kérdést Mark Carney kanadai miniszterelnökkel is megvitatta.
A megbeszéléseken hangsúlyozták „az együttműködés szükségességét a növekvő üzemanyagárak elleni küzdelemben”, valamint azt, hogy „biztosítani kell a finomított termékek globális rendelkezésre állását” – közölte az Elysée.
A G7-vezetők videokonferenciájára, amelynek elnökségét jelenleg Franciaország látja el, „a lehető leghamarabb” sor kerül.
„A cél az, hogy összehangolják az árnyomások enyhítését szolgáló lépéseket, és garantálják a nyersolaj és a finomított termékek ellátását – mind a G7-országokban, mind világszerte” – közölte az Elysée.
„Az európai színtéren is folyamatban vannak az egyeztetések.”
Műszaki egyeztetések az EU-ban az esetleges rendkívüli készletfelszabadításról
Az uniós országok pénteken a Bizottság energiabiztonsági válságfigyelő és koordinációs fórumának keretében ülnek össze.
A fórumot műszaki egyeztetésekre használják annak felmérésére, hogy az ellátási zavarok veszélyeztetik-e az energiaellátást, és milyen összehangolt lépésekre lehet szükség.
Egy uniós forrás szerint Franciaország, Németország, Írország és az Egyesült Királyság képviselői október 1-jén egyeztető hívást tartottak az Európai Bizottsággal.
A hívás a jelek szerint megelőzte a péntek reggeli műszaki ülést.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter csütörtökön újra nyomást gyakorolt az európai országokra, és sürgette őket, hogy bocsássanak ki további készleteket.
„Európai partnereinknek fel kell gyorsítaniuk meglévő kötelezettségvállalásaik teljesítését, és azonnal hozzáférhetővé kell tenniük további készleteket a folyamatos ellátási zavarok kezelése érdekében” – írta Bessent az X-en.
„Az amerikai gazdáknak, fuvarozóknak és vállalkozásoknak nem szabadna viselniük a globális dízelhiány terhét. Amerika teszi a magáét, és elvárjuk szövetségeseinktől, hogy a vállalásaikat tettekkel váltsák be.”
Az uniós diplomaták, akik névtelenséget kértek, az amerikai hangnemet „keménynek” írták le, és azt mondták, Washington nem „finom diplomáciai üzeneteket” küld.
A Trump-kormányzat egy 90 napos dízelexport-tilalom bevezetését fontolgatja, hogy leszorítsa a belföldi üzemanyagárakat a novemberi félidős választások előtt.