Parmelin hivatásos szőlősgazda, a francia nyelvű nyugati Vaud kantonból származik. A radikálisan jobboldali, az ország legnagyobb pártjának számító Svájci Néppárt (SVP) tagja.
Svájc elnöke, Guy Parmelin pénteken bejelentette, hogy az év végén távozik a kormányból, váratlan döntéssel zárva le több mint egy évtizedes miniszteri szolgálatát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szövetségi elnöki tisztség évente váltakozik a kormány hét tagja, a Szövetségi Tanács tagjai között, és Parmelin közülük a legrégebben hivatalban lévő miniszter.
Parmelin a Bernben tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy távozási szándékáról már értesítette minisztertársait, és december 31-én mond le.
„Addigra tizenegy éve lesz annak, hogy megválasztottak erre a feladatra, és elérkezett az idő, hogy átadjam a helyet az új energiáknak ebben a nagy bizonytalanságot hozó korszakban” – mondta, elismerve, hogy »némi fáradtságot« érez, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem egészségügyi okok miatt távozik.
Vámvita Trumppal
Pragmatikus politikusként Parmelin úgy tűnt, hogy nagyobb eredményeket ért el Donald Trump amerikai elnöknél, mint elődje, Karin Keller-Sutter.
Trump 2025 augusztusában sokkolta Svájcot, amikor 39 százalékos vámot jelentett be a svájci termékek importjára – ez az egyik legmagasabb kulcs volt a világszerte bevezetett vámemelései között.
Parmelin, aki akkor gazdasági miniszter volt, háromszor utazott Washingtonba, hogy mérsékelje az illetéket.
Végül Svájc és az Egyesült Államok szándéknyilatkozatot tett közzé, amely szerint a vámokat 15 százalékra csökkentik, cserébe a svájci fél 200 milliárd dollár (178 milliárd euró) értékű befektetést ígért az USA-ban.
Parmelin eredetileg szőlősgazda, a francia nyelvű nyugat-svájci Vaud kantonból származik. A keményen jobboldali Svájci Néppárt (SVP) tagja, amely az ország legnagyobb pártja.
Parmelin már 2021-ben is betöltötte az elnöki tisztséget, amikor Svájc Genfben adott otthont Vlagyimir Putyin orosz elnök és Joe Biden amerikai elnök csúcstalálkozójának; akkor ő került a figyelem középpontjába.
A Svájci Államszövetség elnöke a Szövetségi Tanácsban az elsők között egyenlőnek számít, ő vezeti az üléseket, és rendszerint ő képviseli az országot a legfontosabb bel- és külpolitikai ügyekben.
A tisztséget az a tanácstag kapja, aki a leghosszabb ideje ül a testületben anélkül, hogy korábban elnök lett volna.
Ignazio Cassis külügyminiszter 2027-ben lesz elnök.
Parmelin 2016-ban csatlakozott a Szövetségi Tanácshoz védelmi miniszterként, 2019 óta pedig a gazdasági tárcát irányítja.
A Szövetségi Tanács hét mandátumát 2–2–2–1 arányban osztják meg a négy nagy politikai párt között, egy évtizedek óta érvényben lévő hallgatólagos megállapodás, az úgynevezett „varázsformula” alapján.
Parmelin utódja az SVP-ből kerül majd ki. Az érdeklődők október 23-ig jelentkezhetnek, az új tanácstagot pedig a parlament december 9-én választja meg.