Évente több mint 12 millió tonna műanyag kerül az óceánokba. A spanyol Ecoalf tengeri hulladékból és kidobott anyagokból készít ruhákat – de átformálhatja-e a fenntartható divat a túltermelésre épülő ipart?
A spanyol fenntartható divatmárka, az Ecoalf (forrás: angol) mögött csaknem 5000 halász és egy, a márkához kapcsolódó nonprofit alapítvány áll. A halászok nap mint nap összegyűjtik a hálóikba akadt hulladékot, miközben az Ecoalf Alapítvány olyan rendszert dolgozott ki, amely második életet ad ennek a szemétnek: nyersanyaggá, végső soron pedig szövetté alakítja.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A felhozott anyag mennyiségének ma már nagyjából 80 százalékát a műanyag teszi ki. Ez a mindennapi valóságunk” – mondja Tony Beltrán halász, miközben a Valenciától délre fekvő Gandía partjai előtt a hálóiba akadt hulladékot mutatja be.**„**Már azelőtt is gyűjtöttük, hogy az újrahasznosítás divatba jött volna, az egyetlen különbség az volt, hogy akkor még nem válogattuk szét.”
2015 óta az Ecoalf Alapítvány létrehozásával egy időben elindított Upcycling the Oceans projekt (forrás: angol) több mint 2000 tonna tengeri hulladékot gyűjtött össze, ami nagyjából 100 teherautónyi szemétnek felel meg. Ma már mintegy 80 kikötő vesz részt a kezdeményezésben, amely Franciaországra, Olaszországra, Görögországra, Egyiptomra és Thaiföldre is kiterjedt. Mindez mégis csak csepp a tengerben: az Alapítvány rámutat, hogy percenként egy teherautónyi műanyag kerül a világ óceánjaiba.
„Célunk kezdettől az volt, hogy 10 ezer halászt fogjunk össze a Földközi-tenger térségében, hogy együtt segítsünk megtisztítani a Földközi-tengert” – magyarázza Andrea Ruzo, az Ecoalf Alapítvány igazgatója.
A tengerből kinyert anyagok közül a legtöbb – például az üveg és a fémek – a hagyományos újrahasznosítási útvonalakat követi. A hulladék mintegy 5 százalékát azonban műanyag palackok teszik ki, amelyeket az Ecoalf által Ocean Yarn-nak nevezett szállá alakítanak.
„Miután a hulladékot begyűjtöttük, az első lépés, hogy ledaráljuk, pehelyre, majd granulátummá alakítjuk – ez az előfonási fázis” – magyarázza Ángela Pérez, az Ecoalf textilinnovációért és fenntarthatóságért felelős szakértője.
Ennek az ellátási láncnak a lüktető szíve az Ecoalf madridi központja, ahol az Ocean Yarn és más újrahasznosított anyagok szövetekké válnak.
2009-es alapítása óta a vállalat a műanyag palackokon messze túlmutató hulladékforrásokból szerzi be nyersanyagainak egy részét. Vannak szálak, amelyek leselejtezett halászhálókból származnak, mások gumiabroncsokból vagy újrahasznosított természetes textíliákból, például pamutból és gyapjúból. A cél – a cég megfogalmazása szerint –, hogy csökkentsék mind a gyártás, mind a kész ruhadarab környezeti lábnyomát, miközben megőrzik annak megjelenését és minőségét.
A körforgásosság végigkíséri a divattervezői döntéseket a teljes tervezési folyamat során – mondja Julie Sohn, az Ecoalf kreatív igazgatója.
„Már a legelején mindent megváltoztat. Minden ruhadarabot úgy tervezünk, hogy teljesen szétszedhető legyen, további feldolgozás nélkül, és vissza tudjon lépni a körforgásos gazdaságba” – mondja.
A fenntartható divat úttörői közé tartozó Ecoalf egyértelmű ambícióval jött létre: bizonyítani akarta, hogy egy vállalkozás képes sikeres lenni úgy, hogy közben hozzájárul a világ egyik legszennyezőbb iparágának átalakításához. Tizenhét évvel később a cég globális márkává nőtte ki magát, körülbelül 65 millió eurós éves árbevétellel, 300 alkalmazottal és világszerte működő tucatnyi üzlettel.
„Az utóbbi években az egyik legnagyobb problémát a tömegfogyasztás és a túltermelés jelenti. A márkáknak túl kell lépniük a fenntarthatósági kapszulakollekciókon vagy egyetlen alapanyagra való fókuszáláson. Meg kell tanulnunk már a kezdetektől ökodizájn elvekkel tervezni” – fejti ki Carolina Álvarez-Ossorio, az Ecoalf marketingigazgatója.
De leválthatja-e a fenntartható divat egyszer a gyorsdivatot? Álvarez-Ossorio szerint addig még hosszú út vezet, ugyanakkor meg van győződve arról, hogy a tervezőknek kulcsszerepük van abban, hogy új, céltudatos működési módokat találjanak, és végső soron segítsenek megóvni bolygónkat.
Az Ecoalf látványos példája a körforgásos gazdaságnak, ugyanakkor egy nagyobb kérdést is felvet: vajon az általunk már most megtermelt hulladék újrahasznosítása valaha képes lesz-e ellensúlyozni azt az új hulladékot, amelyet folyamatosan termelünk?