Feltételekkel vehetnek részt külső országok az EU védelmi programjaiban

A görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz Athénban, a Maximosz-palotában fogadta Litvánia elnökét, Gitanas Nausėdát. Mint Kiriákosz Micotákisz hangsúlyozta, minden harmadik ország, amely részt kíván venni európai forrásokból finanszírozott programokban, „először és mindenekelőtt köteles tiszteletben tartani az Európai Unió tagállamainak biztonsági érdekeit, mindenféle feltétel nélkül”.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Védelem: társgyártók, nem puszta vásárlók

A görög miniszterelnök a szükségre hívta fel a figyelmet, hogy meg kell erősíteni az európai védelmi ipart, valamint az egyre szorosabb görög–litván együttműködés kilátásaira, különös tekintettel a légvédelemre és a drónok elleni védekezésre. Mint mondta, a cél az, hogy az európai országok ne csupán fegyvervásárlók legyenek, hanem társgyártókká váljanak az európai védelmi ökoszisztémában. A drónokkal kapcsolatban kiemelte, hogy Görögország érdemben fektet be ebbe az ágazatba, utalva az „Akhilleusz pajzsa” fejlesztésére.

Micotákisz úr hangsúlyozta továbbá, hogy a védelmet immár „európai közjónak” kell tekinteni, és kiállt amellett, hogy valódi tartalommal kell megtölteni az EU-szerződés 42. cikkelye 7. bekezdésében szereplő, kölcsönös segítségnyújtásról szóló klauzulát. Görögország és más, az elmúlt hónapokban Ciprust támogató államok tapasztalatai szerinte azt mutatják, hogy az európai szolidaritás „képes és köteles” operatív dimenziót ölteni, a NATO-t kiegészítve.

Előre jelezte, hogy az európai védelem megerősítése az Európai Unió Tanácsa görög elnökségének központi prioritása lesz, rámutatva, hogy Görögország és Litvánia azok közé a NATO-országok közé tartozik, amelyek a legnagyobb arányban fordítják GDP-jüket védelemre.

Szolidaritás Litvániával

Kiriákosz Micotákisz „teljes szolidaritását” fejezte ki Görögország nevében Vilnius felé a hibrid támadásokkal és az orosz fenyegetéssel szemben, hangsúlyozva, hogy Európa keleti és délkeleti határai a Baltikumtól a Földközi-tengerig ma már az európai biztonság első vonalát jelentik. Jogosulatlan határátlépésekről, kibertámadásokról és szabotázsakciókról beszélt, olyan fenyegetésekről, amelyek – mint mondta – az egész kontinenst érintik, és összehangolt választ követelnek.

„Az európai család és az Atlanti Szövetség tagjainak szuverenitásának és szuverén jogainak védelme – különösen az első vonalban lévő országoké, mint Litvánia és Görögország – közös ügy” – fogalmazott.

„Ma az ukránok őrzik a Thermopülai-szorost”

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Micotákisz úr megismételte, hogy Athén „igazságos és tartós békét” támogat, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, és megbízható biztonsági garanciákkal párosul. Azt is szorgalmazta, hogy továbbra is nyomást kell gyakorolni Oroszországra, többek között európai szankciók révén. „Ma az ukránok őrzik a Thermopülai-szorost. Méltán vívják ki tiszteletünket. Kötelességünk, hogy mellettük maradjunk” – mondta.

Migráció: mechanizmus az instrumentalizálás ellen

A miniszterelnök az EU külső határainak védelméről és a migrációs áramlatok eszközként való felhasználásáról is beszélt, rámutatva, hogy Görögország és Litvánia, mint határországok, hasonló hibrid nyomásnak voltak kitéve. Felidézte a 2020 márciusában, az Evrosz folyónál történt eseményeket, valamint azt a segítséget, amelyet Görögország később Litvániának nyújtott, amikor az utóbbi hasonló nyomással szembesült. Elégedettségét fejezte ki amiatt is, hogy az Európai Bizottság támogatja a görög javaslatot egy olyan uniós vészhelyzeti mechanizmus létrehozására, amely az instrumentalizálás és az erősödő migrációs nyomás eseteiben lépne működésbe.

Közös napirend 2027-re

A tárgyalások jelentős része a 2027-re vonatkozó európai prioritásokról és az EU Tanácsa egymást követő elnökségeinek összehangolásáról szólt. Micotákisz úr elmondta, hogy a felek áttekintették az úgynevezett „elnökségi trió” közös programját, amely különböző történelmi és földrajzi kiindulópontú országokat foglal magába, de közös célkitűzéssel egy „szabad és demokratikus, erős és biztonságos, virágzó és versenyképes” Európa felé.

Az új többéves pénzügyi keretről szólva rámutatott, hogy Athén és Vilnius álláspontja lényegében megegyezik, mivel úgy értékelik, hogy a javasolt források nem állnak arányban Európa növekvő ambícióival. Hangsúlyozta, hogy a kohézió „nem az ellensége a versenyképességnek”, hanem annak előfeltétele, és az egységes piac elmélyítése, valamint az Unió fejlődésében a földrajzi egyensúly megőrzése mellett érvelt.

A görög miniszterelnök javasolta közös európai technológiai megoldások kidolgozását a drónok ellen, uniós kezdeményezésből finanszírozva, mivel ez elsősorban a külső határországokat érintő kihívás. Úgy fogalmazott, hogy olcsóbb módszerekre van szükség az európai légtér védelmére, hogy ne legyen szükség rendkívül drága rendszerekre vagy vadászgépek felszállására minden egyes elfogandó drón esetében. „Ezek közös kihívások és közös technológiai kihívások” – mondta, hozzátéve, hogy egy európai megoldás valamennyi tagállamnak előnyére válna, különösen a külső határokon fekvő országoknak. Rámutatott arra is, hogy a balti államok az ukrajnai háború közelsége miatt különleges kihívásokkal szembesülnek, Görögország pedig a maga sajátos nehézségeivel az Európa délkeleti peremén.

Energia, gyógyszerek, logisztika és technológia kétoldalú szinten

Kétoldalú szinten a két vezető a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítéséről tárgyalt; Micotákisz úr együttműködési lehetőségeket lát a gyógyszeriparban, a logisztikában, az innovációban és a csúcstechnológiában. Külön kiemelte az energetikai együttműködést, jelezve, hogy Klaipėda és Alexandrupoli nemcsak a két ország, hanem egész Európa számára az energiabiztonság kapujaként működik. Szólt a két nép kapcsolatáról és a turizmusról is, rámutatva, hogy Görögország a litván turisták egyik kedvenc úti célja, valamint felidézte a két ország közös szenvedélyét, a kosárlabdát. Végül sok sikert kívánt a litván elnökségnek, és reményét fejezte ki, hogy a két kormány szorosan együttműködik majd, így az egymást követő elnökségek folytonosságot és következetességet biztosítanak.

„Nehéz tárgyalások” az európai költségvetésről

Az új többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban Micotákisz úr „nehéz tárgyalásokra” számít, hangsúlyozva, hogy Európa növekvő ambícióit megfelelő pénzügyi forrásoknak kell kísérniük.

„Nem kérhetjük Európától, hogy többet tegyen a védelemben, a versenyképesség terén, az olyan területeken, mint az innováció, a határvédelem vagy a migráció kezelése, ha ehhez nem biztosítunk nagyobb forrásokat” – fogalmazott.

A miniszterelnök szerint az első lépés a saját forrásokról szóló megállapodás, amelyek az európai költségvetést finanszírozzák, ezt követően pedig a nehezebb kérdésekről – azaz a nemzeti hozzájárulásokról és a büdzsé teljes nagyságáról – kell tárgyalni.

Nausėda: együttműködés a védelemben és az EU külső határainak védelmében

Litvánia készségét a Görögországgal folytatott együttműködés elmélyítésére a védelem, a biztonság és az EU külső határainak védelme terén az ország elnöke, Gitanas Nausėda fogalmazta meg, miután a Maximosz-palotában találkozott Kiriákosz Micotákisz miniszterelnökkel.

Nausėda úr a megbeszéléseket rendkívül eredményesnek nevezte, kiemelve, hogy Athén és Vilnius a földrajzi távolság ellenére közös elköteleződést mutat az európai egység és biztonság mellett.

Külön hangsúlyt helyezett a két ország 2027-es, egymást követő EU-tanácsi elnökségére. Litvánia az év első felében veszi át az elnökséget, majd Görögország követi, a cél pedig a biztonsági és európai védelmi kérdésekben való szorosabb koordináció.

A litván elnök üdvözölte egyúttal, hogy Görögország nagyobb szerepet vállal a NATO keretében a balti térség légvédelmének megerősítésében.

Az európai határok védelméről szólva Nausėda úr hangsúlyozta, hogy a kihívás nemcsak a keleti határokat és az orosz nyomást érinti a balti államokban, hanem az EU déli határait is, rávilágítva a biztonság közös, európai jellegére.